Megbocsátás gyakorlása
Nehéz téma. Az emberek általában nehezen tudnak megbocsátani ezért megbeszéltük mit jelent valójában a megbocsátás.
Megbocsátás
Megbeszéltük a harag fogalmát.
Meséltünk megélt helyzetekről, amikor megsértődtünk, haragot éreztünk.
A megbocsátás nehéz dolog, nem mindig és nem mindenkinek sikerül.
Fontos megérteni, hogy a megbocsátás soha nem másért, hanem mindig önmagunkért történik.
A megbocsátás technikáját tanulni lehet. Aki ennek birtokában van, boldogabb, nyugodtabb és egészségesebb.
A megbocsátás jele című olvasmány tanulságának megfogalmaztatása nehézségekbe ütközött. A történet vége nyitva hagyja a gondolatok kapuját.
Nincs kibontva a főszereplő érzésvilága, hogy miként élte meg a szülői megbocsátást.
A Mf. 128. oldalán önálló munkaként végezték el a tanulók Értékeld, ha megbocsátanak neked! című gyakorlatot.
Az óra végén megbeszéltük, hogy kitől és miért várunk megbocsátást, és kinek miért fogunk mi megbocsátani.
Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium
Az órán a megbocsátás fontosságával ismerkedtünk meg, és azzal, hogyan könnyíthetünk a saját lelkünkön, ha elengedjük a haragot. Egyszerű, életkoruknak megfelelő példákon keresztül beszélgettünk arról, milyen érzés megbántani valakit, és milyen megkönnyebbülést hozhat a bocsánatkérés vagy a megbocsátás. A gyerekek megosztották tapasztalataikat, és közösen gyakoroltuk, hogyan lehet békét teremteni konfliktusok után. Az óra hozzájárult az empátia, érzelmi intelligencia és az osztályközösség erősödéséhez.
A gyorsan elröppenő áprilisi hónapban azt igyekeztünk feleleveníteni, hogy miért fontos megtanulni megbocsátani, miért nem jó dédelgetni sértettségünket, valamint hogyan fejezhetjük ki őszintén a bocsánatkérésünket. A gyakorlatok során a bocsánatkérésre alkalmas verbális és nem verbális eszközöket, lehetőségeket gyűjtöttük össze.
Az első Boldogságórán a témához kapcsolódóan egy „Megbocsátás kockát” színeztünk és hajtogattunk. Közben a gyerekek mesélhettek olyan történeteket, amikor megbántották őket, elmondhatták, volt-e békülés-élményük, mit éreztek akkor.
Egy másik alkalommal Bocsánatkérő-kártyákat készítettünk.
Egy „rajzos” Boldogságórát is tartottunk, amikor mindenki kedve szerint rajzban fejezhette ki érzelmeit a témával kapcsolatban. Volt, aki a társával való kibékülésük pillanatát rajzolta meg, volt, aki kabalaállatot, figurát rajzolt, ami megvédi őt a harag ellen, volt aki egy „Megbocsátás tündért” alkotott az osztálynak, egy kislány rajza segítségével pedig a Megbocsátás-szigetre utazhattunk el.
Mivel a Föld napja az idén a tavaszi szünet idejére esett, ezért már szünet előtt megemlékeztünk erről a fontos napról. Az iskolánk előtt álló főtérre mentünk, hogy gyönyörködjünk a Föld kínálta szépségekben, örüljünk a virágoknak, a zöldellő fáknak.
A mai délelőtt az érzelmek megéléséről és a megbocsátás felszabadító erejéről szólt az óvodában. A gyermekekkel közösen végigjártuk az érzelmek hullámvasútját klasszikus zeneművek segítségével, játékos mozgáson keresztül. A cél az volt, hogy a gyerekek saját testükön, mozdulataikon keresztül tapasztalják meg, hogyan változhat meg a lelkünk állapota a megbocsátás által – a feszültségtől az örömteli felszabadulásig.
Ez a zenei-érzelmi utazás nemcsak szórakoztató, hanem rendkívül tanulságos is volt számukra: megtapasztalták, hogy minden nehéz érzés elmúlhat, és a megbocsátás nemcsak másoknak, hanem saját magunknak is ajándék.
A megbocsátáshoz nem is kapcsolódhatna jobban a Húsvét, amikor Jézus meghalt a bűneinkért a kereszten. Megbocsátott a bűnös embereknek, ezzel lehetővé téve az üdvösséget.
A gyerekeknek fontos megérteni, hogy ha megbántja őket valaki, fontos a megbocsátás. Ha nem teszik meg, akár éveken keresztül is cipelhetik a súlyát a haragnak, bosszúvágynak.
Miután megbeszéltük, miért fontos a megbocsátás, tojáskereső játékot játszottunk az udvaron, ahol az egész osztály egy csapatként dolgozott együtt. Bár a tojás nem kapcsolódik a keresztény ünnephez, a gyerekek élvezték a játékos feladatot, ahol együtt dolgoztak.
Ezen boldogságórán a megbocsátás témáját dolgoztuk fel a 4. osztályos tanulókkal. Először egy közös beszélgetéssel indítottunk, ahol a gyerekek megoszthatták saját tapasztalataikat arról, mikor bocsátottak meg valakinek, vagy mikor kértek ők bocsánatot. Ezt követően rövid mesét olvastunk, amely segített jobban megérteni a megbocsátás fontosságát. A feldolgozás során szerepjátékot is játszottunk, melyben különböző konfliktushelyzeteket jelenítettünk meg, és közösen kerestünk megoldást ezekre. Végül minden tanuló készített egy „Bocsánatkérő kártyát”, amelyet akár valódi helyzetben is felhasználhatnak. A foglalkozás segítette a gyerekeket az empátia, az elfogadás és a pozitív kapcsolatok erősítésében.
A havi Alapprogram javasolt játékai közül az alábbiakat próbáltuk ki: Bocsánatsoroló, A megbocsátás tánca. Csatlakoztunk a „Gyújts egy gyertyát a Földért” mozgalomhoz, jól sikerült ahogy tavaly is.Az Önbizalom programból a „Pillangóölelést választottuk, az Erősségprogramból a HO’OPONOPONO című interaktív mesét hallgathatták meg. A „Varázsszavak és a Jön a Harag Manó című játékokat egyaránt kedvelték, bátran próbálkoztak. A négy varázsszót sok helyzetben használtuk, hogy tudatosodjon. Végül a „Hogyan fejeznéd be?” játékkal zártuk a napot.
A mindfullness mondóka pillanatkapitánnyal kiváló lenyugtatásnak bizonyult.
Foglalkozást kezdő, ráhangoló relaxáció:
„A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom” majd „Domborítok, mint a cica, házba bújok, mint a csiga”
Foglalkozást kezdő ének:
Meghallgattuk Bagdi Bella „Hooponopono” című dalát, megpróbáltuk vele énekelni.
A téma bevezetése:
Beszélgettünk arról, hogy volt-e már olyan, hogy rosszat tettek a gyerekek. Milyen érzés volt ez? Milyen volt a megbocsátásra várni? Volt-e olyan, hogy őket bántották? Meg tudtak-e bocsátani? Nehéz volt megbocsátani? Milyen érzés volt ez?
A téma feldolgozása:
Interaktív játékkal dolgoztuk fel a témát: Ho’oponopono
Egy varázsszőnyeg segítségével elrepültünk Hawaira. Eljátszottuk, milyen lehet a szőnyegen repülni…
Közben meghallgattuk Bagdi Bella: Repülj velem című dalát.
Elmeséltem Ho’oponopono történetét
A végén elmondtam a gyerekeknek a munkafüzetben található mondókát is.
A téma lezárása:
Rajzoljuk meg az arcokat! Milyen az arcod, ha megbocsátasz, és milyen ha neked bocsátanak meg?
Kiszíneztük a megbocsátás jelét, és felragasztottuk a nyolcadik lépcsőfokra.
A három pillangó meséjét meséltem el, majd arról beszélgettünk, hogy vajon szépen viselkedtek-e a virágok. Ezután végig gondoltuk, hogy mi tettünk-e rosszat valaki ellen vagy tettek-e ellenünk és akkor mit éreztünk, hogyan esett nekünk. Nagy örömömre a gyerekek hamar megbocsátanak, egy sértés vagy összeveszés után ugyanúgy folytatódik a barátságuk. Mi, felnőttek, sokat tanulhatnánk tőlük.