Az megbocsátás témát össze tudtam hangolni az ehavi témánkkal, a csoportban folyó munkával, hiszen anyák napjára készül a csoport. Hiszen ki az aki többször bocsát meg, mint egy anya, ki az aki feltétel nélkül szeret, akkor is ha rossz fát teszünk a tűzre? A gyerekek egyként adták meg a választ: az anyukák. Csoportunk egyik tagját öröke fogadták a szülei, ezért nagyon ügyeltem arra, hogy ne édesanyát, hanem anyukát használjak a beszélgetések során, hogy ne bántsam meg az érzéseit, hiszen tisztában van az örökbe fogadás tényével.
Kitértünk a foglalkozás alatt arra is, hogy ki az akit akár akarattal, akár akaratlanul is megbántottak a gyerekek. Természetesen lehetőséget biztosítottam számukra a jóvá tételhez, bocsánatot is tudtak kérni. Felszínre kerültek a régebbi sérelmek, melyeket most sikerült oldani, megbocsátottak kis társaiknak. Ennek eredményeként a fiúk már együtt építettek egy óriási közös tornyot. Tisztáztuk a megbocsátás fontosságát, különösen azt, hogy azzal, hogy bocsánatot kérünk, nem tudjuk meg nem történtté tenni a dolgokat, csak a haragot, dühöt, duzzogást tudjuk feloldani .

A megbántás igyekszünk a csoportunkban varázsszavak használatával jobbá tenni. Tetteinkkel is elnyerhetjük a másik személy bocsánatát. Közösen készítettünk bocsánat kérő gyümölcstálat, ültettünk sajnálom virágokat.

A megbocsátás gyakorlása
A foglalkozást „Az én hangom” és a „Puha meleg, felengedek, meleg vagyok, elolvadok” relaxációs gyakorlattal indítottuk, majd a szokásos módon a hónap dalával folytattuk, amit már rendkívül várnak a gyermekek. Beszélgetést kezdeményeztem a megbocsátásról, a negatív érzelmekről, hogy sajnos előfordul velünk, hogy valakit megbántunk, esetleg bennünket bánt meg valaki. Bábok segítségével elmondtuk a „Ha valakit megbántottál…” kezdetű mondókát, és kiszíneztük a hozzá kapcsolódó színezőt. Ezt követően, a gyermekek megsimogathatták a bábokat, és a bábok is megsimogatták a gyermekeket. Elmondták a báboknak a gyermekek a témával kapcsolatos saját élményeiket. Beszélgettünk az emberek tulajdonságokról, az értékekről, majd jó tulajdonságokat neveztünk meg. Később a Süni, Mókus, Nyuszi, Mackó barátságáról bábjátékot kezdeményeztem, amit érdeklődéssel figyeltek a gyermekek, így megismerkedhettek a Süni negatív tulajdonságával. Nyomon követhették, hogy hogyan bántotta meg Süni a barátait, és azt, hogy hogyan bocsátottak meg neki. Zenehallgatás közben a Boldogság várának nyolcadik lépcsőfokára tették a gyermekek a megbocsátás jelét.

A megbocsátás fontossága az óvodás gyerekek körében megtapasztalható. Beszélgettünk a gyerekekkel milyen problémáik lehetnek egymással a csoportban. Naponta összevesznek, és kibékülnek egymással, de előfordul többször is, hogy az óvó néni közbenjárásával oldódik csak meg egy-egy konfliktus. Ezeket mindig megbeszéljük, hogy senkiben se maradjon feszültség, harag. A megbocsátás fejleszti a személyiséget, mert „Aki megbocsátott: az lemond a haragról, leteszi a sérelmet, leteszi a bosszúvágyat. Akinek megbocsátanak: nő az önbizalma, hinni kezd abban, hogy jobb emberré válhat”. A megbocsátásnak hatalmas gyógyító ereje van. Megszabadít minket a múlt szenvedéseitől, és teret hoz létre bennünk az új élményekre, örömökre, a jelen pillanat teljes megélésére. “Elhozza az örömöt oda, ahol bánat volt, a békét a zűrzavarba, a boldogságot a haragvó felek közé, és mindenkinek visszaadja önmagát”.
Tavasz szél játékkal kezdtük a boldogságóránkat, voltunk „szellőcskék” és viharos „forgószelek” is. Szellőcskeként papír fecniket fújkáltak a gyerekek, forgószélként, lufit kellet fenntartani a levegőben.

Április hónap boldogság témája a Megbocsátás gyakorlása voltak. Feladatként a “Bocsánat állat”-ot választottuk.
Minden hét hétfőjét beszélgetéssel szoktuk kezdeni, bevezetve a heti témánkat. Ebben a hónapban mindenki hozhatott otthonról egy plüss állatot, aki nagyon kedves a szívének. Beszélgettünk arról, hogy milyen az amikor megbántunk valakit a viselkedésünkkel. Kipróbáltuk, a kabalákkal, hogyan lehet bocsánatot kérni illetve azt hogyan kell megbocsátani. A csoportban is az a szokás, ha a gyerekek között történik valamilyen konfliktus, utána ki kell békülni, bocsánatot kérni, megbocsátani és megölelni egymást. Ismét elhívtuk látogatóba Boldog Dórát akivel relaxáltunk, énekeltünk és megkérdeztük Ő hogyan szokott megbocsátani. Ő javasolta, hogy mindenkinek lehet egy Bocsánat állata, ami segíthet. Így lerajzoltuk, hogyan is képzeljük el ezt a kis “lényt”.

A Tündéri bocsánat című mese került bemutatásra a gyerekeknek. A mese során elhangzott versikét a megbántásról illetve megbocsátásról többször ismételgettük a gyerekekkel.
Továbbá egy varázspálca kézről kézre adása során a gyerekek arra a kérdésre válaszoltak : Ha lenne egy varázspálcád , mint a tündéreknek mit tennél vele