Feldolgoztuk a Három csibe című mesét. Bocsánatkérő kártyákat készítettünk.
Megbocsátás
Általában nagycsoportos korban már mennek a hatalmi játszmák, hogy ki legyen a főnök a csoportban. Mind a fiúk, mind a lányok között sok konfliktus adódik ebből…
Napi szinten gyakoroltatjuk velük a megbocsájtást, a bocsánatkérés képességét. Sokszor nehéz megértetni a gyerekekkel, hogy a veszekedés, a sértődés nem oldja meg a problémát, meg kell beszélni a véleménykülönbségeket. tudni kell érvelni, kiállni a saját igazáért. Ez nagyon nehéz feladat egy gyermek számára. Mi felnőttek is szoktunk bocsánatot kérni, ha valamiben hibázunk, ezzel is pozitív példát nyújtva feléjük. Szerencsére a gyerekeknél az összezördülések nem tartanak sokáig, mondhatni tiszavirág életűek, de sokkal ideálisabb lenne, ha beépülne e mindennapi tevékenységük közé a megbeszélés, veszekedésmentes érdekegyeztetés képességének a gyakorlása.
Sokat beszélgettünk, különböző szituációs játékokkal, mesékkel átszőve gyakoroltuk a bocsánatkérést.
Jó volt látni, hogy a gyerekek játékidőben is játszották az általam bemutatott drámajátékokat, ezzel is erősítve ezen képességüket.
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂
Áprilisi témánkat húsvét előtt hirdettük ki az iskola tanulói számára, és nagyhét közeledtével Jézus Krisztus áldozatával került felvezetésre a téma, kiemelve, hogy a megbocsátás erősségével valódi példaképként állhat előttünk.
Az áprilisi kihívás a következő feladat volt: ALKOSSÁK MEG A TANULÓK A MEGBOCSÁTÁS IGAZ TÖRTÉNETÉT KÉPREGÉNY FORMÁJÁBAN, mely készülhet igaz vagy kitalált történet alapján, bemutathat egyéni vagy osztálykonfliktust, megeleveníthet egy filmbéli vagy regénybeli jelenetet/dalszöveget, melyben a megbocsátásé a főszerep.
A felhíváshoz tartozott 3 melléklet tartalmi és formai követelményekkel.
Tartalmi követelmények:
-szerepeljen a történetben a 4 varázsszó (lsd.2.sz.melléklet)
-a képkockákon keresztül mutasd be azokat az érzéseket, melyeket átélhettek a szereplők, míg eljutottak a megbocsátásig (harag,öröm,félelem,szomorúság,meglepődés,megvetés stb.)
2. sz. Melléklet
A 4 varázsszó:
sajnálom
kérlek bocsáss meg
köszönöm
szeretlek /Bagdi Bella: HOOPONOPONO – YouTube
3.sz. Melléklet
Mankó a képregényhez:
A képregények rajzokból, képfeliratokból (címek, narráció) és rövid párbeszédekből állnak, amelyek általában szóbuborékokban helyezkednek el.
Ha öt kockából áll a képregény, javasolt szerkezet: 1. A szereplő(k) bemutatása nyugalmi állapotban, 2. A szereplő nekifog egy tevékenységnek, 3. A szereplő problémával szembesül, 4. A szereplő érzelmi reakciói felerősödnek, 5. A szereplő megbocsát, és levonja a tanulságot maga számára.
Két csoporttal valósult meg a témafeldolgozás. A németes csoportommal a német nyelv hete alkalmából egy képregényíró versenyre készültünk, s a képregény szövegét a boldogságórás témához igazítottuk. Felvezetésként beszélgettünk arról, hányféle érzés létezik, megtanultuk ezeknek a szavaknak a német megfelelőit, illetve megtanultuk németül kifejezni azt, hogy szomorú/dühös/mérges/csalódott/boldog vagyok. Tetszett a gyerekeknek, örültek, hogy árnyaltabban ki tudják fejezni ezentúl idegennyelven is az érzéseiket. Megtanultuk a ‘varázsszavakat’ is németül. Egy hétköznapi szülinapi történet által megpróbáltuk átbeszélni, milyen érzelmi hullámvasúton utazunk, amíg eljutunk a célig: a megbocsátásig. Kiderült, hogy a legtöbben nehezen bocsátanak meg, sőt van, aki évekre visszamenő sérelmeket hordoz magában. Néhányan azonban azt mondták, nem tudnak haragudni senkire sem. A munkafolyamat a csoportban a képregény megrajzolásával zárult, mely által újabb tanulóknál fedezhettem fel a kreativitás erősségét.
A másik projekt a témában irodalom óra keretein belül valósulhatott meg. A 8.osztályból kisgimnazistaként Máró Flóra írt egy mesét a ‘Boldogító erősségeink’ meseíró pályázatra, mellyel elnyerte a közönségdíjat. Arra gondoltunk, hogy elkészítjük a mese képregény változatát, kiemelve a megbocsátás folyamatát. Az egyik vállalkozókedvű osztálytárs vállalta a munkát. Szántunk egy órát a mese elemzésére, a megbocsátás tükrében. Érzelmi hozzáállásuk által jellemeztük a szereplőket, tudatosítottuk a varázsszavakat, és mindegyikhez hozzárendeltünk egy-egy szövegrészletet. A gyerekek felfedeztek egy új varázsszót is, mely átlendíthetné az embereket a sértődöttség állapotán, ez pedig a: ‘beszéljük meg!’. Nagyon ügyesen megfogalmazták a gyerekek, hogy konfliktus esetén egyik fél sem érzi jól magát, a csalódottság, a düh vagy a harag érzésével küszködik. Az egyik kislány fogalmazta meg, hogy a megbocsátás mindkét fél számára megkönnyebbülést hozhat. A munka zárásaként elkészült a képregény a ‘Próbatétel a méltányosság erdejében’ című meséhez. 🙂