Több órán keresztül beszélgettünk a bennünk rejlő feszültségekről. Meglepődve vették tudomásul, hogy ez milyen sok testi tünetben jelentkezhet/jelentkezik. A megoldási lehetőségekről egy listát állítottunk össze, amiket a következő héten már meg is próbáltak alkalmazni.
Megküzdési stratégiák
Ebben a témában egy kérdőívet töltettem ki a gyerekekkel. A kérdésekre adott válaszokból következtetéseket vontam le. Nem mennének el a problémák mellett, hanem elemeznék azt, majd megoldásokat keresnének. Nem kezdenének olyan dolgokba, amiről tudják, hogy nem válik be. A probléma bekövetkezéséért nagyrészt önmagukat okolták, de próbálnak jól kijönni a dologból. Nem kérnek mások együttérzéséből. A probléma nem változtatta meg őket. Mernek tanácsot kérni barátaiktól, rokonaiktól. A siker érdekében megkétszereznék erőiket. Korosztályuknál fogva még nem tudják teljesen beleélni magukat a másik helyébe. Néha ösztönösen cselekednek.
Az érzelem központú megküzdés lényegét vettük át. Sok dologról beszélgettünk, a gyerekek elmondták milyen próblémáik vannak,hogy hogyan próbálják megoldani.
Meixner Ildikó EGYMI Mohács Oldi Tagintézmény
Február havi témánkat is a szokásos relaxációs gyakorlatok változatos alkalmazásával kezdtük.
A témákhoz az ajánlott feldolgozási módokat rendszerint kiegészítem alternatív feladatokkal, értelmileg akadályozott tanulóim részére így a jobb megértést szolgálva.Így történt ez most is.
A megküzdés számunkra igen életbe vágó, hiszen fokozottabban, nap mint nap szembesülnek tanulóim a korlátaikkal. Mindenért jobban kell küzdeniük. Az elfogadásért, az elismerésért, a teljesítményekért.Mi pedagógusok, az oda vezető utat mutathatjuk meg, könnyíthetjük meg nekik.Az adódó problémák megoldására kerestük a megoldást. Szivárványt rajzoltunk fel a táblára, melybe a saját megoldási ötleteiket írtuk le, fogalmaztuk meg. Nagyon fontos, hogy mindig legyen valaki, aki segíti, támogatja őket ebben, ez a támogató lehet a pedagógus, de legjobb lenne, ha a szülő lenne az!
A mi problémamegoldó szivárványunk:
– Mindent meg kell beszélni!
-Közösen megoldjuk!
-Szüleink, pedagógusok segítenek!
-Hallgatunk, figyelünk egymásra!
-Elfogadjuk mások segítségét!
-Tudjunk bocsánatot kérni és megbocsátani!
Szabó Edit gyógypedagógus
Ebben a hónapban a reggeli beszégetőkörök során sokat beszélgettünk arról, hogy kinek milyen problémái, félelmei vannak, milyen akadályokba ütközhetnek és, hogy ezeket hogyan lehet legyőzni. Kitől és mikor fontos segítséget kérni.
Farsangra készülve nagyon sok álarcot, farsangi kiegészítőt készítettünk, több szerepjátékhoz használható kellékeket vettünk elő. Játékidőben mindenki azzá válhatott, amivé szeretett volna, akivel azonosulni tudott. Szerepjátékukat úgy irányítottam, hogy mindig valami hőstettet kerekedjen belőle. A történetet, mindig a gyerekekkel közösen alakítottuk. Például mentettünk királylányt a fogságból, legyőztük a háromfejű sárkányt, de eltévedt kismedvét is juttattunk haza a mamájához. A játékok során sokat fejlődött a problémamegoldó képességük, a közösségi érzésük, az együttműködő képességük és az akaraterejük is.
Boldogságóra keretében pedig a gonosz boszorkányt győztük le, aki a maci hétre összegyűjtött plüssöket lopta el. A macik megtalálása közös nyomozás és a különböző nehézségű akadályok legyőzése után volt lehetséges. Az együttes tevékenység minden gyermeket sikerélményhez juttatott és hozzájárult önbizalmuk növeléséhez.
A foglalkozás elején síró arcokat vetítettem ki. Egy gyerek és egy felnőtt képét. Arról kérdeztem őket, szerintük, miért sírnak? Láttak-e már gyereket, felnőttet sírni? Kit gyakrabban? Elmeséltek helyzeteket, eseteket. Szóba kerültek a betegségek, fájdalmak, a halál is.
Ezután személyesebb irányba tereltem a beszélgetést. Nekik milyen reménytelen, kilátástalan, félelmetes helyzetük volt? Ezt 4 fős kiscsoportokban mesélték el egymásnak.
Az óra harmadik részében ötleteltünk, hogy mit tehetünk ezekben a helyzetekben? Mit teszünk mi? Mit segíthetünk másoknak? A 4 fős csoportok konkrét megoldásokat adtak egymásnak a stresszkezelésére. Felnőtteket megszégyenítően tudnak a gyerekek jó tanácsokat adni.
Megfogalmaztuk, hogy tudatosan kell ilyenkor legyőznünk önmagunkat, a félelmeinket. Egy-egy állóképpel be is mutatták, megjelenítették, milyen a bennük élő félelem.
Rajz órán fogjuk folytatni a témát azzal, hogy le kell rajzolniuk egy szuperhőst, aki le tudja győzni azokat az akadályokat, amiktől ők a legjobban félnek.
Februári témánk:megküzdési stratégiák
„Az életünk olyan, amilyenné gondolataink teszik”. – az idézet megbeszélésével kezdtük a februári témánkat. „A szamár története” kiváló példája a megoldások keresésére, tenni kell azért,hogy egy problémás helyzetet megoldjunk. Kiderült, hogy naplót is vezetnek páran az osztályból, így kiemeltük a naplóírás előnyeit. A stresszkezelési módszerekre áttértünk, majd egy énekkel zártuk az órát.
Készül a tablónk, fényképezés előtt arról beszélgettünk, hogy milyen problémákkal találhatjuk szemben magunkat a hétköznapokban, és hogyan tudjuk ezeket megoldani. Elkészítettük közös hősünk tablóképét is. Mindenki adott hozzá egy vágyott képességet, amivel szebbé tudjuk tenni az életünket.
Februárban a megküzdési stratégiáinkat próbáltuk közös erővel feltérképezni, változatos és sokszínű feladatokat teljesítettünk, amit a gyerekek nagyon élveztek:) összeírtunk 5 nehézséget, melyet valahogyan megoldottunk, játszottunk szituációs játékot, rajzoltunk: képregényben és egyéni technikával is, a gyerekek saját megküzdési stratégiájukat próbálták lerajzolni. a hónap dala nagyon tetszett nekik, a foglalkozások után a szőnyegre fekve mint relaxációs gyakorlatként hallgattuk.
Gyöngyösi Arany János Általános Iskola
Az elsős gyerekek először nem értették a téma lényegét. Ahogy egyre többet beszélgettünk, szóban már kiválóan el tudták mondani a saját gondjaikat, s a megoldás, feloldás útját.
Amikor azonban a képi megjelenítésre került sor, elbizonytalanodtak.
Párban és harmasával dolgoztak, egymást segítve a munka során.