Megbocsátás – lufifújás
Egy tanmesével kezdtünk, amely a három csibéről szólt. Majd a varázsszavakat gyakoroltuk Bagdi Bella zenéjére. Szerepjátékban a háromféle bocsánatkérő technikát vettük végig, próbáltuk ki – szóban, ajándékkal, érintéssel. Készítettünk bocsánatkérő lapot. Majd mérgünket egy lufi felfújásába engedtük ki.
A relaxáció és az éneklés után beszélgettünk, hogy kit milyen sérelem ért mostanában. Kértek e valakitől bocsánatot és miért, illetve tőlük kért e valaki bocsánatot. Mindenki tudott mondani példát. A mese után színeztünk. Az egyik kisfiú kiszínezte a megbocsátás ajándékát a munkafüzetben, és beleírta a saját, és a barátja nevét. Megmutatta neki és megbeszélték, hogy min is vesztek össze, és a végén kibékültek.
A színezés közben is beszélgettünk a varázsszavak jelentéséről, értelméről. Nagyon érdekes volt hallgatni, hogy milyen komoly gondolatok vannak a fejecskéjükben.
A relaxáció és az éneklés után beszélgettünk, hogy kit milyen sérelem ért mostanában. Kértek e valakitől bocsánatot és miért, illetve tőlük kért e valaki bocsánatot. Mindenki tudott mondani példát. A mese után színeztünk. Az egyik kisfiú kiszínezte a megbocsátás ajándékát a munkafüzetben, és beleírta a saját, és a barátja nevét. Megmutatta neki és megbeszélték, hogy min is vesztek össze, és a végén kibékültek.
A színezés közben is beszélgettünk a varázsszavak jelentéséről, értelméről. Nagyon érdekes volt hallgatni, hogy milyen komoly gondolatok vannak a fejecskéjükben.
A relaxáció és az éneklés után beszélgettünk, hogy kit milyen sérelem ért mostanában. Kértek e valakitől bocsánatot és miért, illetve tőlük kért e valaki bocsánatot. Mindenki tudott mondani példát. A mese után színeztünk. Az egyik kisfiú kiszínezte a megbocsátás ajándékát a munkafüzetben, és beleírta a saját, és a barátja nevét. Megmutatta neki és megbeszélték, hogy min is vesztek össze, és a végén kibékültek.
A színezés közben is beszélgettünk a varázsszavak jelentéséről, értelméről. Nagyon érdekes volt hallgatni, hogy milyen komoly gondolatok vannak a fejecskéjükben.
Foglalkozást vezető: Németh Noémi
Foglalkozás címe: „Fény és az árnyék”
Életkor: 5.-6. év
Fő didaktikai feladatok:
Bagdi Bella: Hálával megismerése, játékba hívogatás a dallal.
Beszélgetőkör kialakítása a szőnyegen (célom „megbocsátás” fogalom megismertetése a gyermekekkel) Beszélgetés arról, mit jelenthet, amikor haragszom valakire, mit, amikor megbocsátok. Egyik nincs a másik nélkül.
Április 22.- e a Föld napja! E téma köré szervezzük a megbocsátás fogalmát. Milyen dolog a szemetelés? Beszélgetés a Föld védelméről, annak megóvásáról. Őszinte beszélgetés során kiderül, hogy mindannyian tettünk már rosszat a környezetünkkel szemben. Azonban most megbocsátunk magunknak, egymásnak, felhívjuk egymás figyelmét arra, hogy ezentúl hogy változtassunk a rossz cselekedeteinken. Elsétálunk a faluba és szemetet gyűjtünk a gyermekekkel közösen.
Felhasznált források: https://www.youtube.com/watch?v=6yWpmWKwcvM
Bagdi Bella Bezzeg Andrea: Boldogságóra Kézikönyv Pedagógusoknak és Szülőknek
Bagdi Bella Bezzeg Andrea: Boldogságóra készségfejlesztő, kifestő és színező munkafüzet
Április hónapban nagy hangsúlyt helyeztünk az adott témára: a megbocsátás gyakorlására. A tanév előrehaladtával, a jó idő érkeztével megszaporodtak a súrlódások a gyerekek között, ezért is foglalkoztunk többet a megbocsátás témájával.
A feladatokat az ajánlásból és az előző gyakorlatválogatásból állítottam össze.
A relaxáló gyakorlatokon túl, amelyeket egész éven át gyakorlunk, a „Nagy kő esett le a szívemről” feladat volt a legjelentősebb. Az ajánlásnak megfelelően vezettem be a témát, tehát a gyerekek nem tudták, miért hordozzák magukkal a választott követ. Másnap, amikor „beletették” a problémát és eldobták, leírattam velük a véleményüket, az érzéseiket. Legtöbben azt írták, hogy megterhelő volt a kő hurcolása, bár érezték, ahogy a „részükké vált”. Amikor eldobták megkönnyebbültek, de volt, akinek hiányzott, ezért új követ keresett. Egyikük a „háziállatának” érezte, felelősnek érezte megát érte. Mindenesetre érdekes megközelítések születtek és könnyen asszociáltak a megbocsátás témaköréhez a feladat által. Ugyanakkor számomra a kötődés témájának felmerülése új szemszögből is engedte megvilágítani a feladatot.
Az elméleti feladatok közül egy igazán elérzékenyítő példában is volt részünk, ugyanis a „Hangalámondás” (Forgive A short kisfilm) feladatot egy srác vállalta, aki olyan átéléssel oldotta meg a szinkronizálást, hogy hatása alá kerültek a többiek és jómagam is. Egészen megrendítő volt a gondolatait hallani, és egészen felnőttként kezelte a dolgokat. Szinte mindannyian katarzist éltünk át. Szuper feladat volt.
Elvégeztük a „Fordított helyzet” játékot is, a jegyzeteket rendszereztük és megoldási lehetőségeket is kerestünk egy-egy konfliktushelyzetre. Ezt is nagyon élvezték a gyerkőcök.
Az ajánlás alapján LandArt képeket is készítettünk, melyet kiterjesztettem az egész iskolára és versenyt hirdettem belőle. A képeket a tanári csoportba is feltöltöttem. Gyönyörű alkotások készültek.
Legfontosabbnak ebben a hónapban is a megindító beszélgetéseket tartottam, hiszen alig van más alkalmunk arra, hogy lehetőségük legyen a gyerekeknek kötetlen keretekben az őket foglalkoztató kérdésekről beszélgetni.
A megbocsájtásról beszélgettünk.
Mit jelent megbocsájtani? Ha megbántunk valakit fontos,hogy bocsánatot kérjünk,érezzük azt,hogy megbántottuk.és igyekezzünk jóvá tenni. Legyen bennünk rossz érzés amiatt,hogy megbántottunk valakit ,szükségét érezzük annak,hogy megbocsásson nekünk, hogy ne haragudjon ránk , s megmaradjon a korábbi jó viszonyunk . Akár a szüleinkkel,testvéreinkkel,barátainkkal. Beszéltünk arról is,hogy akiket szeretünk igyekszünk úgy viselkedni,hogy ne.bántsuk meg.
A szeretet nagyon fontos,meg a kapocsolataink is,mert akkor lehetünk boldogok,ha vannak barátaink,ha jó kapocsolatban vagyunk.a családtagjainkkal,ha van akik szeretnek minket, s akiket mi is szerethetünk. A gyerekek közül voltak akik példát tudtak mondani ebben a témában családjukból merîtkezve.
Elmeséltem nekik a kapocsolódó mesét, valamint dramatizáltuk a történetet ,ami ide vonatkozik,amiben a kedvenc állataik szerepelnek. Az egyik nagycsoportos kisfiú sajnos azonosulni tudod ebben a történetben a süni szerepével,ami nem a pozitív tulajdonságokat hordozza. Felismerte,hogy ő is szokott így viselkedni ,ezért ő kapta meg a süni szerepét is. De rávilágítottunk,hogy miért fontos,hogy változzon,s ezeket a negatív viselkedés jegyeket elhagyja,hiszen neki is kevés barátja van éppen emiatt.
Az egyik kislány rajzot is készített a meséről. A munkafüzet feladatlapját is megcsináltuk. Ügyesen kötötték össze a szíveket és a számképeket a nagycsoportosok. Próbáltunk ehhez a feladathoz tíz pozitív tulajdonságot keresni,hogy nemcsak számokat,hanem pozitív jelentéseket is kapjanak a szívek. Nagyon tetszett nekik. A kisebbekkel jó tündéreket színeztünk,akik meséltek nekik a fontos pozitív tulajdonságokról,hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe,amikor már megbocsájtásról,bocsánatkérésről kell beszélnünk.
Az órát irányított, de mégis kötetlen beszélgetéssel kezdtük.
Kinek, mit jelent a megbocsátás?
Kinek fontos a megbocsátás? Nekem? Annak, akinek megbocsátok?
Mégis mit kell tennem, ha engem sérelem ért? Toleráljam a sértést? Tagadjam le a sértést? Felejtsem el a sértést?
Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk.
Sajnos sokévi tapasztalatom, hogy a gyerekek sérelmei gyakran felszínesek, ők mégis nagyon mély sérelemnek élik meg, és ugyanilyen mély haragot, gyűlöletet ápolnak afelé az ember felé, akitől a bántást kapták. Amikor odaállítom őket egymással szemben, hogy beszéljék meg a problémát, gyakran úgy érzem, csak miattam bocsátanak meg egymásnak. Ezen szeretnék változtatni, amikor ilyen foglalkozásokat tartok.
Áprilisban a megbocsátással és a pozitív kapcsolatokkal foglalkoztunk. Többféle Föld napi Landart alkotást készítettünk, valamint mindannyian zöldben mentünk iskolába. A hétköznapokban munka közben gyakran hallgattuk Vivaldi Tavasz című művét. A költészet napja alkalmából József Attila Mama című versét dolgoztuk fel többedjére, mert az osztály egyik kedvenc verse és a megbocsátás is megjelenik benne. A párban rajzolás és „plédes játék” során kirajzolódtak a gyerekek egyes személyiségjegyei. Több tevékenységet terveztem, melyek nem valósultak meg, mert egy-egy feladat kapcsán mélyebb beszélgetések alakultak ki, és inkább a gyermekek lelki rezdüléseinek kibeszélésére helyeztem a hangsúlyt. Összességében hasznos volt számunkra a téma havi feldolgozása.
A Föld napja alkalmából megvalósítottuk javaslatotokat, és a diákok természetes anyagokból állatokat formáztak az udvarunk sajnos, kevés kertes részén, ahol volt szabad földes terület. Ebbe az alkotó munkába bevontam két másik kolleganő csoportjának azon tagjait is, akik szívesen bekapcsolódtak. A hűvös idő ellenére akadtak jelentkezők.
A foglalkozás befejező részében beszélgettünk a megbocsátásról, és az este előkészítéseként az elengedésről.
Estefelé azután kimentünk újra az udvarra, és gyertyát gyújtva meghallgattuk a Föld dalát, és elengedtük a készített alkotásokat. Fújt a szél, így ez nem is volt olyan könnyű feladat, mégis sikerült a természet szeretetét, a fenntarthatóságot, és a megbocsátás lényegét átadni nekik. Néhányuk még azon is gondolkodott, hogy a gyertyagyújtással nem szennyezzük-e a levegőt. Megbeszéltük, a jelképes cselekedetek értelmét az életünkben, és ehhez képest mennyi környezetszennyezést okozhat a néhány perc gyertyaégetés.