A könyvtárba lépve minden tanuló kapott egy nagyméretű, nehéz kézikönyvet, amelyet a foglalkozás során végig abban a kezükben kellett tartaniuk, amivel nem írnak. Körbeültünk, és meghallgattuk a Ho’oponopono-t. Ezt követően a gyerekeknek egy lapra fel kellett írniuk öt olyan embernek a nevét, aki iránt haragot éreznek, 1-től 10-ig tartó skálán osztályozniuk kellett az általuk elszenvedett sérelem nagyságát, illetve saját haraguk mértékét. Írhattak olyan dolgot is, amiért magukra haragszanak. Amikor elkészültek, a lapot a náluk lévő könyvbe kellett helyezniük. Ezután megosztottam velük négy olyan ember történetét, akik képesek voltak a megbocsátást gyakorolni . (A bibliai József, aki saját testvéreinek bocsát meg;egy amerikai bokszoló, aki sikeres felnőttként azt a férfit támogatja, aki iskoláskorukban zaklatója volt, egy auschwitzi túlélő , akivel Mengele kísérletezett gyermekkorában, az 1972-es hírhedt napalm támadás egyik vietnámi áldozata.) A történetek kapcsán megbeszéltük milyen fajtái lehetnek a megbocsátásnak, milyen szakaszokon keresztül juthatunk el a teljes megbocsátásig, hogyan kell bocsánatot kérnünk, miért segít, ha bele tudjuk élni magunkat más helyzetébe (akár áldozatok vagyunk, akár elkövetők), hogyan bocsáthatunk meg magunknak. Eközben időnként mindenkinek el kellett végeznie egy-egy egyszerű feladatot (leguggolni, nyújtózkodni, sétálni), figyelve arra, hogy a náluk lévő könyvet ne tegyék le. Az óra végéhez közeledve rámutattunk arra, hogy ez a nehéz könyv olyan volt az órán , mint a haragunk, amit magunkkal cipelünk, számos kellemetlenséget okoz nekünk fizikailag is. Végül újra elővettük az óra elején írtakat , és átgondoltuk. Lehetőség nyílott arra, hogy megváltoztassuk azokat az „osztályzatokat”, amiket az óra elején adtunk, illetve aki akarta, az szét is téphette a papírját. Miközben a lapocskákat tépkedtük a Kovalszky meg a Vega Varázsszavak című dalát hallgattuk.
Megbocsátás
Megbocsátás gyakorlása
A témát, Panyi Katalin által összeállított feladatok segítségével dolgoztuk fel. Mészöly Miklós: A bánatos medve meséje közel áll a gyermekekhez. Mindazokat az érzéseket, melyeket a kis medve átél és elmond, azokat az érzéseket a gyerekek is megtapasztalták már. Beszélgetés során emlékeztek a rossz történésre. A mesébe szőtt dalokat és mondókákat már régről ismerik a gyerekek örömmel mondtuk és játszottuk el közösen.
A gyurmaarc játék sok vidám percet szerzett a csoportnak. Szebbnél szebb arcok készültek.
A megbocsátás témához kapcsolódó foglalkozásokat minden alkalommal a Ho’Oponopono című dal közös meghallgatásával kezdtük. Először megbeszéltük, miről szólt a dal, ki – melyik szóra, gondolatra emlékszik belőle és hogy mikor szoktuk ezeket a szavakat használni. Relaxáció után kifújtuk magunkból a haragot, mint a cica – próbáltuk tudtosítani a légzést, mellkasi és hasi légzésre koncentrálva.
Mesének „A bánatos medve” című Mészöly Miklós mesét halgathatták meg a gyermekek. A következő alkalmakkal már interaktív módon el is játszottuk mondókákkal, dalos játékokkal kiegészítve. A gyerekek kedvenc medvés játéka a „Medve koma” című, ezért ezt játszottuk el a mese lezárásaként.
A gyurmaarc készítés nagyon felkeltette a gyerekek érdeklődését, melyet kooperatív technika alkalmazásával dolgoztunk fel. A gyerekek négy csapatban dolgoztak. Csapatonként egy megbántott vagy egy boldog arcot kellett elkészíteniük. Minden csapat alkotását megnéztük, majd a csapatok gyurmaarcot cseréltek, és a meglévő érzelmet kellett megváltoztatniuk. A látott képek alapján nagyon jól meg tudták fogalmazni a gyerekek a hozzá tartozó érzelmeket, és azok megoldását is.
A Föld napja alkalmából mi is csatlakoztunk a közös énekléshez. A dalt pedig elvittük a többi csoportba járó gyermekekhez is.
Végül elkészítettük a megbocsátás virágait, melyeket pont anyák napjára vihettek haza a gyermekek! 🙂
Fábiánsebestyéni Arany János Általános Iskola és AMI
Különösen aktuális volt ez a téma az osztályban. A tavaszi virágok nyílásával a sérelmek is felszínre törtek. Nagyon sokan megbántották a társukat véletlenül és akarattal is, illetve sokan érezték ezt különösebb ok nélkül. Megbeszéltük, hogy milyen érzés az, amikor őt megbántják, és milyen, amikor ő bánt meg mást. A megbocsátás egyik lehetséges megoldásának a megbeszélést javasolták. Ezek után megpróbáltuk átadni a szeretetet azoknak, akik úgy érezték, hogy a legtöbbször megbántották őket. Ez a szeretetgombóc játék nagyon tetszett nekik. Mindenki végig gondolta, ki az, akitől bocsánatot kérne egy-egy kavics átadásával. Az órát a hónap dalának eléneklésével zártuk le.
Konyári Óvoda Pillangó Csoport
A megbocsátásról a gyerekek óvodai történései kapcsán beszélgettünk. A gyermekek próbálták elmesélni, melyek voltak azok a helyzetek, amelyekben valami rosszul esett nekik, illetve azt is felidézték ha volt olyan eset, amikor megbántotta őket valamelyik társuk. Ezen történéseken keresztül, hogy illik bocsánatot kérni, ha bántottunk valakit, illetve illik elfogadni a mások bocsánatkérését, így mindenki jobban fogja magát érezni, mert jobb érzés, mint haragudni. A témára a bánatos medve című mesével hangolódtunk és minden nap elénekeltük a medve dalt. Gyurmaarcokat is készítettünk amelyek kapcsán a megjelenített érzelmekről beszéltünk a témához kapcsolódóan.
Megbocsátás gyakorlása
A megbocsátás gyakorlása nem egy könnyű hónap volt a számunkra, de annál hatékonyabb.
A foglalkozásunkat beszélgető körrel kezdtük, ahol a következő kérdéseket boncolgattuk:
-Mi is az a megbocsátás?
-Mikor szükséges megbocsátanunk?
-Volt-e olyan, amikor egy barátod elárult?
-Volt-e olyan, hogy valaki megbántott?
-Milyen érzés volt, mikor sértegetett?
– Milyen érzés volt, mikor a testvéreiddel, szüleiddel összevesztél, elhanyagoltak?
-Te bántottál-e már meg valakit?
-Tudtál bocsánatot kérni?
-Milyen érzés volt, mikor megbocsátottak neked?
-Milyen érzés, ha neked- vagy mikor te bocsátasz meg valakinek?
Volt olyan gyermek, aki nehezen tud bocsánatot kérni. De rávilágítottunk neki arra, hogy milyen könnyed, felszabadult érzés, mikor ez megtörténik. Attól függetlenül, hogy mi kértünk bocsánatot vagy tőlünk kértek bocsánatot.
Olyan cukik voltak a diákjaim, mert az osztályon belül is megbeszéltük, kézfogás, ölelés. Jó volt ezt megélni.
Relaxációt a segédletből merítettem, mely a következő volt:
„A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom. Üljetek a sarkatokra! A mondókára teleszívjuk a tüdőt levegővel, majd hallható, lassú fújással ürítjük ki, közben a padlón, vagy szőnyegen a törzsetekkel kússzatok előre!”
A hónap dala meghallgatása után az osztálytársakkal való megbocsátás gyakorlása következett.
Kísérletet is végeztünk, mellyel az volt a célom, hogy ha valakit megbántunk az nem múlik el nyomtalanul a szívünkből, hanem sok jó dolgot kell tenni, hogy oldódjon bennünk.
A kísérlethez szükség volt egy kancsó vízre és színes folyadékra (mi Betadint használtunk). Aki megbántott valakit cseppentett belőle a vízbe, ami elszíneződött. Majd pozitív dolgokat mondtunk és vizet cseppentetünk a kancsóba. (pl.: odafigyelek rá, segítek neki, azt mondom neki: sajnálom, bocsásson meg, szeretlek…).
A folyadék színe halványodott, de még mindig látszott, hogy nem ugyanaz. Így van ez a mi lelkünkkel is, ha megbántják. Sok csodára van szüksége, hogy csökkenjen a megbántottság érzése.
Mikor már oldódott a sok felgyülemlett érzelem, elvégeztük:
Szeretetgombóc gyakorlatot.
„Jelentkezzen valaki, akinek szüksége van támogatásra, vigaszra, szeretetre! Ő lesz a töltelék. A többiek lágyan, óvatosan, öleljétek át, és mondják egyszerre: „Mi vagyunk a szeretetgombóc, és te vagy benne a töltelék.” Addig maradjanak így, amíg a „töltelék” azt nem mondja: „Köszönöm!”
A foglalkozás zárásaként a Pozitivity társasjátékkal zártuk.
Maci csoport
A mi csoportunk vegyes csoport. Az utóbbi időben érezhetően több a nagyobb gyerekek között az apró konfliktus(ki kit szeret, ne legyél a barátja, csúnya a rajza).
Elolvastuk a Bánatos medve című mesét (a mesét, a mondókákat nagyon élvezték, a hét minden napján elmeséltük), amin keresztül beszélgető kör keretein belül beszéltünk a felmerülő problémákról, ellentétekről.
Anyák napja közeledtével, sokat foglalkoztunk a családdal, hogy kinek milyen szerepe van, hogyan segíthetjük egymást akár valami apró cselekedettel, szóval.
Elkészítettük a gyurmaarcokat és igyekeztünk minél több érzelmet gyűjteni és kifejezni.
Rimóci Szent István Általános Iskola
A gyerekek összegyüjtötték és leírták a varázsszavakat.
SAJNÁLOM, KÉRLEK BOCSÁSS MEG, KÖSZÖNÖM, SZERETLEK
Ezek a gondolatok lettek a napindító varázsszavaink, amelyek aztán szeretetgombóccá nőtték ki a hetek elteltével magukat. A gombóc „töltelékét” sokszor megédesítettük, elmondtuk, hogy mit szeretünk benne / Azt szeretem benned, … Azt kívánom neked …/ Bár videó készült, de nem szeretnénk a youtube-ra feltölteni, ezért csak egy képet emelnénk ki belőle.