Április hónap témája a megbocsátás gyakorlása volt. A foglalkozások elején a könyvben található mozgásos relaxációs gyakorlatok közül végeztünk néhányat. Ezt követően elmeséltem nekik a Tündéri bocsánat című mesét. Megbeszéltük a mese lényegét, mondanivalóját, majd beszélgettünk a témával kapcsolatosan, válaszoltunk a könyvben feltett kérdésekre. Meghallgattuk a megbocsátás hónap dalát. Az asztalhoz ülve piros szíveket készítettünk, színeztünk. Körben állva, minden gyerek valamelyik társának átadta a szívecskét egy varázsszó kíséretében. A varázsszavak fontosságát külön hangsúlyoztam és felhívtam a figyelmüket arra, hogy minél gyakrabban használják ezeket otthon és itt az óvodában is.

Mindenki követ el hibákat de meg kell tudnunk egymásnak megbocsátani. A gyermekeknek is ezt a példát mutatjuk és erre próbáljuk őket nevelni.

2022. Április
Megbocsátás hónapja

Boldog Dórát kivettük a kincses dobozából, aminek szokás szerint nagyon örültek. Elmondtam a gyerekeknek, hogy ezen a héten nehéz témával fogunk foglalkozni, a megbocsátással. Ez azért nehéz, mert nagyon nagy fájdalmat okozhatunk másoknak, viszont a megbocsátás felszabadítja a lelkünket, és megkönnyebbül a szívünk. Kérdeztem őket, hogy szoktak-e, és ha igen, kivel veszekszenek. Elég sokan meséltek erről, nem gondoltam, hogy ilyen tudatosan ismerik ezt az érzést. A kibékülésről is beszéltünk, mosolyogtak, szeretettel beszéltek testvéreikről, barátaikról. Megmutattuk a testünkkel, milyen a szomorú, és a vidám test, arc, és az érzések. Elmeséltem Bezzeg Andrea meséjét a könyvből, amit megbeszéltünk. A mondókát többször is elismételtük. Meghallgattuk Kowalski meg a Vega dalát a Varázsszavakról. Mivel ma volt a C-vitamin Napja, limonádét készítettünk, és megittuk, sokan a citromkarikát is megették.
A kedd a csapatépítés jegyében telt, közösen készítettek a gyerekek húsvéti mezőt nyuszival, tojásokkal, sablon körbe rajzolásával, és mozaik ragasztással. Nagyon szép munkák születtek, melyeket kitettünk a szobánkba díszítésnek. Nagy öröm volt figyelni, ahogy megtervezték, megvalósították, türelemmel, kooperáltan, és a lényeg: élvezték a feladatot. A szőnyegen jó tulajdonság bombával kezdtünk, néhány gyermek került ma sorra. Felelevenítettük a tavalyi versünket a kiscsibéről, és locsoló verseket, nyuszis verseket olvastam nekik, kiválasztottuk, hogy melyiket szeretnék megtanulni. Megmutattam nekik, hogyan kell játszani a „gólya viszi a fiát”. Meglepő módon pont a legnagyobb gyermekem nem bírta a súlyt, a többiek élvezték a játékot. Meghallgattuk megint Kowalski Varázsszavait, ma már ügyesen énekelték, és azután Bella Ho’oponopono dalát. Összehasonlítottuk a két dalt. Az egyik testvérpáromnak annyira tetszett, hogy anyukájuk messengeren délután kérdezte melyik dalt hallgattátok, mert kérik a lányok itthon is. A mai mese saját költésem volt, ami két szomszéd veszekedését mutatta be egy cseresznyefáról. A mese végén persze megjelentek a varázsszavak. Volt még néhány mozgásos feladat, amit párosával kellett végrehajtani, egymást segítve.

Szerdán kissapkát készítettünk a tojáskákra, vagyis Tojásmanó készült. A versek, énekek gyakorlása után versenyjátékot, ügyességi játékot játszottunk. Az egyik labdaadogatás a láb alatt, fej felett sorversenyben, a másik pedig Mozdulatutánzás volt, amiken nevettünk, hiszen elég csálé mozdulatok jelentek meg a sor végén. Persze volt egy tánc is Bella dalára, Pozitív gyerek vagyok!
A csütörtök a torna napunk, és mivel a létszámunk egy csúnya vírus miatt lecsökkent 15-re, így jókat tudtunk rézsutos padon mászni, átugrani, alá mászni, páros gyakorlatokat játszani, és a bordásfalra is fel fért egyszerre mindenki. Szerencsénk volt, mert pont a mai napra szervezett az óvoda mini sport napot, így egy kellemes kis sorversenyen is részt vettünk, ahol tízből negyedikek lettünk a csoporttal.
Pénteken kiragasztottuk a megbocsátás jelet a lépcsőre. Nagy volt az izgalom, hogy már nagyon közel vagyunk a Boldogság Kastélyunkhoz. Végig vettük a fokokat, felelevenítettünk néhány élményt. Újra beszélgettünk a megbocsátásról, annak szükségéről, és a varázsszavakról. A napot meseszövéssel zártuk, elbúcsúztunk Dórától, és beraktuk kincses dobozába.

2022. Április
Megbocsátás hónapja

Boldog Dórát kivettük a kincses dobozából, aminek szokás szerint nagyon örültek. Elmondtam a gyerekeknek, hogy ezen a héten nehéz témával fogunk foglalkozni, a megbocsátással. Ez azért nehéz, mert nagyon nagy fájdalmat okozhatunk másoknak, viszont a megbocsátás felszabadítja a lelkünket, és megkönnyebbül a szívünk. Kérdeztem őket, hogy szoktak-e, és ha igen, kivel veszekszenek. Elég sokan meséltek erről, nem gondoltam, hogy ilyen tudatosan ismerik ezt az érzést. A kibékülésről is beszéltünk, mosolyogtak, szeretettel beszéltek testvéreikről, barátaikról. Megmutattuk a testünkkel, milyen a szomorú, és a vidám test, arc, és az érzések. Elmeséltem Bezzeg Andrea meséjét a könyvből, amit megbeszéltünk. A mondókát többször is elismételtük. Meghallgattuk Kowalski meg a Vega dalát a Varázsszavakról. Mivel ma volt a C-vitamin Napja, limonádét készítettünk, és megittuk, sokan a citromkarikát is megették.
A kedd a csapatépítés jegyében telt, közösen készítettek a gyerekek húsvéti mezőt nyuszival, tojásokkal, sablon körbe rajzolásával, és mozaik ragasztással. Nagyon szép munkák születtek, melyeket kitettünk a szobánkba díszítésnek. Nagy öröm volt figyelni, ahogy megtervezték, megvalósították, türelemmel, kooperáltan, és a lényeg: élvezték a feladatot. A szőnyegen jó tulajdonság bombával kezdtünk, néhány gyermek került ma sorra. Felelevenítettük a tavalyi versünket a kiscsibéről, és locsoló verseket, nyuszis verseket olvastam nekik, kiválasztottuk, hogy melyiket szeretnék megtanulni. Megmutattam nekik, hogyan kell játszani a „gólya viszi a fiát”. Meglepő módon pont a legnagyobb gyermekem nem bírta a súlyt, a többiek élvezték a játékot. Meghallgattuk megint Kowalski Varázsszavait, ma már ügyesen énekelték, és azután Bella Ho’oponopono dalát. Összehasonlítottuk a két dalt. Az egyik testvérpáromnak annyira tetszett, hogy anyukájuk messengeren délután kérdezte melyik dalt hallgattátok, mert kérik a lányok itthon is. A mai mese saját költésem volt, ami két szomszéd veszekedését mutatta be egy cseresznyefáról. A mese végén persze megjelentek a varázsszavak. Volt még néhány mozgásos feladat, amit párosával kellett végrehajtani, egymást segítve.

Szerdán kissapkát készítettünk a tojáskákra, vagyis Tojásmanó készült. A versek, énekek gyakorlása után versenyjátékot, ügyességi játékot játszottunk. Az egyik labdaadogatás a láb alatt, fej felett sorversenyben, a másik pedig Mozdulatutánzás volt, amiken nevettünk, hiszen elég csálé mozdulatok jelentek meg a sor végén. Persze volt egy tánc is Bella dalára, Pozitív gyerek vagyok!
A csütörtök a torna napunk, és mivel a létszámunk egy csúnya vírus miatt lecsökkent 15-re, így jókat tudtunk rézsutos padon mászni, átugrani, alá mászni, páros gyakorlatokat játszani, és a bordásfalra is fel fért egyszerre mindenki. Szerencsénk volt, mert pont a mai napra szervezett az óvoda mini sport napot, így egy kellemes kis sorversenyen is részt vettünk, ahol tízből negyedikek lettünk a csoporttal.
Pénteken kiragasztottuk a megbocsátás jelet a lépcsőre. Nagy volt az izgalom, hogy már nagyon közel vagyunk a Boldogság Kastélyunkhoz. Végig vettük a fokokat, felelevenítettünk néhány élményt. Újra beszélgettünk a megbocsátásról, annak szükségéről, és a varázsszavakról. A napot meseszövéssel zártuk, elbúcsúztunk Dórától, és beraktuk kincses dobozába.

Az áprilisi hónap témája ,,A megbocsátás gyakorlása” volt.
A megbocsátás témáját az érzelmek, érzések kifejezésével dolgoztuk fel. A foglalkozást ,,A haragom kifújom” c. játékkal kezdtük. Mondókázás során teleszívtuk a tüdőnket levegővel, majd hallható, lassú fújással kiürítettük azt, közben a padlón a törzsekkel előre kúsztunk.
Ezt követően a gyerekek meghallgatták az óvónő meséjét (Mészöly Miklós: A bánatos medve). Ezután medve módra cammogtunk, majd eljátszottuk a csoport által jól ismert ,,Mackó, mackó, ugorjál!” kezdetű mondókát.
A mackókkal boldogan énekeltük a ,,Süss, süss napsugár” kezdetű éneket.
Meghallgattuk Bagdi Bellától a ,,Sajnálom. Kérlek, bocsáss meg!”c. dalt.
A foglalkozást közös beszélgetéssel folytattuk. Megbeszéltük, miért jó egy-egy konfliktus után kibékülni, hogyan könnyebbülünk meg attól, ha nem hordozunk magunkban haragot? Ezután a gyermekek elkészítették a vidám, szomorú, csodálkozó, mérges arckifejezéseket gyurmából. A padlón körbe ülve utánoztuk az érzelmeket. Megbeszéltük, ki mikor volt szomorú, vidám, mérges, hogyan csodálkozott rá a meglepetésekre.
Eljátszottuk a ,,Szeretetrobot” c. játékot, mely során a szeretetrobot megtette mindazokat a dolgokat, amik számunkra néha kellemetlenek. Odament a gyerekekhez és megkérdezte őket, miért érzik kellemetlenül magukat, megtanította a gyerekeknek, hogy kell bocsánatot kérni és hogyan kell tudni megbocsátani társainknak.
A ,,Zárókör” során arról beszélgettünk, hogy otthon hogyan szoktak a szülők megbocsátani a gyerekeknek.