Ez a hónap a megbocsátás jegyében telt. Csoportunknak ez a hónap egyben a búcsúzkodás ideje is volt, mivel óvodánkat felújítják. Májustól pedig kevesebb létszámmal egy másik óvodában töltjük a mindennapjainkat. A felújítás miatt előre hoztuk az állatkerti kirándulást és a Ballagást is. A zsúfolt programok miatt elég sok konfliktus adódott a gyerekek között, így nagyon aktuális volt a megbocsátás témaköre. A hét folyamán többször alkalmaztuk a Béke, béke kibékülős játékot. A fiókom mélyén megtaláltam néhány (25 db.) még tavaly készített szívecskét, amit a gyerekek meglátva szétkapkodtak. Mindenkinek jutott belőle. Én nem tudtam, hogy sírjak vagy nevesek, mert nem számítottam ilyen reakcióra. Néhány gyerek alkotott belőle „boldogságórás szívecskét” is. A pillanat alkalmat teremtett arra is, hogy közösen meghallgassuk Bagdi Bella: Jobb Veled a Világ című dalát, amely után meghallgattuk még Bagdi Bella és az Oscar-díjas Mindenki kórusa: Gyújts egy gyertyát a Földért című dalt is. A gyerekek kérésére megosztottam a két dalt a zárt csoportunkban, hogy otthon, a szülőkkel együtt is meghallgathassák. Azóta sok pozitív visszajelzést kaptam a családoktól. Az arcfelismerős játék jó móka volt. A szeretetgombóc játéknak is nagy sikere volt. Erről sajnos képeket nem készítettem, mivel én voltam az egyik töltelék. A meséléshez Bartos Erika Bogyó és Babóca Társasjáték című részét választottam, mivel abban Bogyó sértődik meg és békül ki végül Pihével a lepkelánnyal. A történetet többször kérték a gyerekek a hét folyamán.

A februári boldogságóra témája a megküzdési stratégiák volt. Ehhez több játékot is játszottunk:
Relaxáció: Égig érő fa vagyok…
Megnéztük az A part alatt c. dalt. (https://www.youtube.com/watch?v=MVqGxs77FRQ), ezután eljátszottuk, hogy mi történik a búzával a vetéstől a cipó kisüléséig.
A Pipiske és a fűszál c mese meghallgatása után beszélgettünk arról, hogy a nehezebb feladatokban, helyzetekben mit tudunk tenni?
Ezután pedig a gonosz boszorkány által elrabolt plüssállatokat kellett kiszabadítaniuk, oly módon, hogy mindenkinek végig kellett mennie egy akadálypályán, akkor kiszabadíthatott egy plüssállatot.

Beszélgettünk a gyerekekkel arról, hogy nem minden sikerül egyből. Próbálkozni, igyekezni kell, hogy teljesüljenek a vágyaink. Az nem baj, ha valaki kudarcot vall, a lényeg a próbálkozáson van. Ezért versenyfutást rendeztünk a Tiszaparton. A verseny örömét átélve játékos küzdelem után ünnepelték egymást.

A foglalkozást az előző alkalommal megismert relaxációs technikával indítottam. Ez a nyugtató csillaglégzés a Jógakaland oldaláról. Örömmel hallottam, amikor a gyerekek arról meséltek, hogy azóta ezt alkalmazták ezt a technikát, sőt otthon a családnak is megtanították, hogyan tudnak megnyugodni a csillaglégzéssel.
A témát úgy vezettem be, hogy 3 kis szörnyike belopakodott és elbújt itt a teremben. A gyerekek segítségét kértem, hogy megkeressük őket. A gyerekek izgatottan kezdték el keresni a szörnyikéket. Miután mindegyiket megtaláltuk, megnéztük kik lehetnek ők… Rávezetésre, segítségre nem is volt szükség, a gyerekek felismerék hogy ők a szomorúság, a harag és a félelem.
Az Aranykulcs c. mesét -hosszabb terjedelme miatt – már előző nap altatáskor elmeséltem a csoportomnak, ez alkalommal csak felidéztük a mese történetét, Róza királylány küzdelmeit. A gyerekek nagyon jól be tudták azonosítani milyen érzelmeket élhetett át a királylány kalandjai során, mikor érezhetett félelmet, haragot, szomorúságot.
Ezt követően mindenki megkapta a saját szörnyikéit, melyet kiszínezhettek. Közben alkalmunk nyílt beszélgetni arról is, ki mikor érzett ilyet, mi az, ami félelmet, haragot, szomorúságot váltott ki belőle és hogyan tudunk ezektől a rossz érzésektől megszabadulni, hogyan tudjuk leküzdeni őket.
Miután megbeszéltük, hogyan tudunk megbirkózni nehézségeinkkel, a 3 kis szörnyikét jelképesen egy befőttesüvegbe ragasztottuk fel, bezárva, megszabadulva negatív érzelmeinktől.
Most már, hogy megbeszéltük, hogyan küzdhetünk meg rossz érzéseinkkel, szorongásunkkal, a gyerekek is lehetőséget kaptak, hogy egy akadálypályán végigküzdve magukat, ők is megszabadulhassanak saját kis szörnyeiktől. Három alkalommal, a három szörnyikével végighaladva az akadályokon, a pálya végén várt rájuk egy befőttesüveg, melybe saját kis szörnyikéjét mindenki bezárhatta, így szabadulva meg a félelemtől, haragtól és szomorúságtól. Nagyon élvezték a közös játékot, nagy boldogság volt számukra a pályát teljesítve üvegbe zárni szörnyeiket.
A foglalkozás lezárásaként egy kooperatív mozgásos játékot terveztem. Különböző érzelmeket ábrázoló szörnyikék képrészleteit lefordítva szétszórtam a teremben. Zenére szabadon futkározhattak. Amikor megállt a zene, fel kellett venniük egy képet, és meg kellett keresniük párjukat, akivel összeillesztve a képüket megkapták a szörnyikét.
Ez a foglalkozás olyan sok élményt adott mind a gyerekeknek, mind nekem, hogy egyik kedvenc témaköröm lett a Megküzdési stratégiák. Leküzdöttünk minden nehézséget és rátaláltunk a boldogság sárga szörnyikéjére, melyet a gyerekek haza is vihettek magukkal.