A hónap témájával heti rendszerességgel foglalkoztunk. A foglalkozásokat általában relaxációval indítottuk. Ilyen volt például a „Hintaszék”, „Villámlazítás”…stb. A hónap dalát is sikerült megtanulni együtt a gyermekekkel: „Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó a Világomban minden rendben van..” Ezen énekeket mozgásos mozdulatsorokkal kísértük. Az ügyesebb, bátrabb gyermekek vállalkoztak az egyéni éneklésre is. Bátorságpróbát rendeztünk, szerveztünk. A csoportban található plüssjátékokat elrejtettük, majd a gyermekek számára jól látható helyen egy borítékot helyeztünk el, amiben egy térkép állt a csoportszoba különböző helyszíneinek megjelölésével, állomásaival. Mivel vegyes csoport, így a nagyobb gyermekek segítették a kisebb gyermekeket a térkép olvasásában. A térkép minden plüssállathoz sikeresen elvezette őket. Nagyon elnyerte a gyermekek tetszését a játék, így többször újra játszottuk a hónapban. Boldog Dóra újra megszólaltatta a csengőt, s elhangzott a már jól ismert mondóka, majd feldolgoztuk a Bezzeg Andrea: Aranykulcs című mesét. A mesét örömmel hallgatták a gyermekek.A kérdések megbeszélése után a nagyobb gyermekek maguk rajzoltak a mese történetéről. Legtöbben a palotát és a szerelmeseket rajzolták le. A kisebb gyermekek a munkafüzetben található illusztrációt színezték ki. A „Hajótörés” játékot is eljátszottuk a „Kis hajó” című zenére. A munkafüzetben található feladatokat sikeresen megoldottuk a hónapban. Az egyik kedvenc játéknak bizonyult a „Cápatámadás” mozgásos játék a gyermekek körében.
Minden gyermek kedve szerint rajzolhatta le, hogy Ki az, aki megnyugtatja, valamint, hogy hol nyugszik meg. Megismerkedtünk a megküzdés jelével, s ki is színeztük azt a munkafüzetben.
Megküzdési stratégiák
A hónap témájával heti rendszerességgel foglalkoztunk. A foglalkozásokat általában relaxációval indítottuk. Ilyen volt például a „Hintaszék”, „Villámlazítás”…stb. A hónap dalát is sikerült megtanulni együtt a gyermekekkel: „Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó a Világomban minden rendben van..” Ezen énekeket mozgásos mozdulatsorokkal kísértük. Az ügyesebb, bátrabb gyermekek vállalkoztak az egyéni éneklésre is. Bátorságpróbát rendeztünk, szerveztünk. A csoportban található plüssjátékokat elrejtettük, majd a gyermekek számára jól látható helyen egy borítékot helyeztünk el, amiben egy térkép állt a csoportszoba különböző helyszíneinek megjelölésével, állomásaival. Mivel vegyes csoport, így a nagyobb gyermekek segítették a kisebb gyermekeket a térkép olvasásában. A térkép minden plüssállathoz sikeresen elvezette őket. Nagyon elnyerte a gyermekek tetszését a játék, így többször újra játszottuk a hónapban. Boldog Dóra újra megszólaltatta a csengőt, s elhangzott a már jól ismert mondóka, majd feldolgoztuk a Bezzeg Andrea: Aranykulcs című mesét. A mesét örömmel hallgatták a gyermekek.A kérdések megbeszélése után a nagyobb gyermekek maguk rajzoltak a mese történetéről. Legtöbben a palotát és a szerelmeseket rajzolták le. A kisebb gyermekek a munkafüzetben található illusztrációt színezték ki. A „Hajótörés” játékot is eljátszottuk a „Kis hajó” című zenére. A munkafüzetben található feladatokat sikeresen megoldottuk a hónapban. Az egyik kedvenc játéknak bizonyult a „Cápatámadás” mozgásos játék a gyermekek körében.
Minden gyermek kedve szerint rajzolhatta le, hogy Ki az, aki megnyugtatja, valamint, hogy hol nyugszik meg. Megismerkedtünk a megküzdés jelével, s ki is színeztük azt a munkafüzetben.
Ezt az órát a megküzdésről szóló idézetekkel kezdtük.
Átbeszéltük, hogy mi is az a megküzdés. Különböző problémákat vázoltunk, amire a megoldásokat kerestük. Tisztáztuk, hogy az ember leggyakrabban érzelem-központú megküzdési stratégiákat vezet, amik nem biztos, hogy célravezetőek. De akadt probléma-központú megoldás is: az egyik kislány a kérdésre, hogy mit tesz, ha fáj a feje, azt mondta, leteszi a fejét kicsit, vagyis nem egyből a fájdalomcsillapítót veszi be.
Ezután elolvastuk A szamár története című rövid mesét, aminek a tanulságaként a gyerekek azt vonták le, hogy ha van egy probléma, sosem szabad teljesen lemondani a megoldásról, bármennyire is képtelenségnek tűnik az.
A foglalkozás során a gyerekek mesehősök bőrébe bújtak, majd le is rajzolták ezeket a hősöket.
Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy mi is az a megküzdés, hogyan jutunk el a céljainkhoz. Elolvastam egy mesét, és megbeszéltük, hogy a szereplőknek mivel kellett megküzdeniük. Ezután készítettem egy akadálypályát, amin a gyermekek többször is végigmehettek, egy-egy nehezebb feladatot is beletettem, amin nekik „küzdelem” volt átjutni.
Ebben a hónapba mind a négy csoportunk aktívan dolgozott a megbocsájtás és a kibékülés projektben. A lehető legtöbb konfliktust próbáltuk orvosolni (megbeszélni). Szerintem jól sikerült mert az eredmény hamar látható volt.
Az óra eleji beszélgetőkörben, arról beszélgettünk, hogy az életben adódnak nehézségek, kudarcok, van amikor szomorúak vagyunk. A mese meghallgatása után Bálint életének nehézségeit, sikereit elemeztük. Felsoroltuk azokat a csodálatos segítőket akik a mesehősök segítségére sietnek a mesékben. Végül mindenki elmondhatta, hogy ő kihez fordulhat, ha valamilyen bánat éri. A témához kapcsolódó ének után elkészítettük az osztály megküzdési szivárványát.
„Menni kell előre. A sikernek örülsz, a kudarcot kibírod, és aztán másnap kezded elölről. Néha az, hogy nem adod fel, a leghősiesebb dolog, amit tehetsz.”
Februárban medve nap, kiszézéssel és tavasz várással foglalkoztunk, amikbe jól beépíthető volt a Mester Györgyi: A türelmetlen nyulacska c. története. Mozgásalapú relaxációt követően Boldog Dóra látogatott meg minket és elmesélte a történetet. a mese végén mindenki alkothatott nyuszit a kezéből és építhetett neki saját ötlet alapján odút, amiben kivárhatta a tavasz megérkezését. Volt, aki inkább rajzolt és kivágta vagy csak megrajzolta a várakozó nyuszit. Visszatérően beszélgettünk ezután a mesében szereplő nyuszi érzéseiről, miközben medvét készítettünk a gyerekekkel. Saját ötleteiket bábokkal is eljátszották a báb paravánnál. Nagyon közel állt hozzájuk, mert rengeteg építmény és ötlet valósult meg. Egy másik alkalommal Boldog Dóra Az aranykulcs meséjét mesélte el a gyerekeknek, ami után kiszínezhették a sárkányt. A hajótörés játékot is játszottuk, aminek során a versenyszellemet nehezen iktatták ki magukból, de pár kör után sikerült együttműködniük és segíteni társaiknak a hajóra jutni. Beszélgettünk arról milyen érzés lemaradni a hajóról, milyen érzés segíteni a társaiknak feljutni a hajóra, milyen amikor mindenki célba ért. Akadálypályákon mehettek végig amit együtt építettünk a teremben, szurkoltak egymásnak, ha valaki bátortalanabb volt: menni fog, vagy fogták a kisebbek kezét. Sokszor gyakoroltuk az önnyugtatást is, nagyon szeretik Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó c. dalát. Egy-egy pörgősebb játék vagy érzelmekkel teli nap folyamán ehhez a dalhoz fordultunk „segítségért” és utána arról beszélgettünk, ki mitől nyugszik meg ha türelmetlen, vagy ha indulatos, szomorú.
Átbeszéltük a gyerekek nyelvén, hogy mi a fizikai és érzelmi megküzdés. Majd elolvastuk mesét, értelmeztük, hogy a nyuszinak hogyan kellett megküzdenie a kíváncsiságával. Ezek után a gyerekek készítettek egy-egy rajzot a téli erdő állatairól.