A Megbocsátás téma ebben a hónapban több ízben is előkerült osztályunkban tanórákon és váratlan helyzetekben is. Adódtak alkalmak a mindennapjainkban, melyek során alkalmaztuk a Boldogságórákon elsajátított technikákat. Bizonyos elemeket minden nap megismétlünk. Sokan kívánkoznak Szeretetgombóbokká válni egy-egy nehéz pillanatban az ő kis „töltelékükkel”. A „sajnálom” szó keresztrejtvényes megfejtése után Panyi Katinka: Az ügyefogyott légy című történetét dolgoztuk fel. Párkereső játékkal vettük sorra a szereplőket és azok sérelmeit. Mindnyájan átgondoltuk, van e olyan ismerősünk, akinek sérelmet okoztunk, majd bocsánatkérő kártyákat készítettünk a számukra. Beszélgetőkörben leltárt készítettünk a megbocsátás jeleiről, valamint okokat kerestünk arra, miért érdemes megbocsátanunk. Kézműves foglalkozás keretein belül „érzelem kockát” alkottunk. Végül egyetértettünk abban, hogy a valódi bocsánatkérés, megbocsátás csak szívből jövő lehet.
Megbocsátás
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája
Sziklaforrás csoport
Csodafa-megbocsátás-fa
Felfűztük a csodafára a gyöngyökkel a bánatunkat.
A megbocsátással kapcsolatos árnyaltabb fogalmakról is beszéltünk, például: elnézést mutat, nem haragszik, megenyhül. Ezeket szituációk megelevenítésével el is játszottuk. A játék tanúsága, hogy a gyerekek már a vita közben is vágynak a kedvességre, de az első reakciójuk a tehetetlenséggel a sérelmekre a düh. A megbocsátáshoz vezető utat meg kell tanulni. És e közben tanulnia kell a sérelmeket elkövetőknek is.
A gyöngyök keresgélése és aprólékos fűzése közben elmondták sérelmeiket a gyerekeim. Az egymás között történt dolgok még engem is megleptek. A megbocsátás-fája tanúságos történeteket őriz.
Zajzoni Rab István Középiskola
Ebben a hónapban az óvodás korosztálynál lévő témafeldolgozást választottam, mert a gyermekek még nem ismerték A bánatos medve című mesét.
Elolvastuk és megbeszéltük. A gyurmaarcokat készítettük el. Elmondták, hogy sokkal jobban érzik magukat akkor, amikor mosolyognak, örülnek, amikor megbocsátanak nekik vagy ők bocsátanak meg másoknak. Így a szomorú arcokból mind mosolygós lett. 😊
Meixner Ildikó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
A kilenc téma közül számomra ez a legnehezebb. A gyerekekkel azonban próbáltuk minél jobban magunkévá tenni a megbocsátást. Óra elején körbe ültünk és ráhangolódtunk a témára saját élményekkel, tapasztalatokkal. Majd megrajzolták bocsánatkérésüket, ki-ki a maga módján. Büszke és hálás voltam, hogy egy tanulóm bocsánatkérő levelet is írt az egyik osztálytársának, amiért csúfolta őt a görbe fogaiért. Ezután zenehallgatás és meditáció következett. Nagy örömmel töltött el, hogy a hónap dalát egész nap dúdolták/dúdoltuk az iskolában. Sokat tanultam én is a mai óránkon!
A Maroslelei Zengő Óvoda és Mini Bölcsőde boldogságóráinak beszámolója a „Megbocsátás” téma körében.
A Maroslelei Zengő Óvoda és Mini Bölcsőde boldogságóráinak beszámolója a „Megbocsátás” téma körében.
A megbocsátás témaköre velünk van, foglalkozunk vele minden nap, csak ebben a hónapban kicsit hangsúlyosabban. A sérelem, a bosszúság mindennapos nemcsak az iskolában, hanem az osztályban is – pedig csak hat fő az osztálylétszám. A fiatalok szinte kivétel nélkül hiperérzékenyek: bizonyos hangokra, zajokra, megnövekedett létszámra, egymás megnyilvánulásaira.
Meghallgattuk Bagdi Bella Ho-oponopono című dalát és együtt énekeltük a „varázsszavakat”: sajnálom, kérlek, bocsáss meg, köszönöm, szeretlek. Az osztályteremben a szekrényajtón is olvashatóak hasonlóak: bocsánat, kérlek, köszönöm, elnézést, sajnálom, légy szíves, ne haragudj, szeretném.
A beszélgetőkörben kézről-kézre járt a babzsák. Mindenki tudott olyan helyzetről mesélni, amikor megbántották őt vagy ő bántott meg másokat. Engem is megkérdeztek a diákjaim, hogy szoktam-e a haragudni a gyerekeimre. Elmondtam nekik is, amit a gyerekeimnek szoktam: „Nem rád haragszom, hanem az bánt, amit tettél. Téged változatlanul, ugyanúgy szeretlek!”
Arról beszélgettünk a fiatalokkal, hogy meg kell tanulniuk különválasztani a tettet az embertől: a sértést, a bántást helytelenítjük, de az embert elfogadjuk, a benne lakozó értékeket megbecsüljük. Mindez fontos ahhoz, hogy ne a haragot és fájdalmat tápláljuk magunkban, hiszen ezek negatív érzelmek, amelyek rossz hatással vannak ránk és környezetünkre is.
Felelevenítettük azt a történetet, amikor a börtönből hazatérő fiatalember nem tudta, vajon szülei megbocsátották-e, amit tett. A kérése, miszerint kössenek a kertjükben álló – buszból is jól látható – almafára egy szalagot, ha megbocsátottak neki, többszörösen teljesült, hiszen az egész fát szalagok borították…
Ha a szeretetet engedjük munkálkodni a szívünkben a harag helyett, ha a másik értékeire koncentrálunk a hibái helyett, ha a nagylelkűség kerül előtérbe a sértettség helyett, akkor boldogabbak leszünk. És ez a cél.
A beszélgetés után rajzok és fotók is készültek a megbocsátásról.
A téma feldolgozásához a segédanyagban található mesét hívtam segítségül, mely a két tündérlány megbocsátásáról szól. A mese nagyon kedves, a gyerekek megértették a mondanivalót. Ezután az ujj-játékot játszottuk, melyben először én találtam ki kis történeteket, majd a vállalkozó szellemű gyerekek is mesélhettek nekünk. Megtanultuk a varázsszavakat, melyeket remélem, hogy ezentúl is bátran használnak majd az óvodások!
Megtartottuk ebben a hónapban is a Boldogságórát. Meghallgattuk a hónap dalát. Varázsszavak alapján kis kártyákat készítettünk.
Varázsigék ereje
A gyermekek a minden napi játéktevékenységük közben, gyakran nézegetik a csoportszoba falára felhelyezett Boldogságvárunkat. Gyakran számolgatják, hogy már milyen magasra is jutottunk eddig a lépcsőn, nem sok hiányzik a tetejéig. Boldog Dóra eddig mindig a varázsládából jött elő, de a mai napon történt valami. Kérdeztem a gyermekektől, hogy nem tudják, hol lehet a mi kis vendégünk. Közös keresésre indultunk. Hamarosan megtaláltuk a babaszobai ágy alatt, aki nagyon szomorú volt és sírdogált is. Vajon miért? A gyermekek nagyon sokféle ötlettel álltak elő. Biztos összeveszett a barátjával, ezért szomorú. Kedves szavakkal, simogatással vigasztalták a gyermekek. Beültettük egy kis kosárba, hogy most már nyugodjon meg, aztán jól figyeljen, mert varázsszavakat fog hallani, ami segíthet neki is. Kezdő relaxációs gyakorlattal indítottuk a Boldogságóránkat. „ A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom…” Nyújtózkodás közben, bizony nem mindenki hagyott elegendő helyet a társának. Az első varázsige el is hangzott BOCSÁSS MEG. A pozitív megerősítés részemről sem maradt el, mert ügyesen elnézést kértek egymástól. Megbeszéltük, hogy nem túl kellemes érzés lökdösődni, mert figyelni kell egymásra is. Bocsánat után, nincs harag. Meghallgattuk, énekeltük, Bagdi Bella: Ho’ oponopono dalát. Már nem kellett semmit mondanom, a gyermekek maguktól találtak ki mozdulatsorokat. A dal után közösen gyurma arcokat készítettünk a mágneses táblára. Az érzelmek kifejezését maguk választották ki, majd a többieknek ki kellett találniuk, mit is fejezhet ki egy-egy arc. Kiválasztottuk, hogy a csoport melyik arcot szereti. Örömömre szolgált, hogy a mosolygós, jókedvű arcot választották. A mesélésre ezután került sor. Meggyújtottuk a mesegyertyát, majd Mészöly Miklós: A bánatos medve című meséjét hallgathatták meg a gyermekek. Mese közben mondókáztunk, énekeltünk, lepkét röptettünk. A mackó szerepébe én bújtam bele, hogy minél élvezetesebb legyen a mesehallgatás. A mese végén, SZERETLEK játékot játszottunk, megöleltük egymást. Megbeszéltük, hogy a szeretet nagyon jó és fontos, boldoggá tesz mindenkit. Eljátszottuk a „Szeretetgombóc” játékot, élvezettel játszották a gyermekek. Boldog Dórát ismét elővettem egy kis bábozásra. Megkértem a gyermekeket, hogy kérdezzék meg, most hogyan érzi magát. Boldog Dóra is mondott két új varázsigét. SAJNÁLJA, hogy megbántotta a barátját. KÖSZÖNI, hogy nem hagytátok cserben. Megbeszéltük, hogy ők bántottak-e már valakit, szoktak-e otthon bocsánatot kérni, amikor olyat tesznek, amit nem szabad. Reggel volt egy kis konfliktushelyzet két kisfiú közözött. Most felelevenítettük. A bocsánatkérés nem maradt el. Volt egy kis sírás is, de sikerült békét kötniük egymással. A varázsigéket megerősítettük, többször elmondtuk: sajnálom, kérlek, bocsáss meg, köszönöm, szeretlek. Megkértem őket, hogy használják bátran a varázsszavakat, meséljék el mi történt, amikor kimondták. A foglalkozás végén, kis szívecskéket adtak egymásnak szeretetük jeléül. Szeretet lett a Harangvirág csoportban. Otthonra is vittek haza a szívecskékből, melyet egy varázsigével kellett átadniuk. A szülőktől kedves visszajelzéseket kaptam a Boldogságóráról. Zárásként a közös éneklés sem maradt el, felhelyezték a gyermekek a megbocsátás jelét a 8. lépcsőfokra.
A Föld napját mi is megünnepeltük április 22. Meghallgattuk Bagdi Bella: Gyújts egy gyertyát a Földért dalát. Föld napi vetélkedőn vettek részt a gyermekek, ültettünk virágokat az óvoda udvarán. Az újrahasznosítást szem előtt tartva kollektív képet készítettünk a Föld napjára, kupakokból. A gyermekek aktívan kivették a részüket a gyűjtőmunkákban. Jó volt együtt dolgozni a közös képen. Az elkészült alkotásunkat az óvoda folyosójára helyeztük el.