Megbeszéltük, hogy nehézségek esetén milyen stratégiákat alkalmazhatunk .
Megküzdési stratégiák
Közös meditáció a szabadban.
Tündérkert Keleti Óvoda Ligeti Tagintézmény
Nyíregyháza
Liszt F. u. 32-34.
BOLDOGSÁGÓRA PROGRAM – FEBRUÁRI BESZÁMOLÓ
MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK
A csoportban nagyon kedvelik a mesét, ezért úgy gondoltam, a megküzdési stratégiákat egy mese feldolgozásával érzékeltetem.
Családi keretek változása – válás, elválás
Gimesi Dóra: Csomótündér -A megszokottnál eltérő gyermekirodalmi alkotás megismerése, feldolgozása. Érdekes, újszerű megoldás keresése az előadás, dramatizálás szempontjából. Társas kapcsolatok, érzékenyítés – viselkedési normák közvetítése.
Kortárs irodalmi alkotáson keresztül olyan lelki folyamatok, élethelyzetek feldolgozása, mely érzelmileg terheli a gyermeket, de értelmileg még nem tud rá megoldásokat.
A gyermeki kíváncsiság biztosítja az aktivitás fenntartását. A közös barkácsolás- benne anyagok, formák, azok színeinek kiválasztása a közös munka, a társas kapcsolatok javítását, kooperatív munkafolyamatok erősödését eredményezi. A csoport szokásainak megfelelően hangulati előkészítés, érzelmi ráhangolódás, mely biztosítja az előadás zavartalanságát. Biztonságérzet – tudják mi következik. A bemutatást mindig megelőzi a mű teljes megismerése, átgondolása, a legmegfelelőbb szövegfonetikai eszközök kiválasztása-a gyermekek felé a mondanivaló közvetítése céljából. Egyfajta műhelymunkaként kezdtük feldolgozni a mesét. Együtt válogattunk a papírok, dekor gumik között, ragasztottunk, próbáltunk ki párbeszédeket. A színtér és a nézőtér elkülönítése, teremrendezés. A „köténybábok” felvétele után, mesélő nélküli történet bemutatás. Cselekménykövetés a csoportszobai bútorok között- hivatal a játék dolgozószobában – babaszoba a családi élet színtere. A csattanó ill. a feszültségoldó mondatnak az utolsó bizonyult a történet megismerése során. A feszültségoldás, az érzelmek kibeszélése. Csomótündérek leszünk, egy kisebb és egy nagyobb szív összekötése az azokon rögzített fonallal. Cipőformákon fűzés-csomózás. Fonal masni ragasztása virágcsokor köré. A komplexitás elve alapján vezetem vissza a játékba a gyerekeket. Halász Judit: Marci öltözködik –cd-ről. Kortárs irodalom műveit, még sosem dramatizáltuk az ovisaimmal, bár szívesen olvastam nekik ezeket tartalmazó kötetekből. A célom az volt, hogy olyan történetet találjak, mely a csoportomban is meglévő problémafelvetéssel foglalkozik. Gimesi Dóra könyvében ez pedig a Csomótündér. A csoportban négy olyan gyermek jár, akiknek a szülei nem rég váltak el. A mese feldolgozását, mintegy műhelymunkaként képzeltem el a megismerése után. Játékidőben fonalakat vettünk elő – görcsöt kötöttünk mindenre ( ceruzára, csutkára, széklábára stb. Válogattuk a papírokat, dekor gumikat, csipkét és szalagot. Újszerű eszközként azt találtuk ki, legyenek a figurák a gyerekeken, de nem fejdíszként, hanem a test előtt, a nyakba akasztva. innen már egyszerű volt eljutni a kötényre rögzítésig – így jöttek létre a köténybábok, kezeik, lábaik a gyerekek kezei és lábai lettek. A már meglévő bábokat tükör előtti játékban próbáltuk ki. Alkalmaztuk konfliktusok feloldásában – felvették a kötényt, s a rajta lévő fiú vagy lány mondta el a sérelmét. Így nagyon jól érezték magukat, könnyen eljátszottak gyermeki életükből szituációkat. A mese cselekményének ismerete elengedhetetlen volt a dramatizáláshoz. Végig vidám légkörben, könnyedén mutatták be a kisebbeknek az idős tündér esetét. Nyugodt, irodalmi légkör jellemezte az adott tevékenységet. törekedtem arra, hogy önkéntes, vállalt szerepekhez jussanak a gyerekek. A cselekvő gyermek a karakter jellemét is alakíthatta az előadás során, saját érzelmei szerint. Sorra került, néhány szöveg fonetikai eszköz kiválasztása. A gyerekek követni tudták a szereplők viszonyát. Azt éreztem, hogy a dramatizálás során a gyerekek örömélménnyel gazdagodtak( a négy gyermek érzelmi megnyilvánulásait a továbbiakban érdemesnek tartom megfigyelni), a kooperáció csak pozitív hozadékkal járt, társas kapcsolataik bővültek, nézeteltéréseik megoldási stratégiáik mélyültek
A Villányi Általános Iskola 5. a osztályos tanulóinak drámajátékos boldogságórája a megküzdési stratégiákról.
A februári téma feldolgozását ismét a relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd igyekeztünk a hónap dalára ellazulni testrészeink simogatásával, izmaink megfeszítésével. A mesegyertyát körül ülve meghallgatták a mesét. Megbeszéltük, hogy Róza királylány milyen helytelenül viselkedett, és hogy megváltozott a mese folyamán, akadályokat leküzdve a mese végére megtalálta az aranykulcsot és vele együtt a királyfit. Mi sem tántorodunk meg az akadályok előtt, hiszünk magunkban és minden sikerülni fog, álmaink valóra válnak. Kiszínezték a gyerekek a meséhez tartozó illusztrációt. Majd hajótörést szenvedett a csoport, de sikerült megmenekülni a megmaradt tutajon, nehezen, de mindenki megmenekül a cápák támadásától. A rossz érzések leküzdését sok minden segítheti, használtuk ehhez a munkafüzet színezős feladatát, mindenki kiszínezhette, hogy milyen dolgoktól érzi jobban magát. Három csoportot alakítottunk és indulhatott a verseny, meghatározott idő alatt melyik csapat épít magasabb tornyot. Nagyon össze kellett dolgozniuk, hisz a kockák nagyon könnyen eldőltek. Élvezték a versengést, kicsit elkeseredtek amikor ledőlt a torony, de nem keseregtek sokáig, újra kezdték az építést. Minden csapat nyertes lett a végén. A jutalom egy hajóút lett, de sajnos többször is cápatámadás érte őket, felborultak a hajók, de sikerült mindig mindenkinek visszaszállni a egy fogyatkozó hajókba. Izgalmakkal teli út volt, mindenki szerencsésen haza ért. Kiszíneztük végül a megküzdés jelét. A mese, a játékok, a feladatlapok által tettünk egy lépést affelé, hogy a gyerekek a nehéz időszakokon ügyesen és tudatosan tudjanak átmenni.
A megküzdési stratégiák volt a témánk. A mesében szereplő királylánynak segítettünk kiállni a próbákat, hogy hazajuthasson édesapjához ☺ Sokat küzdöttek a gyerekek, így segítve a királylánynak. Nem adták fel és a királylány hazatérhetett. ☺
A megküzdéssel foglalkozó alkalmunkon a kútból „kilábaló” csacsi történetének meghallgatása után sokat beszélgettünk arról, hogy mit jelent megküzdeni egy problémával, annak feldolgozásával. Ők maguk is kíváncsiak voltak arra, hogy vajon „hogyan működnek”, ezért kitöltöttünk mindannyian egy tesztet és a bátrabbak meg is osztották velünk felismeréseiket.
A hónap dalát (Ellazulni jaj de jó) együtt énekeljük. Az Aranykulcs c. mese elmesélése. A mese utáni kérdések és a mese megbeszélése.
Akadálypálya épitése – „Kincs keresés”
Rajzokat készitettünk, minden gyermek lerajzolhatta, hogy hol érzi magát biztonságban.
„Grimaszoljunk”
Érzelmekhez tartozó arckifejezések gyakorlása.
Legyél vidám,szomorú,bánatos,csodálkozó,fájdalmaid vannak stb…
„Boldog,vagy szomorú érzést jelent?-Válaszd ki a Szomorú Szilárd,Boldog Blanka táblát hozzá!