A gyerekek nagy lelkesedéssel készítették a feladatot.:)
Megküzdési stratégiák
Elkészítettük februárban a Megküzdés szivárványát…🌈🌈🌈
Olyan színes célokat tűztünk ki magunk elé,amelyek bearanyozzák,megszínesítik és szivárványossá teszik majd napjainkat!💖
Szabó László Alapfokú Művészeti Iskola
Csoportomba különböző korosztály jár, első osztályostól 5. osztályosig. Felolvastam a mesét. Érzelmekről, fájdalmakról, örömökről egyaránt beszélgettünk. Kinek milyen gondja, problémája van. A felvetődötteket leírták egy papírdarabkára.( A kicsiknek lehetett rajzolni, mivel még leírni nem tudták.) A megoldások, kihez fordulhatok?- kérdésekre a válasz is felkerült a tablóra. Terveket készítettünk a cél elérése érdekében. Nagy izgalommal fejtették a rejtvényt is. A nagyobbak nagy szeretettel, odafigyeléssel segítették az írni nem tudókat.
Azt tapasztaltam, hogy tanítványaim bizalommal fordultak a nagyobbakhoz, hozzám. Öröm volt látni a sok kis kezecskét, ahogy szorgosan oldották meg a feladatot. Nagyon sok ötlet született. Sokkal felszabadultabbak lettek a gyerekek. A foglalkozást közös játékkal zártuk. A rajz órán, ami ezt követte, kreatívabbak voltak, bátrabban fogtak a tervezéshez. Aki elakadt, segítséget kért illetve kapott.
A „kihez fordulhatok segítségért” probléma megoldásához a legtöbben a szülőket, elsősorban az anyukákat nevezték meg.
A foglalkozás végén a konklúziót levontuk: „nem vagy egyedül”, mindig van segítség, megoldás a problémákra. Ne szorongjunk, nyíltan, őszintén tárjuk fel, ha valami bánt bennünket, ha egyedül nem sikerül a megoldás, segítséget kell kérni. A megküzdött eredmény pedig sokkal értékesebb!
Öröm volt a sok felszabadult, mosolygós, boldog arcot látni a foglalkozáson.
2020. 02.21. Tokaji Mária
grafika és festészet tanár
Szabó László Alapfokú Művészeti Iskola
Csoportomba különböző korosztály jár, első osztályostól 5. osztályosig. Felolvastam a mesét. Érzelmekről, fájdalmakról, örömökről egyaránt beszélgettünk. Kinek milyen gondja, problémája van. A felvetődötteket leírták egy papírdarabkára.( A kicsiknek lehetett rajzolni, mivel még leírni nem tudták.) A megoldások, kihez fordulhatok?- kérdésekre a válasz is felkerült a tablóra. Terveket készítettünk a cél elérése érdekében. Nagy izgalommal fejtették a rejtvényt is. A nagyobbak nagy szeretettel, odafigyeléssel segítették az írni nem tudókat.
Azt tapasztaltam, hogy tanítványaim bizalommal fordultak a nagyobbakhoz, hozzám. Öröm volt látni a sok kis kezecskét, ahogy szorgosan oldották meg a feladatot. Nagyon sok ötlet született. Sokkal felszabadultabbak lettek a gyerekek. A foglalkozást közös játékkal zártuk. A rajz órán, ami ezt követte, kreatívabbak voltak, bátrabban fogtak a tervezéshez. Aki elakadt, segítséget kért illetve kapott.
A „kihez fordulhatok segítségért” probléma megoldásához a legtöbben a szülőket, elsősorban az anyukákat nevezték meg.
A foglalkozás végén a konklúziót levontuk: „nem vagy egyedül”, mindig van segítség, megoldás a problémákra. Ne szorongjunk, nyíltan, őszintén tárjuk fel, ha valami bánt bennünket, ha egyedül nem sikerül a megoldás, segítséget kell kérni. A megküzdött eredmény pedig sokkal értékesebb!
Öröm volt a sok felszabadult, mosolygós, boldog arcot látni a foglalkozáson.
2020. 02.21. Tokaji Mária
grafika és festészet tanár
Szerencsi Szakképzési Centrum Sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnáziuma, S
Megbeszéltük, hogy a mindennapok stresszével szemben milyen eszközeink vannak, melyek azok a megküzdési stratégiák, amiket hatékonyan lehet alkalmazni. Az óra végén az ajánlásban megadott feladat segítségével gyakoroltuk ezeket.
A februári boldogság óra bevezetéseként, összegyűjtöttük a megküzdési stratégiák lehetséges változatait. A gyerekek egy-egy példát is mondtak a saját életükből. Ahogy hallgatták a társaik történeteit,egyre inkább kinyíltak és megosztották velünk a sajátjukat. A legmeghatóbb az egyik tanuló története volt,akit két hónapja szakitottak el a családjától és gyermekotthonba vittek. Ő minden este lefekvés előtt képzeletben hangosan a szüleivel beszélget, így ùgy érzi ők is vele vannak. Ez az ő megküzdési stratégiája!A végén néhány játékos feladattal próbáltuk az óra témáját elmélyíteni. A legjobban a gyerekeknek az a feladat tetszett, mikor össze kellett fogniuk ahhoz, hogy győzni tudjanak. Úgy kellett elérniük egy kosár gyümölcshöz, hogy figyelnek egymásra és egyszerre csinálják meg a feladatot, egyszerre érnek be a célba. Így mindenki nyert és győztes lett!
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola Örömsziget Óvodája
Február elején mackó hetet tartottunk, ahol többek között ismerkedtünk a téli álmot alvó medvék életével, és izgatottan figyeltük, hogy 2-án meglátják-e a medvék az árnyékukat, ki süt-e a nap. Ezen a héten lehetett hozni mindent, ami a medvékről szól: könyveket, képeket, pólókat, és természetesen a kedvenc plüss mackójukat otthonról. A mese, a versek, énekek, vizuális munkák mind, mind a mackókról szóltak. Nagyon sok játék mackót hoztak be, amit egész héten ott is hagytak a gyerekek egy nagy szekrényen. Ám egyik reggel a sok mackó eltűnt a csoportból. A gyerekek kétségbeesetten keresték kedvenceiket, néhányan már sírni kezdtek, amikor a szekrény egyik polcán egy nagy borítékot találtak. Közösen felbontottuk, és felolvastam a levél tartalmát, miszertint Pók néni az éjjel kimenekítette a macikat, mert nagyon panaszkodtak neki, hogy játék időben sok a veszekedés, hangoskodás, és ilyenkor félnek a gyerekektől. „De, ha szeretnétek, hogy visszajöjjenek hozzátok, ki kell engesztelnetek őket.”
A macik kérései: – énekeljetek két mackós dalt
– mondjátok el a Dirmeg dörmög című mondókát
– utánozzátok a hangjukat, járásukat
– találtok egy akadálypályát a tornaszobában, amin, ha végigmentek, akkor visszatérnek hozzátok a mackók.
A gyerekek megörültek, hogy ha teljesítik a feladatokat, akkor kedvenceik visszatérnek hozzájuk. Nagy örömmel fogtak a végrehajtandó kérések teljesítéséhez: énekeltek, mondókáztak, utánozták mozgásukat, hangjukat, és végül megcsinálták az akadálypályát. Nagyon élvezték, sokan kétszer, háromszor is megismételték a mozgásos feladatokat, és közben izgultak, hogy visszatérnek-e a mackók. Nagyon jó hangulatban telt a délelőtt, és a végén a csoportszobában várták a gyerekekeket a mackók. Nagy volt az öröm, és érezték, hogy megdolgoztak kis kedvenceikért. A délelőtt lezárásaként meghallgattuk a hónap dalát, Ellazulni jaj de jó! címmel. És persze megbeszéltük a játék közben kialakult konfliktusok lerendezésének módját. Ígérték, hogy ezentúl odafigyelnek egymásra, nem lesz veszekedés.
–
Bármivel megbírkózom
A gyerekekkel elbeszélgettünk arról, hogy mi szokta őket elkeseríteni és milyen feladatok tűnnek nekik nehéznek. Majd felkínáltam nekik az optimizmus kártyákat, amelyekből választhattak kedvük szerint, s elmondhatták miért ez a kép ragadta meg őket, ezután felovastam nekik a rajtuk levő pozitív gondolatot, s kértem emlékezzenek rá a nap során.
Legót kínáltam nekik s kedvük szerint bármit alkothattak. Megbeszéltük, hogy bár sok kicsi részből áll s nehéznek tűnhet valamit építeni belőle, mégis ha nem riadunk meg a feladattól a végén valami szépet alkothatunk. A gyerekek játékosan megbírkóztak a feladattal.
Később elolvastuk „Bezzeg Andrea – Aranykulcs” című meséjét, amit nagy örömmel hallgattak, s leszűrtük belőle a tanulságot.
Ebben a hónapban elkergettük a telet is a gyerekekkel egy farsangi mulatsággal, ahol kedvük szerint bárki bőrébe bújva, gátlásaikat lekűzdve, előadhatták bemutatkozó versüket és saját maguk által kitalált táncukat.
Próbáltuk erősíteni a gyerekekben azt a gondolatot, hogy bármilyen feladattal meg lehet bírkózni, ha elég kitartóak vagyunk.
Izgalom, félelem, kíváncsiság,
Játék, öröm, meg győzelem,
Megküzdési stratégiák,
Sikerülhet, ha elhiszem!