Csoportunk közös erőt adó pajzsa, amely véd a szomorúságtól, bánattól, a koronavírustól.
Megküzdési stratégiák
Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Általános Iskolai Tagintézmény
Osztályfőnöki órán foglalkoztunk a februári témával, a megküzdési stratégiákkal.
Először beszélgettünk az elméleti háttérről: tisztáztuk a megküzdés szó jelentését, hoztunk néhány gyakorlati példát a mindennapi életünkből, miért kell megküzdenünk, milyen nehézségek adódhatnak, és hogyan, milyen tudatos vagy tudattalan módszerekkel lehet ezeket megoldani, és ezek a megküzdési stratégiák hogyan tesznek bennünket boldogabbá.
Sárkeresztúri Napraforgó Óvoda
Megküzdési stratégiák
Ebben a témakörben elkészítettük a csoportunk közös erőt adó pajzsát. Ennek a pajzsnak varázsereje van, megvéd minket a bútól, bánattól, a szomorúságtól. A közös nagy pajzsra minden gyerek ráragasztotta az általa készített kis pajzsot.
Februárban a Megküzdési stratégiák című témakört dolgoztuk fel csoportommal. Az előző hónapokhoz hasonlóan több alkalommal is foglalkoztunk a témával. Különböző játékok, tevékenységek segítették magának a megküzdés, legyőzés fogalmának megértését.
A boldogságórát mindig relaxációs gyakorlattal indítom. („Napimádás”) Ezt követte a Gumiember című gyakorlat-játék. A párok tagjai mindkét szerepben kipróbálhatták magukat, ami nagy örömükre szolgált. Jókedv és vidámság övezte a játékot.
A folytatásban közösen elmondtuk a Kerekerdő kezdetű versikénket, majd elmeséltem az Aranykulcs című mesét. Nagy figyelemmel hallgatták. A mese kapcsán beszélgettünk az élet adta nehézségekről.(elválás anyukától, betegség, kudarc, szomorúság, …) . Javasoltam, hogy a csoport nehézségeinek leküzdésére készítsünk védő pajzsot. Csoportunkban van egy sírós kisfiú, aki minden nap sír az anyukája után. Számára nagy kihívás-anyuka hiánya-a sírás leküzdése. Ő is lelkes résztvevője volt a közös munkának. Tevékenység közben maguk a gyerekek fogalmaztak a következőképpen: „Ez a pajzs megvéd a koronavírustól is minket!” Közben Bagdi Bella dalát hallgattuk. E pajzs mindannyiunk „védelmezője” lett. Inspiráció céljából egy mosolygós arcszimbólumot is felhelyeztünk a motivációs táblára.
Nagyon szeretjük az Ellentétpárok című játékot is. Sok-sok ellentétpárt gyűjtöttünk már, azokat egyre ügyesebben mondogatják. Nem csak labdával játsszuk, hanem várakozási időben is. Játék végén „eldobtuk” a bennünket gátló tulajdonságokat és boldogan megöleltük egymást. Remélhetőleg ez a kis „játék” is hozzájárul majd idővel nehézségeik leküzdéséhez, céljaik, vágyaik megvalósításához.
A mindennapokban fontos feladatomnak érzem a gyermekek önbizalmának erősítését. Sok dicsérettel, bátorítással járulok hozzá reális önértékelésük fejlődéséhez.
Minden tevékenységben aktívan vettek részt a gyerekek és jól éreztük magunkat a téma feldolgozása során.
„Ami nem öl meg, az megerősít.” – mottó mentén diákjaimmal a megküzdési stratégiákra helyeztük a hangsúlyt ebben a hónapban. Azzal foglalkoztunk elsősorban, hogyan lehet úgy „életben maradni” immár hónapok óta, hogy közben azt is érezzék, fejlődtek általa, tanultak belőle, sikerült legyőzniük a körülményeket és önmagukat is, ugyanakkor hűek is maradtak önmagukhoz.
A távoktatás miatt ismét kontakt órán keresztül bontottuk ki a témát, mely órát alaposan előkészítettünk. Az óra egyik felében egy feladatsor mentén a gyerekek:
– idézeteket értelmeztek, megerősítve az életükből hozott konkrét példával,
– fotó mögé történetet alkottak,
– filmrészlet alapján tanulságot vontak le és fogalmaztak meg,
– stresszkezelési ötleteket és megküzdési stratégiákat osztottak meg egymással.
Nagyszerű volt hallani, hogy sokan a jó időbeosztást, a napok hasznos tevékenységgel való eltöltését (tanulás, munka, sport, aktív szabadidő stb.), a segítő környezetet (család, barátok) nevezték meg, ami erőt ad nekik – önmagukon kívül – a céljaik eléréséhez.
Mindezek mellett a megküzdési stratégiák gyakorlására kaptak konkrét feladatokat is: ebben volt három szabadon választható, illetve egy általam megszabott, amit a kontakt óráig kellett teljesíteni. A szabadon választottban kiemelt szempont volt, hogy olyan feladatot válasszanak, amiért erőfeszítéseket kell tenniük. Büszke vagyok rájuk, mert nagyon igyekeztek.
Az általam megadott feladat teljesítéséhez egy tornyot kellett építeni 1 adott kellékből, minden egyéb segítség nélkül, majd a torony valódiságát kisvideóval vagy fotóval dokumentálni. A diákok kreativitása határtalan: született ceruzákból, poharakból, konzervekből, dominóból, kártyából, DVD-kből, pénzérmékből, sőt, még cukorkából is alkotás. A fotóval prezentáltakból látható néhány a mellékelt képeken.
Az óra segített kicsit kilépni a monotonitásból, sokat beszélgettünk, újabb ismeretekkel lettem gazdagabb én magam is a tanítványaimról. Hálás vagyok értük!
Ezt a hónapot egy félig kész figyelemfelhívó plakáttal kezdtem szándékosan. Három napig a tanulók a folyosón sétálva az alábbi kérdésekkel találták szembe magukat: Voltál már feszült? Voltál már kétségbeesett? Voltál már stresszhelyzetben?
Az első boldogságórát is ezekkel a kérdésekkel kezdtem. A gyerekek megoszthatták társaikkal a kérdésekre adott válaszaikat, majd arra a következtetésre jutottunk, hogy sajnos az emberi élet bármely szakaszában találkozhatunk olyan szituációkkal, melyek feszültséget, idegességet vagy stresszt okoznak. Érzékeltettük a 3 fogalom közötti különbséget is. Ezután azt kértem a gyerekektől, hogy mondjanak példát arra, hogy nekik mi segít ezeket a helyzeteket feloldani. Mivel minden ember más, ezért mindenkinek más technika segít. Sőt azt is megemlítettük, hogy létezik olyan ember, akit a stressz egy jobb teljesítményre ösztönöz. Én a saját példámat meséltem el a gyerekeknek. Ezután a gyerekek elmondták, majd le is rajzolták, hogy mit szoktak tenni, amikor feszültek, izgulnak, vagy félnek. Ezekkel a rajzokkal egészítettük ki a félig kész faliújságot. Így akár ki is lehetett próbálni a másik ember technikáját. Természetesen én is mutattam a gyerekeknek néhány technikát, melyek közül párat ki is próbáltunk. Nagyon meglepődtek, hogy ilyen gyors és hatásos a progresszív relaxáció. Egy-egy nagyobb feladat előtt rövid szemtornával lazítottunk, máskor pedig folytattuk a testnevelés órákon már régóta gyakorolt meditációs technikákat. Jóidőben sétáltunk, a borúsabb délutánokon pedig nagyon sok táblajátékot kipróbáltunk közösen. Használtuk a zene erejét is úgy, hogy egy pedagógiai asszisztensünk gitározott a napköziseknek. A jeles napok, pontosabban a kiszebáb égetése kapcsán cédulákat készítettek a gyerekek, melyekre felírták azokat a dolgokat, amiktől szeretnének megszabadulni. Rituálé szerűen néztük, ahogy ezek a papírok elégtek a tűzben, s utaltunk az elengedés technikájára is.
Sok-sok szép pillanatot éltünk meg közösen annak ellenére, hogy ennek a hónapnak a témája szerintem egy nagyon nehéz, mindenkit érintő téma volt.
Február havi témánk a „megküzdés” volt. Napjainkban egyre több gyermek, szülő, kolléga tapasztalja meg, milyen sok rejtett indulat, rosszindulat, agresszivitás van a gyermekek között, az osztályközösségekben. Ezek sokszor, sokáig a felszín alatt munkálkodnak, s mire kiderülnek, már tényleg nagy a baj. Apró, jelentéktelennek tűnő csínytevéssel indul, s mély lelki sebeket okozhat. Ebben az osztályban is felszínre került, hogy egyes tanulók kiközösítve, kirekesztve érzik magukat. Abban próbáltam nekik segíteni a téma feldolgozása során, hogy gondjaikkal kihez fordulhatnak, milyen megküzdési stratégiákat alkalmazhatnak.
Bemelegítésként a beszélgető körben a megküzdés kifejezés betűinek felhasználásával mondtak a tanulók olyan módszereket, amelyek segítenek nekik egy-egy feszült helyzetben megnyugodni. A segédanyagban található hívóképek szintén adtak ötleteket a feszültség levezetésére.
Ezek után a kirekesztés témát egy dallal vezettem fel. https://www.youtube.com/watch?v=jbGBMxxv7Zc
A spontán tanulói megnyilatkozásokból rögtön kiderült, hogy bizony több tanulónak is van negatív tapasztalata, hiszen hosszabb, rövidebb ideig saját bőrükön megtapasztalták, milyen kirekesztettnek, kiközösítettnek lenni.
Drámajáték keretében (én játszottam a negatív szereplőt) megpróbáltam magam köré társakat, cimborákat, szövetségeseket gyűjteni, s a rossz cselekedetekbe, mások kiközösítésébe bevonni a tanulókat. Ők pedig gyakorolhatták a szituáció keretében azt, hogyan mondjanak erre NEM-et.
Két rövid videót néztünk meg, melyet a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács készíttetett a bántalmazásról, zaklatásról, bullying-ról.
A harmadik videó nagytetszést aratott: https://www.youtube.com/watch?v=5aZkk2iUY2k
Nagyon jó megoldásnak találták azt, ahogy a nagyobb, idősebb fiú a kirekesztett gyerek pártját fogta.
A filmek megnézése után arról beszélgettünk, melyek azok a pozitív emberi értékek, melyek minket megerősítenek, s segítenek abban, hogy ne legyünk bántalmazottak, kirekesztettek, s felismerjük környezetünkben a segítségre szorulót.
Ezekre jutottunk:
Becsületesen élem az életem, becsülöm és tiszteletben tartom embertársaimat és önmagamat is. Keresem az igazságot, nagy az igazságérzetem, tudom, hogy egy dologgal kapcsolatban több embernek is lehet igaza, el tudom ismerni mások igazát, de ha úgy érzem, hogy igazam van, kiállok magamért, társaimért. Igyekszem békében lenni másokkal, elfogadom őket olyannak, amilyenek, segítő szándékú kritikát fogalmazok meg velük szemben, belső békém elérésére törekszem. Igyekszem, kimutatni a szeretetemet, tiszteletemet, hiszen nekem is nagy szükségem van ezek viszonzására. Kerülöm, nem tűröm az erőszakot.
Végül elkészítettük azt a pajzsot, mely osztályunkat, közösségünket minden negatív erőtől megóvja. Mintának Amerika kapitány pajzsát vettük, mivel a történet közel áll ehhez a korcsoporthoz. Végül a Vasember emblémáját is felhasználva kisebb pajzsokat is készítettünk, melynek egyes részeibe védő, óvó, megerősítő kifejezéseket írtak a tanulók. Nagy létszámú osztály lévén többen szabadon választott csoportokba rendeződtek, s a több elkészült munkából lett egy nagyobb kompozíció.
A februári téma feldolgozása a Megküzdési stratégiák, az Ellazulni jaj de jó című Bagdi Bella dallal kezdődött. Többször meghallgattuk, majd próbáltuk a szöveghez a mozgást is bekapcsolni. A dal lemozgása tetszett a gyerekeknek, ami inkább az én utánzásom volt, ahogy figyelték a mozdulataimat. Nagyon hasznos a testséma fejlesztéshez is, a mindennapi mozgásunkba, illetve a heti mozgás foglalkozásunkba is jól beépíthető. Sokszor kell még gyakorolnunk, hogy tudjanak ellazulni.
Ehhez kapcsoltam a „Gumiember” feladatot, amit egy igazi pumpával is kiegészítettem.Megbeszéltük, hogy mire is használhatjuk a pumpát: bicikli, autó, motor, labda, medence…Kipróbáltuk, hogy a tenyerükbe fújtam a levegőt, az milyen érzés, aztán bevezettem a játékot, hogy mindenki ellazul, leereszt, én pedig egyszerre pumpálom fel őket. Nagyon élvezték, különösen, mikor kihúztam a dugót, és leeresztettek. Ezután párosával pumpálták egymást. Minden gyermek akart gumiember és pumpáló is lenni. Ezt a játékot is többször fogjuk még játszani.
A héten volt a farsangi mulatságunk, ahhoz kapcsoltam még egy megküzdési játékot, fánkot készítettem textil anyagból, amit egy hosszú kötéllel egy spulnira kötöttem, aztán fel kellett tekerniük, hogy „meg tudják enni a fánkot”
Az ellentétpárok feladatot a heti tervezésembe is beépítettem, vannak nagyon tetszetős könyveink, képeink hozzá, ami a csoport szintjének megfelelőek. Az érzelmek felismerése még nehezen sikerült, így egy régebbi játékeszközt vettem elő, ahol arckifejezéseket ismerhetnek fel.
Zárásként egy „Gondfaló- hal zsákot vettem elő, elmagyaráztam a gyerekeknek, hogy ha elmondjuk, mitől vagyunk szomorúak, mi okoz gondot nekünk, én leírom (hogy utána könnyebben visszaidézhessem), és betehetik a hal szájába, ő elfogyasztja őket, így nekünk nem marad meg a gond, szomorúság. Néhány mondat belőlük: „Kikapcsolódik a telefonom, sokáig kell várni, amíg újra bekapcsol.” „Hogy mindig a Zsoltika (nagyobb testvér) nem játszik velem.” „Hogy vérezett a nagyujjam.” „A fogam mindig szokott fájni.” „Hiányzik anyu.” „Amikor eltört a lában, és sokáig nem tudtam jönni oviba.” „Nincs barátom.” „Anya és apa kiabál velem.” „Anyukámat akarom, azért sírtam.” „Hiányzik Anyu.” Mivel a gyermekek nagy része kiscsoportos korú, és vannak egészen fiatalok is közöttük, akik szeptemberben kezdték az óvodát, így náluk még többször előfordul, hogy elszomorodnak, ezt fogalmazták meg azzal, hogy hiányzik az anyukájuk.
Ezeket a gondokat aztán „megette” a hal, így vidámabbak, boldogabbak leszünk.
I. Relaxáció- ” Égig érő fa vagyok”…
II. Boldog Dóra csengővel hívja a gyerekeket. Közös mondókázás ” Kerek erdő kalandra hív téged” …
III. Mese előadása bábok segítségével.
– beszélgetés a mese végén feltett kérdésekről / vélemények, ötletek, álmok/.
IV. A meséhez kapcsolódó színező elkészítése elképzelés szerint.
– Színezd ki a sárkányt!
– Mitől lesz jó a kedvem?
V. Zene hallgatása színezés közben, ” Ellazulni jaj de jó” című dal.
Szolnoki Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Az elsősökkel is elkezdtük a boldogságórát. A sárkányok helyett most az érzéseinkkel küzdöttünk meg. A gyerekek körülrajzolták egymást, és színekkel bejelölték, hol és mit éreznek.