A megküzdés hónapjában az új osztállyal is előkerestük a többieknél is nagy sikert aratott „Pizzafutár” játékot. (megtalálható a korábbi évek játékgyűjteményében a Boldogságóra honlapján). A játék lényege: színes kartonból pizzákat, és velük megegyező színű házakat kell készíteni. Helyezzétek el a házakat az osztályban jól látható helyre úgy, hogy megközelíthető legyen. Válasszátok ki a futárt, adjátok a kezébe a pizzákat! Az lesz a feladata, hogy minél hamarabb kiszállítsa a pizzákat a megfelelő helyre. Mérhetitek az időt órával, telefonnal, stopperrel. A játék a kognitív, problémamegoldó képességeket fejleszti.
Megküzdési stratégiák
Ebben a hónapban a 9.A osztállyal a megküzdéssel, önbecsüléssel, humorral és ezek kapcsolataival foglalkoztunk. Az órát ismét a fogalmak tisztázásával, személyes jelentések megbeszélésével indítottuk. A tanulók gyorsan felfedezték, hogy a fogalmak között nagyon szoros a kapcsolat és minél több erősséget használunk, és az önbizalmunk is a helyén van, akkor a nehézségekkel történő szembenézés is sokkal könnyebb. A humort nagyon fontos a tanulók számára, de megjegyezték, hogy azért nem árt vigyázni vele, mert könnyen meg lehet sérteni vagy bántani másokat. A tanulók sorban hoztak saját példákat arra, hogyan is segítette át a nehéz helyzeteken őket át a humor.
Feladatként a humorhoz kapcsolódó feladatot hoztam: „Találékony térképek”. A tanulóknak nagyon tetszett a feladat, hiszen most bátran kifejezhették azokat a kifogásaikat, amiket leggyakrabban nem tusunk tőlük elfogadni. Örömmel és lelkesen készítették el térképeiket. Megbeszéltük, hogy ezek a kifogások hogyan nehezítik meg a céljaik elérését, a mindennapi életüket, majd megpróbáltuk átkeretezni, és áttértünk a megküzdési módokra. Ilyen megküzdés volt például, hogy kifogások helyett cselekedni kell, jobb időbeosztás szükséges, társak jelenléte, célok megfogalmazása, stb.
Az óra végén a megküzdéshez kapcsolódóan kitöltöttünk egy konfliktuskezelési stratégiákat tartalmazó kérdőívet, majd megnéztük, hogy az osztály tanulói milyen stratégiákat alkalmaznak.
A Megküzdési stratégiák téma feldolgozásához több relaxációs gyakorlatot is választottunk. Csoportunkban mostanában gyakrabban előfordult csúfolódás, ezért ezt a nemkívánatos viselkedést igyekeztünk komplex módon orvosolni. Közös éneklés után, a gyerekeknek elmeséltük a Mesék a cicáról, aki nem tudott nyávogni című mesét (Boldizsár Ildikó).
A mese végén beszélgettünk arról, hogy ki mit érez amikor mások csúfolják, mit tegyünk, hogy ez ne forduljon elő máskor. A célunk elérése érdekében a gyerekekkel közösen akadálypályát építettünk, ezeken az akadályokon keresztül jutva, mindenki elérkezhetett a Csodapalotába, ahol olyan emberek élnek, akik sosem csúfolódnak. Az akadálypálya egyik része egy tenger volt, amin együtt kellett a csoportnak áthajózni. Nagy vihar kerekedett és a hajónak egyre több „deszkája” veszett oda a tengerbe. Egyre kisebb lett a hajó, a gyerekeknek szorosan össze kellett kapaszkodniuk, nehogy valaki a vízbe essen. A mese, beszélgetés és a közös játék segítette annak felismerését, hogy feszültség, indulat, kudarc nélkül nem élhetünk, de ezekkel szembe tudunk nézni és sikeresen le tudjuk küzdeni a nehézségeket.
Hogyan küzdjünk meg a nehézségeinkkel? Mik okozhatnak nekik nehézségeket, amelyek miatt szomorúak és elkeseredettek lehetnek? Ezekre a kérdésekre próbáltunk válaszokat találni ezen a foglalkozáson. Nagyon aktívan vettek részt a beszélgetésben. Látszott a gyermekeken, hogy értik miről van szó és foglalkoztatja őket ez a téma. A személyes, lelki problémákat is felvállalták egymás előtt, bátran mondtak véleményeket, javaslatokat a nehézségek leküzdésére. Nagyon jó érzés volt megtapasztalni, hogy mennyire érzékenyek és empatikusak egymással és azt, hogy szívesen segítenek, ha valamelyik társukról azt érzik, hogy most jól esne neki egy baráti szó vagy ölelés. A saját szamurájukat nagy odafigyeléssel készítették el. Büszke vagyok a tanítványaimra!
A foglalkozást szokás szerint relaxációs gyakorlatok nyitották, megint újakat próbáltunk ki: a „Rágógumi gyakorlat”-ot és a „Malomkörzés” elnevezésűt. Nyitásképpen olyan biztató szavakat és mondatokat gyűjtöttünk, amelyek egy nehéz helyzetben vagy probléma esetén el szoktak hangozni. Ezeket felírtuk a táblára. Felidéztünk régebbi megoldandó feladatokat, nehézségeket az életünkből és megbeszéltük, hogyan végződtek ezek és hogyan látjuk most azokat. Megpróbáltuk pontokba a szedni a nehézségek megoldásának egyes lépéseit. Ezután felolvastam „A bugyelláris, a pipa meg a süveg” című mesét. Értelmeztük a hallottakat, megbeszéltük, miért kapott segítséget Bálint, miért akarhatott rosszat a kisasszony. Ezután a füzetben elvégeztük a „Hegyek-völgyek” feladatot, megnéztük, hányszor változott Bálint sorsa a történet során. Zárásként kis papírautókat készítettünk, ráírtuk néhány stresszoldó technikánkat és kitűztük őket a faliújságra.
Zöld Gólya Óvoda és Bölcsőde ÁMK
A erdei tisztás c. mese meghallgatása után, elkészítettük a mese szereplőinek álarcait, a kis állatokat a feladatlapon az otthonaikba vezettük. A tevékenység közben megtanultuk a Dagi tócsa…mondókát is. A mese dramatizálása által a gyerekekben még inkább megfogalmazodott a mese üzetnete, miszerint a közös együttműködés során minden problémára megoldást találunk.
A tevékenyég végén az Ellazulni jaj de jó! c. zenére relaxáltunk.
A februári boldogságóránk témája a megküzdési stratégiák volt.
A ráhangolódást elősegítve körbe ültünk és egymás kezét megfogva adtuk egymás „erejét”, hogy sikeresen végig tudjunk menni a bátorság próbákon. Közben meghallgattuk Bagdy Bella- Ellazulni jaj de jó – cím dalát.
Kezdésként megkérdeztem tőlük, hogy mit is jelenthet az, hogyha valaki bátor. A nagyobbaknak szuper meglátásaik, gondolataik voltak a témát illetően.
Megbeszéltük, hogy milyen „problémákkal, gondokkal” kell megküzdenünk nap, mint nap és, hogy mi az, ami segíthet nekünk, ezek leküzdésében.
Szót ejtettünk arról, hogy bízzunk a saját képességeinkben, de fontosnak tartottam kiemelni, hogy adott esetekben merjenek segítséget kérni szüleiktől, felnőttektől, tőlünk, óvodapedagógusoktól.
A feladatok végrehajtása előtt egy közös –csapatkiáltással- bátorítottuk önmagunkat és egymást.
A feladatokat az óvoda által újonnan vásárolt, ezért a gyermekeknek számára újdonságként hatott eszközökből állítottam össze, hogy minél izgalmasabb legyen a gyermekeknek.
Bátran végig mentek minden feladaton és igény szerint segítettünk is a gyermekeknek.
Relaxációként, körben ülve mély levegőket vettük, majd kifújtuk a „problémáinkat” és ellazult állapotban zártuk a bátorsági feladatokat.
A feladatok végére mindenki elmondhatta, hogy melyik feladatnál érezte magát a legbátrabbnak.
Egy „Bátor vagyok” feliratú korongot kapott minden gyermek, amit büszkén vitt haza.
Mindennap küzdünk. Nap mint nap gyakoroljuk a megküzdést. Az iskolában, otthon a családtagokkal, a társakkal, a buszon, a boltban … és mindenhol is.
A végén mindenki magát győzte le és szamuráj lett.
Tanulságos mese és jó kis feladat volt, hála érte.
2025. 02. 25-én a Meixner Ildikó EGYMI Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola borjádi telephelyén megtartottam Megküzdés gyakorlása témakörében az Építsünk házat! című boldogságórát.
Bevezetésként üdvözöltük egymást, megbeszéltük, a mai boldogságóra témáját, majd a relaxációs gyakorlatok közül a „Napimádással” hangolódtunk, mely boldogságóráink állandó elemét képezi.
Meghallgattuk, elénekeltük az Egy kis malac című dalt, melyet ritmushangszerek megszólaltatásával kísértünk.
Megbeszéltük, hogy a mai órán A három kismalac és a farkas című mesében megfigyeljük, hogy a malacok hogyan építenek házat, és hogyan menekülnek meg a farkastól.
A témát a következőképpen dolgoztuk fel: a mese megtekintése után megismerkedtünk a szereplőkkel, a malacokkal és a farkassal, tárgyképekkel, valós képekkel, az állatok hangjával és gesztusjelükkel.
Ezt követően megmutattuk a házépítés jelét, majd az építőanyagok kézbevételével megismerkedtünk velük: szalmával, faágakkal, téglával.
A gyerekek a tárgyképek segítségével kiválasztották a szereplőket, szerepeket, a szereplőkhöz tartozó tárgyakkal, építőanyagokkal pedig felépítettük a házat, hogy eljátsszuk a mesét.
Végül a három ház és a szereplők ábrázolása következett ragasztással, festéssel. Így elkészült a kép, mely szemléletesen érzékeltette történetünket és az óra tartalmát.
A foglalkozás lezárásaként elpakoltunk, rendet raktunk, és értékeltem az órát, mely jó hangulatban telt, a gyerekek motiválhatóak voltak.
Kovácsné Vadász Szilvia
Jánossomorjai Aranykapu Óvoda Újrónafői Tagóvodája
A foglalkozás címe: „Ellazulok, ha akarok”
Ajánlott életkor: 4-7 éves
Osztály / Csoport: Pillangó csoport (középső – nagycsoportosok)
Tantárgy / Ismeretkör: Boldogságóra
Fő didaktikai feladatok: Előzetes tapasztalások, új ismeretközlés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés
Tantárgyi / Foglalkozási átjárhatóság: verselés-mesélés; mozgás; ének, zene, énekes játék, gyermektánc; rajzolás, festés, mintázás;
Felhasznált források (tankönyv, munkafüzet, feladat- és szöveggyűjtemény, digitális tananyag, online források, szakirodalom stb.):
Bagdi Bella, Prof. Dr. Bagdy Emőke; Tabajdi Éva: Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek; Bagdi Bella, Bezzeg Andrea: Boldogságóra készségfejlesztő, kifestő és színező munkafüzet
Motiváció: Nyakba akaszthatós szívecske forma átadása és ölelése
Foglalkozást kezdő relaxáció: Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatai
„Totyog a liba, nagy a galiba” – (Kézikönyv 38. old. 19. gyakorlat)
„Rongybabává válok, csak pihenni vágyom…” (Kézikönyv 38. old. 18. gyakorlat)
A foglalkozást kezdő éneklés: Bagdi Bella: Ellazulni jaj de jó…- közben kendővel simogatják magukat, ahogy fekszenek a szőnyegen
www.boldogsagora.hu/gyerekdalok-3-6
A téma bevezetése: Pók néni elrejti a csoport kedvenc plüssjátékait
• közös éneklés
• közös versmondás
• házikó rajzolása pók néninek
• kincskeresés (például: üveggolyók)
Visszavezetésként közös várépítés a plüssöknek
A téma feldolgozása: „Kerekerdő kalandra hív téged” versikével és Boldog Dórával meséhez készülődünk.
Mese: Zelk Zoltán: Az állatok iskolája
Beszélgetés a mese után Dórával a történtekről
Beszélgetést segítő kérdések:
• Mit gondoltok, miket tanulhattak volna meg az erdei állatok az Állatok Iskolájában?
• Mi segítette volna őket abban, hogy boldogabb életet éljenek?
• Mit gondoltok arról, hogy feladták az álmaikat, a tanulást?
• Ti hogyan írtátok volna meg a mesét?
• Készítsétek el a saját történeteiket!
• Kipróbálhatjátok a társasjátékot is!
A foglalkozás lezárása: A megküzdés jele kihelyezése
A foglalkozást záró éneklés: Bagdi Bella: Boldog vagyok c. dalára egy közös tánc www.boldogsagora.hu/gyerekdalok-3-6
A téma továbbadása: Egy nehéz pillanat – nagyszülőkkel meséltetni a legnehezebb helyzeteikről
Kedvenc részük a boldogságórán a szívecske nyaklánc továbbadása egy társnak zenére, majd egymást megölelték. A másik az ellazulás összes formája, amit csináltunk az órán.
Nekem az egyik téma, ami tetszett, amikor egy korábbi élményre hívtam fel a figyelmet. Pók néni amikor elvitte a plüssöket. Felelevenítettük a történéseket, melyre nagyon részletesen emlékeztek, pedig már négy éve zajlott, amikor még kiscsoportosok voltak.
Rendkívül érdekes beszélgetéseink voltak a gyerekekkel. Mese után a kérdések megválaszolása. Most csak a nagy csoportosoknak meséltem a mesét. Mivel ők készülnek az iskolára, felsoroltak minden olyan tevékenységet, amit majd ott tanulhatnak. Mi az, ami segítségükre lehet majd, ha tudnak olvasni, írni. Ha a ők tudnak olvasni, akkor már nem kell az édesanyjuk ahhoz, hogy meséljenek, akkor addig meg tudja főzni az ebédet. Megjelentek a fantáziahazugságok: Az apukájával elmentek vadászni, (nem vadász az apuka)ő vitte a fűrészét és utat vágott maguknak vele, hogy sikeresebb legyen a vadászat, utána zsákban hazavitték, hogy tudjanak ebédet főzni a vaddisznóból, meg kellett küzdenie a szállítással. A kisfiú felsorolta, hol, milyen megküzdési stratégiát kellett felállítaniuk az apukájával, hogy a végén megsüthessék az állat húsát. Mivel jól végig tudták vezetni lépésről-lépésre, a többi kisgyermek is, akinek nem jutott eszébe más élmény, ők is tudtak hozzászólni ügyesen a témához.
A végén a tánc, az újabb relaxáció, amit külön kértek, jó hangulatba zárta a Boldogságórát.