A megbocsátás témájában készült a szétszedhető rajzos szív.

A megbocsátásról online óra keretében beszélgettünk. Mindannyiunkkal előfordul, hogy hibázunk, megbántunk valakit. Igen, nem vagyunk tökéletesek és szükségünk van arra, hogy ha hibáztunk, lehetőséget kapjunk annak kijavítására, ha lehetséges. Ha nem javítható, akkor pedig nagyon fontos, hogy ne maradjon örökös harag azzal szemben, akinek akár váletlenül is rossz pillanatokat szereztünk. A megbocsátás mindkét felet feloldozza a mérgező lelki feszültség alól. Aki hibát vétett, megszabadulhat a bűntudatától, a megbocsátó fél pedig a haragjától, melyet a másik fél felé táplál. Nagyon nemes dolog a másiknak megbocsátani, sokan nem is képesek rá. Egy életen át is képesek magukban hordozni hragjukat és büntetni a másikat egy szó, egy nem átgondolt tett miatt.

Ebben a hónapban egy nehéz témát dolgoztunk fel. A megbocsátás kérdésével már sokszor találkozhattunk, a legfontosabb célom az volt, hogy megértetni a tanítványaimmal, hogy a megbocsátás egy önmagunknak szóló ajándék, a megbocsátással elsősorban magunknak teszünk jót.
A megváltozott körülmények között, más módszerekkel kellett a témát feldolgozni. Egy igazán kedves történetet tartalmaz a módszertani ajánló- A megbocsátás jele-, amelyet elküldtem tanítványaimnak, hogy olvassák el. A történet tanulságának megbeszélése után azt kértem tőlük, hogy rajzolják meg a megbocsátás fáját, s rakják ki egy olyan helyre, ahol mindig láthatják.
Sajnos nem tudtunk csoportban dolgozni, valószínű élvezetesebb lett volna az a munkaforma: némajátékként, régi szövegezéssel, fiatalos megoldással. Javasoltam a gyerekeknek, hallgassák meg Bagdi Bella Ho oponopono dalát, amely a megbocsátás hónap dala.

A témához küldött segítség elolvasásakor megismertem a Szófelhő készítő programot. Nagyon megtetszett, tudtam, hogy ezt szeretném felhasználni a téma elkészítéshez. A gyerekek által megírt szavakat arról, hogy milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy az ember meg tudjon bocsátani, a szófelhőben összesítettem és jelenítettem meg.