Megbocsátani jó érzés, egy közösségben pedig ez igazán fontos, hiszen csakis a megbocsátás segít a feszültség és a konfliktus feloldásában. Ezt a témát jártuk körbe a szatmárnémeti Kölcsey óvodás gyermekekkel. Megbeszéltük, dramatizáltuk, lerajzoltuk… megbocsátottunk egymásnak.

Ezen a héten az e havi Boldogság óra témája, a megbocsátás volt a középpontban. Ezt a szivárvány megjelenéséhez hasonlítottuk. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy amikor sötét felhők gyülekeznek és elkezd dörögni és villámlani, az hasonlít arra, amikor összeveszünk valakivel, megbántunk valakit, vagy megbántódunk. Amikor azonban megszületik a fejünkben a gondolat, hogy bocsánatot kell kérnünk, olyan, mint mikor a vihar után kisüt a nap. A szivárvány pedig az igazi jutalom, mert képesek voltunk erre.
A hangolódást hétfőn azzal kezdtük, hogy beszélgettünk az időjárási viszonyok váltakozásáról, ennek növényekre gyakorolt hatásáról és megbeszéltük, melyek a szivárvány színei s milyen sorrendben követik egymást. Ehhez kapcsolódóan szivárvány füzéreket ragasztottunk, melyekből dekorációt készítettünk a csoportba. A megmaradt füzérekből pedig egy hidat alkottunk meg csütörtökre bóják és tornabotok felhasználásával. Ez volt a „Szivárvány-híd”, amely elvezetett minket a „Megbocsátás szigetére” (szivárványkendő).
A gyerekeket Bagdi Bella ’Repülj’ velem c. dalával invitáltam a tevékenységbe, majd elhívtam őket a Megbocsátás szigetére. A hídról leérve egy kartonból kivágott vízcseppet adtam a kezükbe, melyen egy társuk jele volt. Megkértem őket, hogy vigyázzanak rá és őrizzék meg a titkot. Ezt követően helyet foglaltunk a szigeten, egy szivárványkendőn, ahol meghallgattuk Bezzeg Andrea Tündéri bocsánat c. történetét, majd relaxációs gyakorlat következett a „Ho’oponopono” c. dalra, mely közben megkértem a gyerekeket, hogy emlékezzenek vissza arra, mikor megbántottak valakit, mit tettek akkor. Ezt követően azt kértem tőlük, hogy a négy varázsszó egyikét (sajnálom, bocsáss meg, köszönöm, szeretlek) mondják el annak a társuknak, akinek a jelét húzták és adják át neki a cseppet, amelyből ugróiskolát készítettünk a tevékenység lezárásaként és a munkafüzetben található ’Megbocsátás erdeje’ c. feladatlapot is elérhetővé tettem számukra. Mindeközben a ’Ha boldog vagy mutasd meg mindenkinek’ c. dal szólt. Később a szivárványkendővel is játszottunk egy jót, így igazán komplex tevékenység volt.

A konfliktusok mindennapjaink velejárói. Kezelésük, megoldásuk nem könnyű feladat. Mégis fontos hogy a gyerekek megtanulják ezeket kezelni, megoldani. Igyekszünk igazságosan segíteni megoldásukat. Kibékítő mondókával, panaszok meghallgatásával, közös megoldás keresésével.
Elkészítettük a megbocsájtás jelképét, és örömmel vettük tudomásul, hogy még azok a gyerekek is adták egymásnak a szívecskét, akik olykor összezördülnek.

Kezdeményezésként bekapcsoltam B.B.: „Jobb veled a világ” c. albumát, és erről a már ismert és szeretett dalokat hallgattuk. A kislányok táncra is perdültek. Amikor egy kicsit elfáradtak akkor javasoltam, hogy tornázzanak velem. „A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom” és a „Domborítok, mint a cica, házba bújok, mint a csiga” relaxációs gyakorlatokkal folytattuk. Majd papírbábokkal (Lola és Lili tündér, amit füzetből kinagyítottam, és színes nyomtatással kinyomtattam, belamináltam) elmeséltem nekik Bezzegh A.: Tündéri bocsánat c. meséjét. A mese végén megtanultuk a tündérek varázs szavait: „Sajnálom, kérlek bocsáss meg, köszönöm, szeretlek” A bábok, a meseládikó folyamatosan ott volt előttük, és a hét folyamán, és bármikor játszhattak vele.
Egy következő alkalommal zenehallgatásként B.B.: Ho’ oponopono hallgattuk, majd eljátszottuk leegyszerűsítve a „négy varázs szavas” játékot. (szabadon sétálgatva, futkározva a teremben zenehallgatás közben, amikor a zene elhalkul, akivel szembe találom magam annak mondok egy varázsszót). Ez gyakran egy öleléssel párosult. Majd hallgattuk és közben táncolva énekeltük a kedvenc dalunkat „Ha boldog vagy”
A hónap folyamán bármikor kiszínezhették a tündéres színezőket, valamint a füzet 56. oldalán található szivárványos képet, és az 59. oldalon lévő „Hol van a megbocsátás?” színezőt.

Megbocsájtás gyakorlása

A 8. boldogságóránk témája a megbocsájtás gyakorlása. Megbeszéltük mit is jelent a megbocsájtás és miért fontos.
Bagdi Emőke relaxációs gyakorlataival folytattuk.
Meghallgattuk a hónap dalát, majd elbáboztuk a Tündéri bocsánat című mesét.
Varázsszőnyeges játékot játszottunk, közben a Repülj velem c. dal szólt.
A következő játékunk a Zombitámadás volt. Kiszíneztük a megbocsájtás ajándékát.
Levezetésként kézen fogva körbeálltunk és mindenkinek kellett mondani egy mondatot, hogy miért fontos a megbocsájtás.
Ezt a boldogságórát is nagyon várták a gyermekek és úgy éreztem, hogy nagyon befogadóak voltak.

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer 2 tündér, akik szerették egymást viszont egy butaságon nagyon összevesztek. A saját haragjuk fontosabb volt számukra, mint az egymás iránt érzett szeretetük ezért eltávolodtak egymástól. Ez a sértődés magányt hozott rájuk emiatt mindketten nagyon szomorúak voltak. Egy nap felbátorodott az egyik tündér legyőzve a saját dühét és bocsánatot kért a testvérétől. Ettől a naptól kezdve Lili és Lola szeretettben éltek egymással.
A gyermekeknek ez a mese nagyon aktuális volt. Megtanulhatták belőle, hogy az öröm nem jár együtt a dühvel. Nagyon tetszett nekik ez a történet. Megbeszéltük, hogy inkább beszéljék meg a dolgokat minthogy közösítsék ki és bántsák a másikat, valamint, hogy tudjanak bocsánatot kérni és megbocsátani egymásnak.
A történet után kaptunk a koboldoktól egy levelet miszerint másik 2 tündér veszett össze az óvoda varázs udvarán, akiket meg kell találni és ki kel őket békíteni. A tulipánosok nagy örömmel mentek ki az udvarra és keresték meg a 2 tündért. Miután meglettek és kibékítettük őket, elmeséltem a gyermekeknek a Hoponopono történetét. Egyesével mentek oda társukhoz és a varázsszavakat használva kértek bocsánatot/ köszönték meg vagy vallották meg a másik gyereknek, hogy mennyire szeretik mert ő legjobb barátjuk.
A délelőtt további részében a gyermekek elmentek játszani. 2 lánynak annyira megtetszett a történet, hogy a héten elkérték a tündéreket és eljátszották, valamint folytatták a történetet. A többiek meg kedvet kaptak ahhoz, hogy a szivárvány hidat megfessék a járdára, amin aztán átsétálhatnak ők is meg a tündérek is.
Következő héten a sündisznó viselkedésével és a süni barátainak a megbocsátásával ismerkedhettek meg a gyermekek. A csoportban kialakítottunk egy új békülési szokást, ami a kisujjas „Béke béke szamárság” volt.