A 2. a osztály monológja a megbocsátásról
Beck Andrea Titoktündérei gyakran segítenek nekünk iskolás hétköznapjainkban is. Szívesen hallgatjuk tanító néninket, ahogy Tobyról és barátairól mesél, így amikor a megbocsátás monológot kaptuk feladatul egyszerre jutott eszünkbe Toby, és az ő kedves tündére Lola.
Toby két legjobb barátja összeveszett, mert mindketten Tobyval akartak hintázni. A játszótéren azonban csak két hinta volt. Tobyt választás elé állították, ő azonban nem akart választani két barátja közül. Így Tina is, és Albert is más játékba fogott durcásan. Végül Toby egyedül maradt.
„ Egyedül maradtam, miattam vesztek össze. Persze tudom, hogy van „békítő varázsporom”, de hogyan használjam? Lola mindig azt mondja, hogy „minden csak rajtam múlik”! Csak rajtaaaaam? Akkor igaza lesz az én tündéremnek, Lolának! El kell magyaráznom Tinának és Albertnek, hogy feleslegesen elvesztegetjük az időt a haraggal. Ki kell békülnünk! Kár szomorkodnunk, nem érdemes haragudni, megsértődni! Hiszen csak „saját magunkon múlik, milyen a hangulatunk”! Ha mi hárman, jóbarátok úgy döntünk, hogy jól fogjuk érezni magunkat, vidámak leszünk, és nem fogunk veszekedni, ez lehet egy titkos szövetség is köztünk! Rajtunk múlik, mit választunk! Legyünk okosak, és válasszuk a békét, a jókedvet, és a szuper közös programokat!”
Az osztályunkban is előfordul, hogy szükség van erre a fajta varázsporra. De már megtanultuk, hogy minden megbeszélhető, és hogy milyen fontos a megbocsátás…
