Lufi – illetve lufi helyett
- Csoport neve: Harmas Csoport
- Komárom-Esztergom Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium
- Kategória: Tanulásban akadályozottak
- Téma: Megbocsátás
- (186 megtekintés)
Nem szerettem volna lufit szélnek ereszteni környezetvédelmi okok miatt, de az ötlet jó. Így azt papírgalacsinnal és papírrepülővel helyettesítettem.
1. Órakezdés
Relaxáció gyanánt a mostanában bevált „Firka jobbra, firka balra…”
2. Téma bevezetése
Tanári narráció arról, milyen is az, amikor valakit megbántunk, vagy valaki megbánt bennünket – vétkezünk valaki ellen, vagy vétkeznek ellenünk. Mi bocsátható meg, s mi nem? Milyen érzés a megbocsátani vagy bocsánatot nyerni?
3) A) A téma feldolgozása
Papírlapból repülőt hajtogattunk, a játék kedvéért – és indirekt eszközként. Aztán pedig mindenki ráírta neheztelése alanyának nevét egy másik papírra, hogy megbocsásson neki, s azt papírgalacsinná gyűrte. Voltak, akik több nevet is írtak, és ki is színezték, de volt olyan is, aki nem írt rá senkit sem.
3) B) Akinek volt kedve beszélni az érzéseiről, azzal beszélgettünk azokról. Majd kimentünk az udvarra (szeles idő volt) s szélirányba mindenki eldobta a maga galacsinját. Volt olyan, aki meg is tiporta. Ezeket magam szedtem össze, s mondtam, hogy bedobom a kukába. Nekik már nem kell hozzányulni, csak nézni.
———-
És ekkor jött a meglepetés: többen elkérték, kézbe vették a galacsint, és még nézegetve, nevetve „Pápá harag” búcsúszavakkal a konténerbe dobták. A boldogságóra eltalálta őket. Ezzel az a munkatársam is egyetértett, aki éppen a BECS keretében jelen volt az órán.
———–
4) Az óra lezárása
Elmondtam, hogy jó volt látni a megkönnyebbülésüket, megbocsátásra val hajlandóságukat. Ezután a régen várt zsinórlabda következett.
Képek
