A mai napon a gyerekekkel a megküzdés proaktív változatát gyakoroltuk .
A proaktív megküzdés az általános erőforrások kialakításának képességét, vágyát, hajlandóságát jelenti; melyek megkönnyítik a kihívást jelentő, stresszt okozó helyzetekben való boldogulást. Proaktív megküzdés során a gyermek a megküzdés tárgyát inkább kihívásoknak tekinti, semmint kockázatnak, fenyegetésnek, kárnak, vagy veszteségnek.A gyerekek gyakran mesélnek a Tv-ben látott élményeikről. Nagyon tetszett nekik az exatlon műsor amiben két csapat küzd meg egymással. Mi is kis exatlont játszottunk. Sok akadály és ügygyeségi feladat megoldása során szembesültek, hogy nagy szükség van a kitartásra, alkalmazkodásra a rugalmas együtt tevékenykedésre és a kudarc tűrésre.A gyerekek teljesen felszabadultan, hangosan ujjongva szurkoltak csoporttársaiknak . Bátran küzdöttek meg a feladatokkal.

Megküzdési stratégiák- szuperhősök

A témakör feldolgozását számunkra a farsangi időszak nagyban megkönnyítette. Tudjuk, hogy a gyermekek esetében egy álarc, egy fejdísz, akár egy jelzés, máris el tudja őket varázsolni, s teljes valójukkal képesek az elképzelt személy bőrébe bújni és tulajdonságaikat magukénak tudni.
A foglalkozás során egy problémahelyzetet találtunk ki, majd a gyerekekre bíztuk, hogy „Szuperhős” bőrébe bújva oldják meg a problémát, küzdjenek meg a helyzettel.
Így történt, hogy a képzeletbeli égig érő házak tetejéről, a „Macskanő” két ugrással lehozta a kiscicát (plüsst a létra tetejéről), vagy a „Pókember” a várfalon felmászva megmentette a sérült madárfiókát. „Elza”, szintén kedvelt mesehős, a jégbe fagyott pillangót olvasztotta fel. (jégkockákat a kezünk melegével olvasztottuk)
A megküzdési stratégiák kigondolása, és megvalósítása során bebizonyosodott, hogy milyen jó dolog közösen gondolkodni, segíteni egymást, és a megnyugtató végkifejlet jó hatással van a fokozott stresszhelyzet feloldására. Gyermekeinkben tudatosítottuk azt az érzést, hogy ugyan vannak és lesznek is nehézségek, de ezek összefogással, segítséggel, akarattal legyőzhetők.

A hét elején megbeszéltük a gyerekekkel, hogy életünkben rengetegszer kerülünk olyan helyzetbe, ahol választanunk kell miként oldjuk meg – az esetenként nem könnyű – feladatokat (kihátrálunk, megbeszéljük, ötletelünk együtt). Relaxálást követően az Aranykulcs című mesét olvastam el nekik. Nagyon aranyos válaszokat mondtak arra a kérdésemre, hogyha lenne aranykulcsuk, azt kinek adnák oda. Levezetésként színezhettek és megfesthették a meséhez kapcsolódó képi világot.
Másnapra kértem, hogy hozzák be a kedvenc plüssüket, melyet aztán elrabolt a sárkány és az ő feladatuk lesz kiszabadítani őket. Berendeztem a csoport szobát egy nagyon veszélyes, sötét, viharos hellyé (hangeffektekkel, elemlámpával), melyben rengeteg akadályt kellett leküzdeniük, hogy bejussanak a barlangba. Életem talán legjobb foglalkozása volt, hisz teljesen beleélték magukat a helyzetbe. Küzdöttek, ha kellett segítséget kértek tőlem és a végén nagyon büszkék voltak magukra.
A héten még játszottunk hajótörést, várépítést párban, letakart szemmel. Átbeszéltük, majd megjelenítettük arcokon a különböző érzelmeket. Megbeszéltük, hogy mit tehetünk akkor, amikor rossz a hangulatunk. Kitől kérhetünk segítséget és hol a legbiztonságosabb nekünk.
Megküzdöttünk a labda pattogtatás nehézségeivel (persze sok nevetés közepette). Lezárásként „lájkoltuk” az egész hetet, hogy feljebb léphessünk a boldogságvárunkban.