A „megküzdés havában” összegyűjtöttük azokat a tevékenységeket, amelyektől boldogabbnak érezzük magunkat, amelyek segítenek megbirkózni a mindennapok nehézségeivel. Ezek kerültek a közös tablóra.
Megküzdési stratégiák
Az óra elején olyan mondatokat gyűjtöttünk, melyek segítenek átlendíteni a gyerekeket a nehézségeiken. Szívesen osztották meg velem és egymással ezeket a gondolatokat, sőt még a témával kapcsolatos idézeteket is kerestek. Ezután felolvastam nekik A szamár történetét. Megdöbbentek azon, hogy egy ilyen kilátástalan helyzetből is van kiút. A legtöbben azt fogalmazták meg, hogy érdemes küzdeni és kitartani, hiába reménytelen a helyzetünk és úgy tűnik ellenünk van az egész univerzum. Végül a lista segítségével feltérképeztük, hogy kinek milyen a stresszkezelési módszere. Nagyon tetszett nekik ez a feladat. A kiértékelés után azt tapasztaltuk, hogy elég sok tanuló van az osztályban, aki eligazodik stresszes helyzetekben.
Képzeleti képpel indítottuk. Csendesen csörgedező patak partjára képzeltük magunkat, ahol színes kavicsok vannak a mederben és a tiszta vízben láthatóak is. Ezek a kavicsok ki vannak téve a természet formáló erőinek, olykor a sebesen folyó víznek, olykor a hideg időnek, olykor állatok taposnak rajtuk. Kavicsgyűjteményt készítettem elő, amiből válogattunk, azzal a céllal, hogy majd kifessük azokat Előtte még beszélgettünk , hogy mi történik, ha ezek a kavicsok túl nagy erőnek vannak kitéve, elkopnak, szétmorzsolódnak, de sok közülük új funkciót kap, esetleg a lakás díszei is lehetnek. A minket érő stresszhelyzetekről beszélgettünk ezt követően, felsoroltuk, hogy kinek mi jelenti a feltöltődésélményt. Van , aki a háziállataival játszik, van , aki olvas, van , aki csak lefekszik a padlóra és vannak sportolók és van, aki a táncban nyeri vissza az energiát. Megismertük a reziliencia fogalmát és helyzeteket is elemeztünk.
Rövid idő alatt elkészültek a festett kavicsok is, hogy emlékezzünk arra, hogy van lehetőségünk újraszínezni a helyzeteinket és képesek vagyunk megküzdeni az előttünk álló feladatokkal.
Dobrosi Ágnes és a 11. D
„Hullámvölgyek”
A nyári szünetben Katának, egy ötödikes lánynak bejelentették szülei, hogy elköltöznek, ezért iskolát kell váltania. Amúgy is nehezen szerzett barátokat, ezért teljesen megrémült.
Elérkezett az első tanítási nap. Amikor belépett az osztályterembe, úgy érezte, hogy az összeszokott csapat kérdőn, idegenkedve néz rá.
Az egyik fiú megkérdezte tőle:
– Ki vagy te? És mit keresel itt?
Ő ezeket a kérdéseket is ellenségesnek érezte, félénken válaszolt, majd csendben leült a helyére. Az egész hét ilyen hangulatban telt, magába zárkózott, és szomorúan nézte vidáman beszélgető osztálytársait.
Végül a lánynak elege lett, elhatározta, hogy mindenképpen barátokat szerez.
A következő hétfőn elkezdett „menőzni”, dicsekedni nagy házukkal, új telefonjával, sőt rengeteg édességet vett a büfében a többieknek, elköltötte ezzel egész heti zsebpénzét. Mindenkit megkínált, társai elvették, aztán már nem is foglalkoztak vele.
– Úgy látszik, ez az ötlet nem vált be! – gondolta elkeseredve.
A következő napokban Kata sokkal természetesebben kezdett viselkedni. Vajon miért ne kedvelnék meg önmagáért?
Jelentkezett matekversenyre, amit meg is nyert, ezzel dicsőséget szerzett az osztálynak. Ennek nagyon örültek a többiek is, hiszen ekkora sikert még senki nem ért el.
Felajánlotta segítségét, egyre többen kérték, hogy magyarázzon el egy-egy nehezebb matekpéldát. És a lány örömmel és lelkesen segített osztálytársainak.
A farsangi előadás próbáin is sok jó ötlettel állt elő, elismerték társai, hogy a táncban is nagyon ügyes. Egyre több gyerekkel beszélgetett, meghallgatta gondjaikat, és ő is őszintén beszélt kezdeti nehézségeiről.
Osztálytársai sokkal közvetlenebbek lettek, elkezdtek vele barátkozni. A lány a tanév végére megmutatta, hogy közéjük tartozik. Azóta sok barátot szerzett, gyakran hívják szülinapi bulikra.
Kata ezzel megtanulta, hogy természetesen, őszintén kell viselkednünk idegen közösségben is. Ki tudunk lábalni a hullámvölgyekből, csak hinni kell magunkban.
Elevensportosok 6.a
Osztályunkban elmaradhatatlan a hónap dala. Nagyon élvezték a gyerekek, mozgással kísérték az éneket. Rövid beszélgetés után elkészítették a saját indulathőmérőjüket. A rajz mellé összegyűjtötték a megküzdési stratégiájukat, amivel indulataikat leginkább kordában tudják tartani. Az órát összegzéssel zártuk.
Megküzdési stratégiák!
A hónap témájának feldolgozását a mesék köré építettem. A mese mindig elvarázsolja a gyerekeket. Ez most is így volt. A hét meséjének, a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj mesét választottam, ami elnyerte a gyerekek tetszését. Hétvégére, olyan jól megismerték, hogy elbábozták több alkalommal. Az előkészített bábok közül külső tulajdonságaik alapján azonosították be a szereplőket, a választásukat meg is indokolták. Nagyon jó volt hallanom, ahogy a szókincsükben a mellékneveket biztosan használták. Hétközben több mesét is hallgattak, a mesehallgatás után mindig megbeszéltük szerintük ki a mesének a hőse és miért: Málészáj, kismalac, kakas, Csillagszemű juhász. Mesehősöket színeztek hétközben.
Több relaxációs gyakorlatot is végeztünk, a legkedveltebb mosolyt csalt az arcukra.
Nagy kihívás volt számukra egy új játék kipróbálása. A játékban bekötött szemmel kellet végig járni egy utat, amelyben bízni kellet bennem, aki a bekötött szemű gyerekeket kézmozdulatokkal irányítottam. A lányok érdeklődése volt a nagyobb a játék iránt. Éreztem, amikor érintettem őket, hogy mennyire le akarják küzdeni bizonytalanságukat, végig járni a megkezdett utat. Sikerült mindenkinek teljesíteni,( kitartással, figyelemmel, akarattal) ez mosolyt csalt az arcukra.
Örömmel készültünk a hónap nagy eseményére, a betegségek ellenére sokan részt tudtak venni a farsangon, ahol mindenki kedvenc hősének öltözött. A gyerekek nagy örömére vidám boszorkány tánccal zártuk műsorunkat. Kiszebábot készítettek újságpapírból, félelmeiket belesúgták a kisze fülébe. A következő napon kiszebáb égetésével zárult le óvodánkban a farsangi időszak.
Február a megküzdési stratégiák hónapja volt, a záró tevékenységben „ Lemegy a nap,lankad a kar,a törzsem pihenni akar”relaxációs gyakorlattal kezdtünk, majd a Bella – Lazulj el- dalával , nemcsak az ellazulás hanem a testrészeinkkel is ismerkedtünk. Megtapasztaltuk az Aranykulcs mesében Róza királylány átváltozását, mennyi küzdelmet kellett kiállnia hogy ismét az édesapjához kerüljön. A gyerekek is küzdöttek a cápatámadással. Végül a munkafüzet feladataiból rajzolták le ,hogy ki segít ha rossz kedved van. Hol érzed magad legbiztonságosabban, az én kis helyem , ahol nem félek –majd kiszínezték és elhelyezték a boldogságvárába vezető lépcsőn a megküzdés jelét.
A témával több órán keresztül foglalkoztunk. Magyar irodalomból a magyarok legendáiról tanulunk, a honfoglaló magyarok megküzdési stratégiáiról beszélgettünk.
Ezek után a mai társadalomra jellemző problémákról, mindennapi helyzetek megoldási terveit térképeztük fel. Komplex Instrukciós Program keretén belül, csoport munkában oldottak meg feladatokat tanulóim. Az első csoportnak egy hősről kellett tulajdonságokat gyűjteni, majd egy jellemző cselekedetét az osztálynak bemutatni. A második csoport mesét alkotott egy hősről, aki megváltoztatott egy gonosztevőt. A harmadik csoport egy videót készített egy hősről, aki bajba jutott és tanácsadók segítségével jutott ki csak a fogságból. A negyedik csoport egy riportot készített egy herceggel, aki már megküzdött a sárkánnyal.
Jól sikerült óra volt, a nap lezárásaként meghallgattuk a hónap dalát is.
Megpróbálom megoldani. Hangzik rá a válasz. De hogyan is? Erre kerestük és találtuk meg a megoldást ebben a hónapban. Sokféle megküzdési stratégiát ismertünk meg játékokon keresztül. Pl.: Párosan kockacukor tornyot építettek a gyerekek. Egyikük szeme be volt kötve, ő épített egy kézzel. A nyitott szemű társa csak szavakkal irányíthatta. Több gyereket feszültté tett a bekötött szemű helyzet, de a társak nagyon jól segítették őket, így a barát nyugtató szavaival mindenki megküzdött a benne lévő feszültséggel és sikeresen felépültek a tornyok. A gyerekek az indulathőmérőre kiválogatták azokat a megküzdési stratégiákat, ami számukra a legjobban beválik. Bízom benne, hogy majd alkalmazzák is ezeket. 🙂
A gyerekek többsége nem tud mit kezdeni a nehézségekkel, az akadályokkal. Nincsenek pozitív mintáik, passzív elszenvedői az eseményeknek, vagy agresszióval igyekeznek megoldani a problémákat. A hónap során megismerkedtünk néhány, számukra is hasznos megküzdési móddal. Pozitív hősök életét bemutató filmeket, meséket néztünk meg. Beszélgetés és feladatok során beazonosítottuk az akadályokat, majd a leküzdését is. Tabló készítésekor kiválsztották Weiss Fanni, Erős Zsolt, Mulán, Pongó és Perdi, valamint a Bátor tábor egyik résztvevő kortársát, s élethelyzetük és megküzdési stratégiáik mintáiból tanultak.