Az óra elején beszélgettünk összeszedtük, hogy ki-mit tud a farsanggal kapcsolatban. Majd meséltem nekik a különböző farsangi hagyományokról. Virtuális sétát tettünk a Mohácsi Búsójáráson és betekintettünk a Velencei karneválra is. Megnéztük milyen ruhákat viseltek az emberek, miket fogyasztottak ebben az időszakban. Majd mindenki elkészítette a saját álarcát, amin próbálták a gyerekek a rájuk jellemző dolgokat, színeket megjeleníteni. Gyerekek örömmel készítették el az álarcokat, s közben megbeszéltük, hogy ki minek öltözik be az iskolai farsangon.
Megküzdési stratégiák
A gyerekekkel megismerkedtünk a Szamuráj szerencséje c. japán népmesével.
A gyerekek nagyon élvezték az érdekes történetet, beszégettünk a kérdések segítségével a történetről.
Elkészítettük a saját szamuráj pácélunkat, majd a pozitív élmények – zenés relaxációt hallgattuk.
Hogy látszik az arcukon a siker, vagy sikertelenség? Tükörben mutatták meg a szomorú, a vidám, a csodálkozó arcukat.
Elmeséltem Az aranykulcs c.mesét, majd smaile -t diszitettek, jelezve az érzelmeket. Megbeszéltük ki miért volt már szomorú, vidám ,mérges, vagy csodálkozó.
Relaxációs gyakorlat
A bugyelláris, a pipa meg a süveg népmese feldolgozása
Indulathőmérő
Hol érzem a feszültséget?
Problémától a megoldásig – labirintusjáték
Megerősítések nehéz időkre
Postásjáték-közmondásokkal, bölcsességekkel
Mórahalom Város Önkormányzata Napköziotthonos Óvoda
Megküzdéseink, megküzdési stratégiák téma feldolgozását az aranykulcs című mesével kezdtük, majd eldugtam a csoportszobában egy plüss állatot, akit meg kellett keresni és különböző feladványokon keresztül találhattak rá a gyerekek a plüss játékra. Nagyon élvezték. Majd másnap a memóriájukat használva le kellett rajzolniuk, hogy milyen lehetett a sárkány (fiúknak), és milyen lehetett a királylány (lányoknak). A következő nap beiktattam a boldogságóra című könyvben lévő feladatlapokat, akinek volt kedve azokkal egy-két feladatot megcsináltunk, majd a csoportszobában megvalósítottuk a toronyépítést, a cápatámadást, és a hajótörés című játékot. Valóban nagyon boldogok voltak a gyerekek a játékok során. Ami a legnagyobb sikert aratta, azt mozgásos tevékenységen belül valósítottam meg a tornaterembe, belevonva az óvoda auláját, lépcsősorait és az óvoda udvarát is. Ugyanis a bevezető játék 2. variációját valósítottuk meg. Annyira jól sikerült, hogy a gyerekek még hetekig az udvaron is a boszorkány seprűjét, ruhadarabjait kutatták. Úgy gondolom, hogy sikeresen elértük a könyv által ajánlott küzdési stratégiákat.
A Boldogságóra Alapprogram havi témája: A megküzdés gyakorlása volt.
Az órán megbeszéltük és értelmeztük, mit is értünk megküzdés alatt. A foglalkozást ezután A szamuráj szerencséje c. mesére építettem. Miután a történetet feldolgoztuk, értelmeztük a szamuráj szó jelentését. Ezt követte az adott sablon segítségével az Én vagyok a saját hősöm! Szamuráj páncélunk elkészítése, ami nagyon tetszett a gyermekeknek. Végül díszítettük az alkotásokkal tantermünket. Jó hangulatú foglalkozás volt.
A Megküzdési stratégiák téma kapcsán tisztáztuk, hogy mit is jelent a megküzdés, illetve annak két fő típusa, a problémaközpontú és az érzelmi központú megküzdés. Megbeszéltük, hogy kinek, mit jelent a megküzdés kifejezés, mit gondolnak a stresszről, és hogyan tudják ezeket a nehéz helyzeteket kezelni. Ezután megküzdésről szóló idézeteket gyűjtöttek. Nagyon szép gondolatok kerültek felszínre.
Február 17-én boldogságórákkal indítottuk a napot a második osztályban. A február témája a megküzdés gyakorlása volt.
A téma jeligéjét, mottóját Szepesi Máriától választottuk: „.. ami nehéz, fájdalmas erőfeszítéseket kíván, egyedül attól nőnek lelki izmaid.”
Mivel éppen ezen a napon a Macskák világnapja van és igen sok cicaszerető gyermek van az osztályunkban, előzetes feladatot is kaptak a tanulók. Miszerint keressenek és vágjanak ki magazinokból, újságokból cicákkal kapcsolatos képeket. Nagy örömünkre már az előzetes feladatot is aktívan, nagy kíváncsisággal oldották meg a tanulók.
A boldogságórák négy fő pillér köré épültek fel. Az első a megküzdés fogalmának megbeszélése, megértetése volt, melyet a„Pozitív élmények”- zenés relaxációval zártunk. Ezáltal ráhangolódtunk az órára, jó hangulattal, tele pozitivitással indultunk neki a feladatoknak. Az óráink második részében tanítói bemutatásra került a „Mese a törött vízhordó edényről”, melyet páros munkában dolgoztak fel a tanulók. A harmadik részben pedig a cicás képek kerültek egy közösen megálmodott, elkészített plakátra és még egy vers is előadásra került, amit a cicáról írt osztályunk egyik lelkes tanulója. Végezetül csoportmunkában házikók épültek különböző kockák, dominók felhasználásával házi kedvenceinknek.
Óráink jó hangulatban, aktívan teltek. Írhatom, hogy minden tanuló kivette a részét a munkából és megértette a megküzdés fogalmát, annak fontosságát és lényegét.
Táncsis Mihály Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Kanizsai Dorottya Általános Iskolája
Sokszor elgondolkodom azon, hogy a gyerekeknek gyakorta olyan feladatokat adok, amibe sok felnőttnek beletörne a bicskája. Ma is így volt a 4. b osztályban. Fantasztikus óra volt, úgy repült el az idő,hogy észre se vettük. Interjúztunk, random kérdésekre válaszoltunk , de a legfantasztikusabb az volt, ahogy a gyerekek könnyedén keretezték át a nehéz szituációkat egy játékos gyakorlat során. Hiszek abban, hogy ez a generáció, miután mentálhigiénés tudása lesz, elégedettebb, boldogabb, egészségesebb felnőtt lesz, mint mi vagyunk .