Az első várva várt farsang: a mi kis „gézengúzaink”, hősök szerepében.

Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája
Az első várva várt farsang: a mi kis „gézengúzaink”, hősök szerepében.
Harmatcsepp Óvoda és Bölcsőde, Mezőkeresztes
Februárban a megküzdési stratégiák témát dolgoztuk fel a gyerekekkel a Süni csoportban. Az előző alkalommal is szívesen vettek részt az elrejtett feladatok felkutatásában, ezért most is borítékban kaptak képeket, amelyekről eldöntötték, hogy számukra örömöt, boldogságot vagy szomorúságot, nehézséget jelentett a látvány. Miközben a mosolygó vagy szomorú archoz ragasztották képeiket, érkezett egy újabb rejtvény a következő játékhoz: Építs tornyot közösen, kicsik és nagyok is tegyenek hozzá egy-egy „téglát”! A nagy igyekezetben eldőlt a torony – kiigazítottuk és el kezdtünk beszélgetni arról, mit is éreztek a ledőlés pillanatában. Így próbáltuk átbeszélni, hogyan lehet megoldani azokat a helyzeteket, amikor nehézséggel szembesülünk. Mitől fog elmúlni egy-egy rossz érzés, a félelem, a fáradtság? Egy – egy nagycsoportos óvodás még próbált tanácsot adni is társainak. Ezután elkészítették a „Megküzdéseink” szivárványát. A lezárás előtt a munkafüzet színezős oldaláról választották ki azt a képet, ami segít abban, hogy jobb legyen a kedve, ha nem érzi jól magát. Végül egy relaxációs gyakorlattal fejeztük be az alkotást.
Az „Ellazulni jaj de jó” című relaxációs dallal kezdtük a foglalkozást. Beszélgettünk arról, hogy kiket milyen problémák, kudarcok érhetnek és ezekkel hogyan lehet szembenézni, hogyan lehet ezeket leküzdeni. Elmondták, hogy hogyan nyugszanak meg, ki nyugtatja meg őket, hol érzik magukat a legjobban. Elmeséltem nekik az „Aranykulcs” című mesét. Majd mindenki vehetett a ládából 3 db építőkockát, közösen felépítettük „Róza” királylány palotáját. A foglalkozás végén kezükbe vehették az aranykulcsot és 3 dolgot kívánhattak, amit szeretnének elérni, leküzdeni. Beszélgettünk arról, hogy ők is szoktak álmodni, harcoltak már sárkánnyal, sőt álmukban le is győzték.
Megküzdési stratégiák
Pályám során szerettem feltenni a gyerekeknek azt a kérdést, hogy „Lehetne másképp is…?”
Ez gondolkodásra, megoldási utak keresésére sarkalta őket. A téma ezért közel állt hozzám.
Az ajánlott foglalkozást kezdő éneklést, én zenehallgatással oldottam meg. A gyerekek kényelmes testhelyzetben hallgatták Bagdi Bella Ellazulni jaj, de jó! c. dalát. A kellemes hangzás nyugtató hatással volt a gyermekek idegrendszerére. Zenehallgatás után beszélgettünk arról, hogy ki mit szokott csinálni, hogy jól érezze magát. A legtöbb válasz az volt „játszani”.
Két féle játéktevékenységet próbáltam, melyeket megkedveltek a gyerekek és napokig hol az egyiket, hol a másikat kérték.
1. A boszorkány elrabolta a királylányt. Itt hagyta a kendőjét, ha valaki ki akarja szabadítani, akkor bekötött szemmel kell várat építenie. Sláger játékká vált, a nagyobbak már felnőtt jelenléte nélkül is játszották.
2. A könyvben „cápatámadás” a játék neve, én „Hajótörésnek”neveztem el.
Jelre felborultak a hajók a tengeren és másikat kellett keresni, de közben, minden felboruláskor egy hajó összetört. „Senki ne maradjon a vízben!”
Izgalmas volt a játék. Ebben aztán fejlődött társas kapcsolatuk, szociális viselkedésük, erkölcsi magatartásuk, beszédkészségük és mindez játékos, vidám légkörben.
Jó volt játszani a gyerekekkel! Köszönöm az ötleteket!