A témánkat egy relaxálással indítottuk, mivel egyébként is a (hó)virág volt a heti téma: „Hervad a virágom, éled a virágom…” A relaxálást egy bevezető beszélgetés követte, ahol azt próbáltam megtudakolni, hogy félnek-e valamitől? A következő válaszokat kaptam: „…én szoktam félni a sötétben” „…félek a szellemektől” „…szoktam félni a magasban” „…este félek ha sötét van” „…félek a villámlástól”.
A beszélgetés után egy mesét mondtam a gyerekeknek, címe: A bátor nyuszi. Ezután kézműveskedtünk, nyuszit készítettünk vágással, ragasztással. Az elkészült nyuszikat egy közös képre ragasztották fel. Amíg dolgoztak, kérdeztem tőlük, hogy mivel bátorítanák a nyuszit, hogy ne féljen? Aranyos válaszok születtek: ” Ne félj a hangoktól, szellemektől nem bántanak!” ” Ne félj, légy bátor!” „Ne félj, te egy hős vagy!” ” Nem vagy egyedül, ott leszek mindig melletted!” „Szedd össze a bátorságodat!” „Mindig legyél bátor a többi nyuszi mellett!” „Ne félj!”
Ezután egy nyuszi ház foglaló játék következett, amit a gyerekek többször is kértek.
Majd egy nyuszi labirintusból kellett kivezetni az eltévedt nyuszikákat.
A tevékenységet a megküzdés szimbólumának felragasztása zárta.

A foglalkozás célja az volt, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő módon ismerkedjenek meg a nehéz érzelmi helyzetekkel, valamint az azok kezelését segítő megküzdési stratégiákkal. A tevékenységek során kiemelt szerepet kapott az érzelmek felismerése, megszervezése és elfogadása, melyek az érzelmi intelligencia fejlődésének alapját képezik. Az érzelmi és önszabályozó kompetenciák területén megfigyelhető volt, hogy a gyermekek egyre tudatosabban fejezték ki érzéseiket, valamint képesek voltak megnyugtató technikák alkalmazására (pl. légzés, elvonulás, felnőttsegítség kérése). A foglalkozás hozzájárult a fusztráció tűrés és az érzelmi stabilitás fejlődéséhez. A havi téma feldolgozása során szociális területeken a következőket tapasztaltam a közös játék és a kooperatív helyzetek feldolgozása. A gyermekek nyitottabbá váltak egymás érzéseinek elfogadására, erősödött az empátia és a segítő magatartás. A közösségi élmények elősegítették a csoportkohézió erősödését. A kötetlenbeszélgetések kezdeményezésével fejlődött a kommunikációjuk, az önkifejezésük és az aktív figyelmük. A beszélgetőkörök során a gyermekek bátrabban osztották meg gondolataikat, képesek voltak egymás meghallgatására és a szabályok betartására. Összességében a foglalkozás hatékonyan járult hozzá a gyermekek érzelmi biztonságának, rezilenciájának és pozitív énképének fejlődéséhez, melynek meghatározó elemei az óvodai nevelés komplex személyiségfejlesztő feladatainak.

A gyermekekkel a hónapban sokat beszélgettünk a megküzdésekről és a félelmekről. Elsőként a félelem fogalma került tisztázásra, majd minden gyermek elmondta, hogy mi is az, amitől igazán fél. A félelem leküzdése vált a célunká.
A kisze báb égetés, a tél és a Télbanya elűzése megkönnyítette a téma feldolgozását számunkra, úgy, hogy közben a farsangi népszokásokkal is megismerkedtünk. Kis papírokra felírtuk a saját félelmeinekt, majd mikor a báb is elégett, akkor a sok rossz dologtól is megszabadultunk.
A megküzdés és a bátorság vára is felépült a csoportunkban, amit közösen festettünk le, miközben sokat beszélgettünk arról, hogy mivel tudjuk a nehézségeket elkerülni.

Februárban a Boldogságóra programban a megküzdési stratégiák kerültek a középpontba, és bőven akadt lehetőségünk gyakorolni őket. Egy osztálytársunktól búcsút vettünk, ezért sokat beszélgettünk az ezzel járó érzésekről, arról, hogyan lehet megélni a szomorúságot, és hogyan tudunk egymásnak támaszt nyújtani a nehéz pillanatokban. Megható időszak volt, amelyben különösen fontos szerepet kapott az összetartás.
A Valentin napot is megünnepeltük, hiszen számunkra ez nemcsak a szerelmesek, hanem a barátság napja is. Elkészítettük a bátorság szíveinket, amelyekkel első helyezést értünk el az intézményünkben meghirdetett pályázaton. Nagy öröm és büszkeség volt számunkra ez a közös siker.
A hónap egyik legvidámabb témája a Macskák napja volt. Összegyűjtöttük a híres macskákat, megbeszéltük, ki melyikkel tudna azonosulni, és azt is, hogy miért. A közös munka végére elkészült egy igazi macskatabló, amely tele lett mosollyal és jókedvvel. Számon tartottuk a Jegesmedve világnapját is, amely kapcsán a természetvédelemről beszélgettünk. A mellékletben szereplő fejlesztő feladatokat is lelkiismeretesen elvégeztük, így a játékos élmények mellett a gyakorlásra is nagy hangsúlyt fektettünk.
Az anyanyelv nemzetközi világnapjáról sem feledkeztünk meg. Ajánlott gyakorlatként a nyelvtörőket választottuk, amelyek már a segítő képek elkészítése közben is sok nevetést hoztak. A gyakorlás során néha bele is gabalyodtunk a szavakba, de kitartóan próbálkoztunk, és közben rengeteget nevettünk.
Iskolánk egy para sportolókkal kapcsolatos pályázaton is részt vesz, ezért erről a témáról is beszélgettünk. Híres paralimpikonokat kerestünk az interneten, és közösen átgondoltuk, milyen nehézségekkel kellett szembenézniük. Megállapítottuk, hogy bár az útjuk sokszor nehéz lehetett, kitartásuk, erejük és bátorságuk példaértékű, és megérdemlik az ünneplést, hiszen ők nyertesek. Arról is beszéltünk, mi segíthet a nehéz helyzetekben való megküzdésben, és hogy ezek közül mi az, amit mi is alkalmazhatunk a saját életünkben. Rajzokat készítettünk arról, ki milyen sportot próbálna ki, és melyik áll hozzá a legközelebb.
Ez a február egyszerre volt érzelmes, vidám, bátor és játékos. Megtapasztaltuk, hogy a megküzdés sokféle formában jelenhet meg: egy beszélgetésben, egy közös alkotásban, egy nevetésben vagy akár egy bajuszos macska történetében is.