Az áprilisi boldogságórát az „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…” gyakorlattal kezdtük, majd elénekeltük a hónap dalát. Felidéztük a tavalyi évben megismert „A megbocsátás jele” című történetet. A tanulók emlékeikben kerestek olyan szituációt, mikor valakit megbántottak, és megbeszéltük a megbocsátás lépcsőfokait is.
A csoport ezután a megbocsátásra vonatkozó idézeteket gyűjtött, majd mindenki felírta ezeket egy-egy falevélre, és elhelyezte egy faágon. Olyan idézetek kerültek fel a jelképes fánkra, mint pl. „A megbocsátás az az illat, melyet az ibolya hint arra a cipősarokra, amely eltapossa őt.” (Mark Twain)
Az óra végén meditáció következett.
Megbocsátás
Nehéz elmagyarázni egy elsősnek hogyan gyakorolható a megbocsájtás. Sok-sok türelem, fejben átgondolás kell hozzá. Amikor haragszunk valakire, akkor nem szabad hirtelen a felfokozott érzelmeink alapján döntést hozni és cselekedni, már pedig a gyerekek éppen így viselkednek, de sajnos elég gyakran a felnőttek is. A Föld napja remek alkalom volt az érzékenyítésre, hogy mennyi minden fájhat a Földünknek is. Sokat beszélgettünk erről, és az érzelmeinkről, hangulatainkról.
Egyetértettünk abban, ha megbántunk valakit, akkor illik használni a varázsszavainkat:
Ne haragudj!, Bocsánat!, Elnézést! stb. illetve azt jóvá is lehet tenni kedves cselekedetekkel, hiszen mindannyian hibázunk.
Nap mint nap érik sérelmek a gyerekeket. Ezeket el lehet panaszolni, meg lehet beszélni és jóvá is lehet tenni. Egy szép napon körbeültünk egy üres cserépből készült köcsögöt. Beszélgettünk a sérelmekről, amik érik őket. Akár a mai napon történt, akár régebben. Ezeket a rossz emlékeket beledobtuk a kör közepén lévő cserépedénybe. Itt a köcsög mi van benne c. mondókával óvatosan körbeadogattuk. Akinek a kezében maradt a mondóka végére annak kellett kitalálni, elmondani, hogy hogyan tenné jóvá, ha valakit megbántana. Bocsánatkérés, ölelés, segítségadás, közös tevékenység szerepeltek a válaszok között. A legvégén lezártuk a köcsög tetejét, hogy ne jöjjenek ki a sérelmek.
Nagykárolyi 1-es számú napköziotthon
Április 22-e a Föld Világnapja, ezért a Bogyó és Babóca csoportba járó gyermekek egy képeslapot készítettek a jövő óvodásai számára. A „Zöld hét” keretén belül megvalósult óvodai aktivitásokról készült fotókat kivágták és egy nagy kartonra ráragasztották, azzal a céllal, hogy a elkövetkezendő generációnak hagyjanak egy “iránymutatót”, hogy milyen módszerekkel lehet megvédeni és fenntarthatóvá tenni a Földet. A képeslapra olyan aktivitások kerültek, mint: virágültetés, textil szatyorra nyomdázás, a természtre veszélyes folyadékok külön gyűjtése, képek alkotása színes műanyag kupakokból, méhész előadása a méhek védelméről, szemétgyűjtési akció, madáretető készítése flakonokból.
Elképzeltünk egy olyan galaxist, ahol a ott élő emberek, így a gyerekek is a 10-es szám köré szervezik az életüket. A tanulók ehhez kapcsolódóan találtak ki olyan tevékenységeket, amelyek kapcsolódnak a megbocsátáshoz. Ölelés délelőtt és este 10-kor, kézfogás minden óra 10. percében, móka és kacagás mindennap 10 órán keresztül, beszélgetés minden órában 10 percet, segítségnyújtás 10-szer egy nap.
Az óra folyamán sokat beszélgettünk a sérelmekről és a megbocsátásról. A felmerülő érzelmek mélysége engem is meglepett. Nagy szükség volt a megbocsátás megismerésére és alkalmazására. Az óra végén egy vezetett meditációval is a megbocsátás előnyeit érezhették át a tanulók.
A húsvéti időszak a legizgalmasabb a gyerekek számára a karácsonyi időszak után.Ezt a foglakozást etika óra keretén belül valósítottuk meg. Lehetőség volt átismételni a „Varázsszavakat”, amelyeket elsős koruk óta hangsúlyozok a gyereke felé. És bocsánat állatkákat rajzoltunk. Ezek a szavak a mindennapi konfliktusokat, kis haragokat, megbántottságokat gyorsan helyre teszik. Újra készítettem a fali újságon hittanos sarkot azoknak a gyerekeknek a számára, akik etika órán nem velem vannak, de számukra is különleges helyet foglal el a szívből jövő megbocsátás kérdése. Ők is kreatívkodással vettek részt a program megvalósulásában.
Áprilisi boldogságóra témánk a megbocsátás volt. Nagyon hálás téma, hiszen sok mindenre bíztatta a gyerekeket a nap folyamán. Foglalkozásunkat mint mindig mesével indult. Bezzeg Andrea: Tündéri bocsánat meséjét hallgatták a gyerekek. Utána megbeszéltük a halottakat. Mit kell tenni, ha valakit megbántottál, mikor kell megköszönni dolgokat, kinek adnál piros szívét a csoportban, stb. Aztán a csoportszobai szőnyegünket át varázsoltak varázs szőnyeggé, és képzeletbeli utazásra mentünk egy varázslatos erdőbe ahol rengeteg különleges állattal találkoztunk. A nap folyamán a gyerekek mindig figyeltek arra, hogy ha megbántottak valakit kérjenek bocsánatot és öleljék meg egymást.
Villányi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Röplabdacsapatunk tagjainak el kell fogadni, ha nem mindig győznek, de a megbocsátás és a csapatszellem átlendít a nehézségeken.