Február a megküzdési stratégiák hónapja volt.
Először a 8.b osztályban beszélgettünk a témáról. Ki mit ért ezen. Érdekes volt hallgatni őket mi az amiért meg kell küzdeniük és mi az amit természetesnek vesznek, hogy megkapnak. Majd csoportmunkában dolgoztak. Miért kellett régen megküzdeni bármiért az élet területén, illetve ma. Mi az, amit régen megkaptak és mit ma. Az óra végén meghallgatták, melyik csoport mit gyűjtött. Majd ugyanezt feldolgoztuk a 6.a osztályban is. Érdekes volt látni, hogy mennyire másképp látják 2 év korkülönbséggel a gyerekek, mit jelent: „megküzdeni valamiért”.
Megküzdési stratégiák
Bátorságpróbát kellett kiállniuk a gyerekeknek egy akadálypályán keresztül. Öt kört ment mindenki, mindig egy pici nehezítés került a pályára. Nagyon élvezték, alig akarták abbahagyni. A meséhez készítettem képeket a szereplőkről, helyszínekről, kellékekről. Feszült figyelemmel hallgatták végig. A végén pedig mindenki megalkothatta saját szuperhősét, akit el is neveztek.
Városi Óvodák és Bölcsőde Tiszakécske
Februári témánk a megküzdés volt, beszélgettünk arról, hogy milyen nehéz, ha egy probléma, vagy akadály kerül elénk. A gyerekek elfogadják, hogy ezek is a mindennapjaink része, de ezzel a témával segíthetünk nekik ezekkel szembenézni, és sikeresen megküzdeni. a türelmetlen nyulacska mese után, mi is kisállatokká váltunk, és a mozgásukat utánozva, eljátszottuk a félős nyuszit, a házából kibújó csigát, a settenkedő rókát, a haragos kutyust.
A tanulókkal elolvastuk a mesét. Megbeszéltük a balszerencse és a jószerencse
jelentését. Ezek után két változatot készítettünk a mese folytatásához: egy
jószerencsés és egy balszerencsés változatot.
Ki tudja, ez jószerencse vagy balszerencse? című mese folytatásai
1. változat -jószerencse-
Másnap a gazda fia elkezdte meglovagolni az új lovakat. Az egyik levetette
magáról és a fiú a lábát törte…
A szomszédok így siránkoztak:– Micsoda balszerencse! Mi lesz szegény fiúval?
De a gazda csak ennyit mondott:– Ki tudja, ez jószerencse vagy balszerencse?
A szomszédok nem értették, hogyan mondhat ilyet a gazda.
A fiút elvitték az orvoshoz, aki begipszelte a törött lábat. Miután a gipszet levették
a fiú lábáról, a fiú lassan sportolni kezdett. Kijárt futni. Egyre nagyobb távokat tett
meg, és egyre gyorsabb lett. Úgy megszerette a futást, hogy elindult egy
futóversenyen, amit meg is nyert.
2. változat -balszerencse-
Másnap a gazda fia elkezdte meglovagolni az új lovakat. Az egyik levetette
magáról és a fiú a lábát törte…
A szomszédok így siránkoztak:– Micsoda balszerencse! Mi lesz szegény fiúval?
De a gazda csak ennyit mondott:– Ki tudja, ez jószerencse vagy balszerencse?
A szomszédok nem értették, hogyan mondhat ilyet a gazda.
A fiút elvitték az orvoshoz, aki begipszelte a törött lábat. Sajnos a fiú lába nem jól
forrt össze új gipszet kellett rá rakni. Amikor végre a gipszet eltávolították, a fiú
nehezen tudott rálépni a lábára. Sok torna ellenére is kicsit bicegett a lábára, ami
örökre megmaradt nála.
Vörösmarty M. Általános Iskola
Ez alkalommal színházba látogattunk el, hogy miután élvezettel megnéztük a mese előadást, mások története alapján beszélhessünk a lehetőségekről, eszközökről. Megélt és elszelesztott alkalmakról. Probléma megoldásról. Az előadásnak a gyerekek is aktív részesei voltak. Ezzel is növelve az élményt, az átélést.
Naponta megküzdünk nagyon sok mindennel az élet minden területén.
Melyek ezek? Beszélgető kört kialakítva megbeszéltük ezeket, hogy kinek mi okoz gondot.
Összegyűjtöttük, hogy kinek mi segít, mi nyújt vigaszt, ha a nehézségek állnak az útjába.
A szamár történetét meghallgatták és a tanulságot megállapították, levonták a pozitívumát.
Megküzdési stratégiák címmel tablók készültek. A rajzok, az ábrák összefoglalják, kinek milyen technika segít, hogy megnyugtassa magát és a környezetét.
Az alkotás örömét Bagdi Bella zenéjével színesítettem, mely segítséget nyújtott a munkában.
Kárpáti János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Honnan tudom? Mutogatással eljátszottunk néhány helyzetet. Például valaki veszélyben van, feszült, összpontosít, ellazult, kíváncsi, nyugodt, pihen. A megküzdés során mikor éljük meg ezeket az állapotokat? Megpróbáltuk befejezni a megkezdett mondatokat. Onnan tudom, hogy feszült vagyok, hogy…Onnan tudom, hogy izgulok, hogy…stb
Megismerkedtünk néhány megküzdési stratégiával és a gyerekek is elmondták, hogy őnekik mi válik be a legjobban. Kipróbáltuk a pillangóölelés technikáját és relaxációs gyakorlatokat is végeztünk. Az óra végén pedig kitáncoltuk magunkból a feszültséget.
Az óra elején beszélgettünk arról, hogy ki hogyan viselkedik ha valamilyen kihívással, problémával, nehézséggel találkozik. Egymás példáiból segítséget is kaphattak. Megbeszéltük, kitől lehet segítséget kérniük, ha egyedül nem boldogulnak. Csoport munkában rejtvényt oldottunk meg, a feszültség testi tüneteit mint egy térképen jelölték a testsémán, labirintusban eligazodni igazán nagy kihívás volt, de végül egy mást segítve sikerült. A nyugodtság eléréséhez az indulathőmérős feladatot oldottuk meg, ahol sok jó ötletet találhattak a tanulók. Az óra végét meditációval zártuk.
Osztályunk egy tanulója a „Te és a természettudományok- mesés történetek 2023” mese- és történetíró pályázatra küldte el meséjét.
A Lili és a színek egy kislány és a barátnői napjáról, a természet kincseiről és a fény különleges játékáról szól. A mese szereplői, akik az osztály tagjai, együtt keresik a boldogságot és az odavezető úton a megküzdés szivárványát festve érik el céljukat. Lépésenként haladnak, tanácsot kérnek, egyre ügyesebben tudják az élet nehézségeit megoldani.
A közösségünkbe érkezett egy új tanuló a párhuzamos osztályból. Mint osztályfőnök minden erőmmel igyekeztem az ő beilleszkedését segíteni. Az ötlettár felkínált gyakorlatokat, módszereket, melyek megkönnyítették a felmerülő problémák, konfliktusok megoldását. Az osztály támogató viselkedése, cselekvése igazi támaszt nyújtott az új fiúnak.