Február hónapban először is tisztáztuk mit jelent a megküzdési stratégia, majd az elküldött feladatokon keresztül igyekeztünk, hogy minél jobban meg is értsük annak lényegét. Egy beszélgetés alkalmával kiderült, hogy sok gyerek veszi fel a felnőttek problémáját, és a gyerekek elmesélték, hogy ki mikor érezte magát bátornak. Kipróbáltuk a mindfulness gyakorlatot és megküzdöttünk a nyelvtörőnkkel is.
Megküzdési stratégiák
A hónap boldogságórájára úgy hangolódtunk rá, hogy mondatokat kellett befejezni a gyerekeknek, amelyek így kezdődtek: Mit tennél, ha…(Összevesznél a brátoddal, rossz jegyet kapnál, kinevetnének, ha izgulnál felelés előtt). Nagyon érdekes dolgok hangzottak el ebben a feladatban. Ezt követően beszélgettünk a megküzdési stratégiáról, illetve annak fő típusairól. Példákat is gyűjtöttünk rájuk. Ezt egy kreatív feladat követte: „Az én megküzdési szuperhősöm” címmel. Ebben a feladatban tervezniük kellett egy „megküzdési szuperhőst”. El kellett nevezni. Le kellett írni, hogy milyen helyzetben segít, milyen szuperereje van, mit mond amikor megjelenik. A kreatív feladatot mozgásos minigyakorlat követte: A „lélegző lufi”. Kezek a hason, belégzéskor felfújják a lufit, kilégzéskor lassan kiengedjük. Megbeszéltük, hogy mikor tudnánk ezt használni? Befejezésként színes papírokra olyan nyugtató mondatokat írtak a tanulók, amit barátjuknak mondanának, ha bajban lenne.
Taktaharkányi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
Csoportunkban a hónap témájával több napon át foglalkoztunk.A relaxáció után a gyerekek nyugalmi állapotba kerültek, majd elmeséltem a ,,Kesztyű mesét”.Beszélgettünk arról, hogy az állatoknak milyen nehézséggel kellett megküzdeni.A mi életünkben is így van ez.A feladatokat meg kell oldani.,kihívásokkal szembesülünk sokszor.Hogyan lehet egy konfliktust megoldani?-Ha valami nem megy ,nehézség esetén forduljanak a felnőtthöz segítségért.A farsangi napon játékos feladatokkal küzdöttek meg.Látható volt a boldogság ereje.A macskák napját is megünnepeltük. .Megerősítettem bennük a felelős állattartást az állatok védelmét.Cicás képeket készítettek , ez is feladat ,egy kihívás volt számukra, mindenki felállította a saját stratégiáját.Zárásként meghallgattuk Bagdi Bella :Ellazulni jó dalát.
Februárban a boldogságóra témája a megküzdési stratégiák volt. A foglalkozás alapját egy sünis mese adta, amelyen keresztül a gyerekek egy számukra ismerős helyzetben találkozhattak a félelem, a bizonytalanság és a segítségkérés kérdésével. A mese feldolgozása során beszélgettünk a szereplő érzéseiről, gondolatairól, valamint arról, milyen megoldások segítették őt a nehéz helyzetben.
A feldolgozó feladatok lehetőséget adtak arra, hogy a gyerekek saját élményeikhez kapcsolják a történetet, felismerjék saját megküzdési módjaikat, és megfogalmazzák, mi segít nekik akkor, amikor félnek vagy elakadnak.
Mivel február a farsangi időszak lezárása is, és iskolánkban évek óta hagyomány a kisze báb égetés, ezzel a szimbolikus tevékenységgel zártuk le a havi témát. A gyerekek egy-egy lapra leírták vagy lerajzolták, mitől szeretnének megválni: egy rossz érzéstől, félelemtől, szokástól vagy gondolattól. Aki szerette volna, meg is oszthatta ezt a többiekkel.
Ez a közös élmény segítette a gyerekeket abban, hogy tudatosabban viszonyuljanak saját érzéseikhez, és megerősítést kapjanak abban, hogy a nehézségek kimondhatók, megoszthatók, és van lehetőség a változásra.
A februári boldogságórán a gyermekekkel megbeszéltük, hogy milyen nehézségekkel kell nap, mint nap szembenézniük.
Bevezetésként készítettem nekik egy akadálypályát, mely különböző kihívásokkal állította szembe őket: Bekötött szemmel mentek az első részen. Ezután egy padon kellett egyensúlyozni, majd célbadobás is volt. Ezeknél jól kirajzolódott, hogy kinek mihez van szüksége segítségre. A társak is segíthették egymást, így szépen lassan mindenki beért a célba.
A végén elmondhatták, hogy melyik rész volt a kedvencük, vagy a nehezebb számukra.
Ezután kreatív tevékenység következett. Mindenki kapott egy hegyet, melyet saját ízlés szerint kifesthettek. A hegy tetején pedig egy zászló várta őket. A hegy a kihívásokat szimbolizálta, melyekkel szembe kell nézniük (tanulás, társakkal való kommunikáció…)
A foglalkozás végén levezetésként meghallgattuk az általuk szeretett “Ha jó a kedved…” című zenét.
Összességében sok új információt nyújtott számomra ez az óra, mely a későbbiekben segítségemre lehet.
Bárczi Gusztáv Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
Február hónapban a gyerekekkel körüljártuk a megküzdés témakörét. A foglalkozást egy beszélgetéssel indítottuk, amiben megbeszéltük, hogy az életünk mely területein jelentkezhetnek problémák és nehézségek. Ezt követően egy mesét olvastam nekik, melyben megjelent az iskolai, családi és barátokkal kapcsolatos nehézségek is. A mese után megbeszéltük, hogy mit tudunk tenni annak érdekében, hogy meg tudjunk küzdeni ezekkel a nehézségekkel. Ezután játékos interaktív feladatok következtek, ahol egy szókereső játékban olyan szavakat kellett megtalálniuk, amik abban segítik őket, hogy sikeresen megküzdjenek a problémáikkal. A szavak megtalálása után meg is beszéltük, hogy melyik mit jelent, hogyan jelenik meg az ő életükben. Ezután szintén egy játékos feladat következett, ahol akasztófásat játszottunk. Itt is olyan szavak voltak a megfejtésben, amik segítik a megküzdésünket. A foglalkozást a „Bátrak földje” kifestővel fejeztük be, ami egy olyan térkép volt, ami megjelenítette azokat a nehézségeket, amikkel már találkozhattak az életük során, de végül eljuthattak a megküzdés várába. A színezés közben kértem őket, hogy idézzenek fel a múltjukból egy olyan nehézséget, amit sikerült sikeresen megoldaniuk. A gyerekek többsége olyan konfliktust hozott fel, mely a barátaikhoz köthető, számukra most jelenleg ez volt az első helyen. Örültem, hogy sikerült megnyílniuk, és megosztani az ezzel kapcsolatos élményeiket.
Katalin Andrea dr. Balogné Dévai
Február hónapban, a boldogságóra foglalkozás témája a megküzdési stratégiák voltak. A témakörre hangolódva, körbeülltünk, és meghallgattuk a hónap dalát, majd két magyar népmesét is megnéztünk. Az egyikben a legkisebb királyfi küzdött sokat a jó célokért, még a másikban a szegény legény ugyanúgy harcolt a 3 fejű, a 7 fejű, és a 24 fejű sárkányokkal. Az izgalmas mesék végén, mindenki megnyugodhatott, mert a királyfi, és a szegény legény is, a sikeres küzdelmei eredményeként megkapta az öreg király fele királyságát, és a gyönyörű királylány kezét.
A téma folytatásaként megbeszéltük, hogy milyen nehézségek, kihívások fordultak elő a mesékben, és a gazdag királyfinak, valamint a szegény legénynek is ugyanolyan küzdelmes volt az útja, hogy megszerezze a boldogságot. Így van ez a mi életünkben is, és nagyon fontos, hogy mindig pozitívan, megoldást keresve oldjuk meg a nehézségeket, és ha szükséges kérjünk segítséget szüleinktől, tanárainktól, társainktól. A mesékben megjelenő házasságkötés kapcsán beszélgettünk a család jótékony szerepéről a megküzdésben, az esküvő, a lakodalom ünnepéről, ezért ellátogattunk a helyi múzeumba, ahol a régi idők lakodalmi szokásaival, jelképeivel, és egy vőfély bácsival ismerkedhettek meg a gyerekek. Mindenki boldogan próbálta fel a szép díszes vőfély kalapot, és lobogtatta a vőfélybot színes szalagfelhőjét. A lányokat a szép színes bokréták, a piros tükrös szív varázsolták el, és megtekinthettek egy olyan menyasszonyi ruhát, amely nehéz időkben, az emberi találékonyság segítségével készülhetett el a nagy napra.
Az esküvői, lakodalmi ünnepléshez hozzá tartozik a vendégsereg, és azok megvendégelése is, így az iskolába visszatérve kalács tésztát dagasztottunk, és felelevenítettünk egy régi, hagyományos díszkalácsot, így „lakodalmi kulcsos kalácsot”, fontunk és sütöttünk.
A februári program végén, vidám kis csapatunk ismét meghallgatta a hónap dalát és jóízűen elfogyasztotta a finom, illatos, meleg „kulcsos kalácsunkat”.
Februári Boldogságóra foglalkozásom témája a Megküzdési stratégiák voltak. Ez egy bemutató foglalkozás volt, melyet óvodánk Igazgató Asszonyának és a Pedagógus Kollégáimnak építettem fel és mutattam be. Szélcsengő megszólaltatása után egy pakolós dalt kezdtem el énekelni, melyet már jól ismertek a gyerekek és velem együtt énekelték, közben szépen elpakoltunk a játéktevékenység után:
Szanaszét van mindenfele, játékkal a szoba tele,
egy, két, há, egy, két, há
pakoljuk a polcra rá.
A nyugodt, biztonságot nyújtó, harmonikus légkört teremtettem meg.
Foglalkozásomat egy mondókával indítottam el:
5 ujjacskámmal tapsolok,
4 ujjacskámmal szálldosok,
3 ujjacskámmal kukkintok,
2 ujjacskámmal békét mutatok
1 ujjacskámmal elhalkulok, css.
Ezzel a kedves kis motivációval hangoltam rá a gyerekeket a tervezett tevékenységre.
Boldog Dóra ismét ellátogatott a csoportunkba.
Őt egy aranyos mondókával köszöntöttük:
Jó reggelt tündöklő napsugár!
Jó reggelt a felhőnek, ki az égen jár!
Jó reggelt a szélnek, ami a földet simogatja!
Jó reggelt a virágnak, ami az embert fölvidítja.
Jó reggelt nekem,
jó reggelt neked!
Jó reggelt Boldog Dóra,
szeretünk Téged!
A gyerekek izgatottan várták már őt, mert szerették volna neki elmondani ezt a kedves kis köszöntőt, melyet az ő tiszteletére tanultak meg. Boldog Dórával megbeszélték, hogy mai téma a Megküzdési stratégiák lesznek. Elmondta nekik, hogy ma milyen szükség van rájuk, hogy be tudjanak lépni a Boldogságvár 6. lépcsőfokára. A báb segítette a gátlásosabb gyermekek megnyílását. Erősítette a kommunikációs készségeket! Pozitív biztonsági légkört teremtett.
Témát úgy bontottam ki, hogy egy: Érzelemkör játékkal indítottunk.
Megosztottam a gyerekekkel, hogy vannak alap érzelmeink. Megkérdeztem tőlük, hogy ismerik-e ezeket? Megkértem őket, hogy soroljanak fel érzelmeket. (öröm, szomorúság, mérges) ezeket említették. Én még ezeket említettem meg nekik: öröm, szomorúság, mérges, undor, félelem, harag, meglepődés, szeretet, irigység. Végig ezekkel az érzelmekkel foglalkoztunk. Megkérdeztem tőlük, hogy milyen érzésekkel érkeztek ma óvodába? Megkértem őket, hogyha elmondták, mutassák is meg azt arckifejezéssel is. Aztán az érzelmeket színekkel is azonosítottuk. Az érzelmekhez képkártyákat készítettem, s színes krepp papír csíkokat vágtam ki.
Érzelmek:
1: Öröm: Citromsárga szín, mint a napocska világos, meleg, vidám.
2: Szomorúság: Sötét kék, mint az eső, vagy a borult ég.
3: Mérges: Zöld
4: Undor: Sötét zöld, mint amikor valami „fúj”, vagy romlott.
5: Félelem: Sötétlila, kicsit titokzatos, mint az égbolt.
6: Harag: Piros szín, mint a tűz, erős és forró érzés.
7: Meglepődés: Narancssárga, élénk, hirtelen, mint egy felvillanó fény.
8: Szeretet: Piros, rózsaszín, meleg, kedves, ölelős.
9: Irigység: Citromsárga-sárga, mint az irigység, zöld-az irigység olyan zöld érzés, amikor szeretnéd, hogy neked is olyan játékod legyen, mint a másiknak.
Célom volt az alapérzelmek megismertetése. Alkalmazása segítette az érzelmi szókincs bővítését. Modellnyújtás is megtörtént a pedagógus (én) kimondta az érzéseit.
Boldog Dóra megkérdezte a gyerekeket, hogy van-e kedvük elmenni a királyi palotába? Elmondta nekik, hogy rögös lesz az út odáig:
Egy Bátorság játékon keresztül kellett kiállniuk 5 próbát:
1: Kulcs megtalálása: Boldog Dóra eldugta a királyi palota kulcsát egy aranyszínűt, melyet a gyerekeknek meg kellett keresniük.
Amikor megtalálták a gyerekek a kulcsot, Boldogságmondókával indultunk a második állomásra.
2: A mosoly hídja: Át kellett sétálniuk egy hídon és az óvónénikre kellett mosolyogni.
3: A kedvesség varázs kövei: Egy varázskövet kellet választaniuk egy kis kosárból, és el kellett mondaniuk, hogy mi teszi őket boldoggá.
4: Bátor Oroszlán ösvénye: Két leragasztott szigetelőszalag között kellett lépkedniük, mint egy óriás, majd kis akadályokat kellett átugraniuk.
5: Barátság kapuja: Össze kellett érinteniük a tenyerüket, egymás szemébe kellett nézniük és azt kellett mondaniuk: „Örülök, hogy itt vagy!”
Motiváló, élményalapú tanulást biztosítottam. Fejlesztettem a játék által az együttműködést, kitartást, szabálykövetést. Mozgásos és értelmi képességeket egyaránt fejlesztettem.
Királyi palotába érkeztünk, ahol Boldog Dóra mesélt a gyerekeknek a megküzdésről és a megküzdési stratégiákról.
Megküzdés: boldogságfokozó stratégia, melyben benne rejlik a boldogabbá válásunk lehetősége. A megküzdést egy szivárványhoz hasonlította, szivárvány síkbábbal érzékeltette. Hiszen mire megküzdünk valamiért nagyon sok érzelmen megyünk keresztül. Ismeretnyújtás volt a célom.
Megküzdési stratégiák:
1: Teknősbújás.
2: Odabújok valakihez.
3: Rajzolok.
4: Sétálok egyet.
5: Szólok egy felnőttnek.
6: Elszámolok 1-5-ig.
7: Vegyél egy nagy mély levegőt!
Ezekhez készítettem képkártyát, s ki is próbáltuk a gyerekekkel. A megküzdési készségek tanulhatók, modellkövetéssel fejlődnek. A rendszeresség és a kiszámíthatóság biztonságot ad.
Boldog Dóra megkérte a gyerekeket, hogy nézzék meg vele a királyi palota kertjét, oda Boldogságmondókával indultak el. Rövid mondóka újbóli elmondása emlékezet fejlődését segítette.
Kertben végezték el a relaxációs gyakorlatokat:
1: Égig érő fa vagyok….
2: Repül a madár, szárnyalva jár…
A Relaxációs gyakorlatokkal a célom az volt, hogy örömmel és nyitottan kapcsolódjanak be a gyerekek a tevékenységbe. A gyakorlat segítette a testi ellazulást, az önbizalom erősítését és a pozitív érzelmek megélését. Az élménypedagógiai alapú játékos, relaxációs módszer, mozgással, képzelettel és érzelmi ráhangolással támogatta a gyerekek jólétét.
Majd játszottak közösen egy Mentálhigiénés játékot is:
1: Héterdő játék (átköltöttem, ezt tanultuk meg a gyerekekkel)
Kert, kert kertecske
bükköt, makkot megtermőcske.
Sötétedő, pirkadó, meseszéllel hírt adó,
meseforrást elrejtő,
kert, kert, kertecske.
Sétáltak a kertben a gyerekek, közben mondták ezt a verset. Ha a szél meglebbentette a szélcsengőt (5x), akkor:
1: Akivel találkozott, meg kellett ölelnie!
2: Akivel találkozott, le kellett ülniük egymással szemben, össze kellett érinteniük a talpaikat!
3: Akivel találkozott, meg kellett mondania, hogy szereti!
4: Akivel találkozott a szemébe kellett néznie!
5: Akivel találkozott, meg kellett neki mondania, hogy Hálás vagyok a barátaimért!
Ez egy kapcsolatteremtő, kapcsolattartó mentálhigiénés játék volt. Célom volt az emlékezet, szókincs fejlesztése a vers által. Fontosnak tartottam az együttműködési képesség alakítását, önbizalom erősítését, empátia és egymás elfogadásának támogatását.
Boldog Dórával az élen Boldogságmondókával vissza mentek a királyi palota báltermébe.
Boldog Dóra mesére hívó mondókájával hangolta a gyerekeket mesére:
Kerekerdő kalandra hív téged….
Mese címe: Móra Ferenc: A Didergő király
Mesét követő kérdések:
1: Kik a mese szereplői?
2: Mivel kellett szembenéznie a királynak?
3:Mivel kellett megküzdenie?
4: Mi jelenthetett a királynak örömet?
5: A király hálás lehet? Kinek?
A mese lehetőséget nyújtott az élmények megélésére, a feszültségek feloldására. A mese hallgatása közben megvilágosodott a megküzdés jelentése a szereplők által.
Boldog Dóra táncba hívta a gyerekeket:
Bagdi Bella: Van nekem egy álmom a Repülj velem című albumról.
Zenei ízlésüket formáltam. Tánccal, dallal is kifejeztük, hogy milyen megküzdés által érhetjük el az álmainkat!
Boldog Dóra elköszönt a gyerekektől. Minden gyermek húzhatott a kosárból egy kis smiley-t, fölragaszthatta a szekrényre, attól függően, hogy hogyan érezte magát. Az elégedettség mérés jelzés volt számomra, hogy szükséges –e változtatni a foglalkozás menetén.
Tevékenység lezárásaként témafeldolgozás rajzolással választottam.
1: Megküzdés jelét ki kellett színezni.
2: Szivárványt lehetett színezni, itt megbeszéltük a szivárványon található jeleket.
3: Boldog néni, szomorú bácsit lehetett készíteni vegyes technikával.
A téma segítette az érzelmek felismerését, kifejezését. Saját élményeiket jelenítették meg alkotásaikban.
Az óra elejét relaxációval kezdtük.
Összekapcsoltuk a megküzdési stratégiákat az előző hónap célkitűzéseivel. Megnéztük milyen nehézségek adódtak és hogyan sikerült megoldani őket. A gyerekek felismerték a saját megküzdési stratégiájukat. A táblára felírták mi szokott segíteni a nehézségeik leküzdésében. Érdekes volt számukra, hogy a stressz hasznos is lehet. Most már tudják azt is, hogyan kezeljék a stresszes helyzeteket. Játszottunk a „Vak kígyó” megküzdésével, nagyon sokat nevettünk közben. Csoportos feladatként a labirintust hívtuk segítségnek. Összegyűjtöttük emlékeztetőnek azokat a mondatokat, amelyek akkor segítenek, ha újra megoldandó feladat előtt állnak.
Az óra végét Bagdi Bella ” Ellazulni jaj de jó!” dalával zártuk.
Februárban a megküzdési képességek gyakorlása állt a Boldogságóra foglalkozások középpontjában. A hónap két jeles napjához – a betegek világnapjához és a jegesmedve világnapjához – kapcsolódva az empátia, az egymásra figyelés és a bátorság témáit dolgoztuk fel. Kiemelt hangsúlyt kapott a belső erő tudatosítása, a magabiztosság erősítése, valamint mindfulness gyakorlat alkalmazása az érzelmi stabilitás támogatására.
A betegek világnapján a Doktor Maszat és a nátha című mese feldolgozásával beszélgettünk a betegségről, a gyógyulásról és a segítő odafordulás fontosságáról, majd Dalmával, a terápiás kutyával ismerkedtünk meg egy történeten keresztül, hangsúlyozva a bátorítás és az együttérzés erejét.
A jegesmedve világnapja alkalmából a jegesmedvét a túlélés és a belső erő szimbólumaként értelmeztük és kreatív tevékenységekkel dolgoztuk fel a bátorság és kitartás gondolatát.
Menő Manó magabiztosság sálját dobókockás játékhoz kapcsolódva színezték ki a gyermekek; minden dobás a bátorsághoz és az önmagukba vetett hithez kapcsolódott. A központi üzenet az volt: semmi sem lehetetlen, ha van bennünk bátorság és magabiztosság.
A foglalkozások részeként „bátorságszívet” is készítettek, szabadon választott, számukra erőt adó figurával, valamint elvégeztük a „Stabil vagyok, mint egy hegy” mindfulness gyakorlatot, amely a belső nyugalom, biztonság és az érzelmi önszabályozás megtapasztalását segítette.