E hónap témája a megküzdési stratégiák. Sokat gondolkoztam azon, hogyan tegyem érthetővé ezt a témát a fiatalok számára, hiszen ők nem tudják olyan könnyen megfogalmazni gondolataikat, érzéseiket, vágyaikat. Nagy segítségemre voltak az interneten és a kézikönyvekben található ötletek.
Az első foglalkozás elején kört alkottunk székeinkből és végig így is maradtunk. Ráhangolódásként meghallgattuk az „Ellazulni jaj de jó” zenés relaxációs dalt, elvégezve a gyakorlatokat. Közben személyes bemutatással és csendes mozdulat-irányítással segítettünk asszisztensemmel a fiataloknak ellazulni, a szöveget értelmezni. Két tanulónak nem sikerült ellazulnia, így a relaxáció végén újra megcsináltunk néhány gyakorlatot. A végén megbeszéltük, ki mit érzett a relaxáció közben és mit érez most, a gyakorlatokat elvégezve. Mindenki lecsendesedett, úgy éreztem, jobban tudnak figyelni rám.
Bevezettem a témát, pár szóban bemutattam nekik, miről lesz ma szó, mit jelent a küzdés, megküzdés fogalma. Ezután megkérdeztem, kit ért már veszteség, szomorú dolog. Személyes példát is mondtam, hogy jobban megértsék a feladatot.
Minden, általuk felhozott témánál megbeszéltük, hogyan lehet megoldani, kitől kérhet segítséget, ha ez neki egyedül nem sikerül. Fontos náluk kihangsúlyozni a segítségkérést, hiszen ők problémáikat, az eléjük gördülő akadályokat nehezen, vagy csak segítséggel tudják megoldani. Meg kell tanulniuk megfogalmazni, ha valami bántja őket, vagy küzdenek valamivel. Egy baráttal való szakítástól kezdve a kommunikációs nehézségeken keresztül a nagyszülő elvesztéséig több témát kellett megbeszélnünk. Azt is konkretizáltuk, hogy sokszor ezek a helyzetek feszültséget okoznak az emberben. Mindenki megmutatta, hol érzi ezt a feszültséget, két tanuló pedig ki is színezte a feladatlap ábráján. A beszélgetés összegzését követően közösen kitöltöttük a munkafüzetben található rejtvényt, a megfejtést többször elismételve: sikerül! Itt visszautaltunk előző témánkra, a „Célok kitűzése és elérésére”: a célomat megtalálom, a célomért küzdök, el akarom érni, ami ha sikerül, örülünk és felmutathatjuk a győzelem jelét.
A következő foglalkozásnál akadálypályát készítettünk padokból és székekből, és a fiataloknak egy-egy kedvenc tárgyát tettük a pálya végére. Ezt el kellett érniük az akadályokon keresztül. Nagyon élvezték a feladatot. Volt, aki az előtte lévő példáját követte az akadályokon való átjutás módszerénél, volt, aki újfajta utat keresett. Olyan is volt, aki megtorpant, segítséget kellett neki nyújtani. Egyik tanuló átmászott az akadályokon, más kikerülte azt. Többféle megoldás született, de a feladatot követő beszélgetésben (gondolataikat kérdéseimmel segítettem megfogalmazni) mindenki azt mondta, hogy rossz érzés volt, amikor az akadályok végén látta a kedvenc tárgyát, nehéz volt eljutni oda (nehéz küzdeni), de a végén, amikor elérték a céljukat, örültek, győzelmet éreztek. Egy rövid összegzést követően értelmi képességeikre adaptálva elismételtük azokat a mondatokat, amik problémaközpontú megküzdés esetén cselekvésre ösztönöznek (Sonja Lyubomirsky alapján).

Nap, mint nap kerülünk olyan helyzetekbe, ami nehézséget okoz. Lehet ez egy feladat, amivel nem boldogulunk, izgulunk felelés előtt, félünk a fogorvostól, összeveszünk az osztálytársainkkal vagy szembesülünk az emberi hanyagsággal, mely a környezetünk szennyezéséhez vezet. Nem minden problémát tudunk megoldani egyedül, még ha képesek is lennénk rá, jól jön a támogatás a segítség. Összetartó, egymást segítő, bátorító kicsi, de erős közösség vagyunk!