Maci csoport
A megbocsájtás és a bocsánatkérés egy nehéz dolog, sokkal könnyebb megbántani valakit. Beszélgettünk a csoportban történt apró sérelmekről, azok megoldásáról, az egymással való kommunikáció fontosságáról és , hogy az erőszak sohase jó választás. Elképzeltük, hogyha lenne egy állatunk aki segít ebben a nehéz feladatban vajon, hogy nézne ki, milyen lenne. akinek volt kedve az lerajzolta az állatot amit elképzelt.
Árnyjátékot is játszottunk, megfigyeltük, hogy mi történik a fénnyel.
Megbocsátás
A gyerekekkel a megbátásról, megbocsátásról beszélgettünk. Használtuk a felhőket, a szelet hasonlatként. Kipróbáltuk, hogy a gyerekek legyenek a szél, és hogy hogyan tudják elfújni a bánatukat, és hogyan könnyebbülnek meg,a megbocsátás hatására. A „sz” hanggal kevésbé lehetett a papírt mozgatni így szabadon is lehetett fújni a kezükből. A feladatot élvezték, örömmel végezték.
Elképzeltük a Tízes-bolygót, ahol a bocsánatkérő állatok segítenek abban, hogy akit megbántottunk, attól elnézést kérjünk.
Mindenki kigondolta, hogy milyen Bocsi-állatkát is tudna elképzelni, és utána egyénenként, rajzban meg is jelenítették.
Alkotás közben bizony akadtak változtatások, mivel a képzeletbeli állatka lerajzolása, bizony még technikailag nem sikerült. Így alakult át menet közben a szivárványos egyszarvú katicabogárkává, a tartka-lepke kiscsibévé, de mindegyik állatka vagy a pelyhes tollával-bundájával, vagy a vidámságra fakasztó színével, vagy a bújós-nyalogatós-farokcsóválós-pacsitadós viselkedésével vígasztalta a megbántott személyt.
Végezetül az összes állatkát vendégségbe hívtuk, egy délelőtti teázásra, ahol elmondhatták a gazdájuknak, hogy hogyan sikerült a bocsánatkérő-küldetésük.
Karancslapujtői Kastélykert Óvoda
A gyerekek saját példákat hoztak fel a megbocsátással kapcsolatban, sok sérelmet is megbeszéltünk ami az óvodában történt a csoportban. Mindenki gondolt egy vele esett sérelemre, azt összegyúrtuk és a szél hátára bocsátottuk, hogy vigye el a fuvallat a rosszat. Ügyesen fújták a szalvéta „sérelem” galacsinokat is az asztalon, mintha minden rossztól meg akarnának szabadulni. A Tündéri bocsánat mese is tetszett nekik. A mese végén megbeszéltük a történteket. A gyerekeknek nagyon jó meglátásaik voltak a témával kapcsolatban, nagyon ügyesek voltak.
Az áprilisi hónap témája a megbocsátás gyakorlása volt. A boldogságórát a varázsszavakkal kezdtük: ne haragudj, bocsánat, kérem, köszönöm, sajnálom. Megbeszéltük mi a megbocsátás, majd elmeséltem elmeséltem a Tündéri bocsánat című mesét. A mese által sikerült mégjobban megérteniük a megbocsájtást. Végül elkészítettük a legjobban tetszett boldogságóráról a rajzokat.
Az órát beszélgetőkörrel kezdtük. Felelevenítettek a gyerekek olyan élményeiket amikor nekik kellett valakinek megbocsátani vagy ők kértek bocsánatot valakitől, akit megbántottak. Meghallgattuk Bagdi Bellától a Hooponopono-t majd a Ha boldog vagy című dallal és tánccal zártuk az órát.
Bárczi Gusztáv Ált. Isk., Szakiskola , Készségfejlesztő Iskola és EGYMI
A gyerekek nagyon lelkesen készültek és szívesen tanulták a dalt a Föld napjára.
Boldogító levél
Amióta csatlakoztunk a Boldogságóra Programhoz, nagyon sok örömteli pillanattal, élménnyel gazdagodtunk. A közös alkotások, játékok, gyakorlatok új színfoltot hoztak kis osztályunk életébe. Egyre inkább elterjed a program az iskolában is, a többi gyerek is érdeklődéssel szemléli az iskolai faliújságot, ahová a gyermekek munkáit folyamatosan kiteszem. Az érdekes feladatok és játékok is vonzók, örömmel jönnek hozzánk játszani.
Pedagógusként, gyógypedagógusként úgy vélem, a gyermekkel foglalkozó pedagógus feladata egy olyan iskola megteremtése, ahol a tanterv, a tananyag, és az ehhez kapcsolódó a tanítási- tanulási módszerek és eszközök, a tanulási környezet, a kommunikáció, a motivációs rendszer összhangban vannak. Olyan segítő-támogató iskolai környezetben folyik a nevelés-oktatás, amelyben a gyermekek megtalálják a helyüket, pozitív irányban fejlődik a személyiségük, bővül tudásuk és jól érzik magukat. Különösen érvényes ez akkor, ha sajátos nevelési igényű gyermekekről van szó, akik többszörös hátránnyal küzdenek, az értelmi, érzékszervi sérülés, beilleszkedési, tanulási, magatartási problémák, szociális hátrányaik miatt ők, személyre szabott, célzott megsegítést igényelnek iskolai szocializációjuk során. A SNI gyermekek nevelése-oktatása akkor mondható eredményesnek, ha sikerül őket eljuttatni a társadalmi rehabilitáció fokára, a nevelési eredményeket a szociális rehabilitáció tartósítja. Azért, hogy ezeknek a gyermekeknek javuljanak az esélyeik az életben való helytállásra, mi pedagógusok már az iskolában sokat tehetünk.
Alapvető pedagógiai célom, hogy megszerzett tudásommal, tapasztalataimmal segítsem, támogassam tanítványaimat az iskolai élet útvesztőiben és olyan alternatívákat kínáljak számukra, mellyel öröm és élmény a tanulás. Olyan szűkebb és tágabb iskolai környezetet szeretnék formálni, ahol a gyermekek észre tudják venni az élet adta apró örömöket, melyben a szeretet, a mások segítése, a megbocsájtás, a hála a mindennapok része, ahol gondolkodásmódjukat pozitív irányba terelhetem, mely segít nehézségeik, hátrányaik leküzdésében. Tapasztalataim alapján a Boldogságóra Program egy ilyen alternatíva, mely összhangban van Pedagógiai Programunkban megfogalmazott céljainkkal, azok megvalósítását teljes mértékben segíti. Éppen ezért saját pedagógiai célomnak tekintem, hogy a programban szerzett tapasztalataimat beillesszem a nevelési-oktatási folyamatba, ezáltal fejlesszem tanítványaim mindazon képességeit, amelyek segítik őket az ismeretelsajátítás során, segítenek hátrányaik leküzdésében, kompenzálásában iskolai pályafutásuk, és azon túl, társadalmi beilleszkedésük során.
Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy találkoztam a Boldogságóra programmal, célom tanítványaim megsegítése, támogatása, személyiségfejlesztésük a pozitív pszichológia eredményeire épülő program segítségével, közösségformálásuk egy olyan iskolai légkörben, mely élményközpontú, hátránykompenzáló, sikerélményt nyújtó.
Négy éve pályáztunk a Boldog iskola címre,
Ami új színfoltot hozott az életünkbe.
Az akkori osztályommal belevágtunk a programba,
Ami sok mókát csempészett a mindennapjainkba.
Az órákon és a szabadidőnkben sokat beszélgettünk,
A boldogság összetevőivel sorról-sorra megismerkedtünk.
Beszélgettünk, zenét hallgattunk, táncolunk és alkottunk,
Még videófilmeket is készítettünk, közben sokat nevettünk.
A havi témákhoz tartozó feladatok közül,
Ami nekünk tetszett kiválasztottuk,
De volt, hogy nemcsak egyet, hanem többit is megvalósítottuk.
Az erről szóló beszámolót és képeket az internetes oldalra feltöltöttük.
Voltak sikereink is, nem is egyszer-kétszer,
Már összesen 6 oklevéllel gazdagodtunk e téren.
Négyszer lettünk a Hónap csoportjai
Én meg kétszer a Hónap pedagógusa.
A boldogság nem is olyan megfoghatatlan,
De tenni kell érte nap, mint nap, folyamatosan,
Hisz akárhogy is, második család vagyunk,
És mi azt szeretnénk, hogy jó példát adjunk!
Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola
A megbocsátás, illetve a bocsánatkérés része a mindennapi életnek.
A csoportban a lányokra küönösen jellemző a másik megsértése, és meggondolatlan kijelentések egymásról.
Először arról beszélgettünk, hogy érzik magukat, milye a hangulatuk, szívük-lelkük akkor, amikor bántotta őket egy számukra kedves személy. Utána azt kértem tőlük, hogy arról gondolkozzon, mit érzett azután, hogy megbántott valakit: rögtön utána, majd később.
A három csibe című mese gonoszságai nagyon megbotránkoztatotta a gyerekeket: Az anya nem zavarhtja el a gyerekeit szerintük.
A testvérek gonosz házfoglalása kicsit megosztó volt, volt aki ugyanígy tett volna, mint a fekete és a vörös csibe.
beszéltünk a fehér csibe tulajdonságairól, és a fehér szín jelentéséről is.
Ezután átírtuk a mesét többféleképpen, hogy a tyúkanyó hogy tudja a csibéket megleckéztetni úgy, hogy közben nem hagyja magukra őket. A csibék bőrébe bújva gyakoroltuk a sajnálat kifejezését.
Remélem, megjegyezték, hogy a boldogsághoz elelengedhetetlen a megbocsátás.
Sajószentpéteri Kossuth Lajos Általános Iskola
A megbocsátás, illetve a bocsánatkérés része a mindennapi életnek.
A csoportban a lányokra küönösen jellemző a másik megsértése, és meggondolatlan kijelentések egymásról.
Először arról beszélgettünk, hogy érzik magukat, milye a hangulatuk, szívük-lelkük akkor, amikor bántotta őket egy számukra kedves személy. Utána azt kértem tőlük, hogy arról gondolkozzon, mit érzett azután, hogy megbántott valakit: rögtön utána, majd később.
A három csibe című mese gonoszságai nagyon megbotránkoztatotta a gyerekeket: Az anya nem zavarhtja el a gyerekeit szerintük.
A testvérek gonosz házfoglalása kicsit megosztó volt, volt aki ugyanígy tett volna, mint a fekete és a vörös csibe.
beszéltünk a fehér csibe tulajdonságairól, és a fehér szín jelentéséről is.
Ezután átírtuk a mesét többféleképpen, hogy a tyúkanyó hogy tudja a csibéket megleckéztetni úgy, hogy közben nem hagyja magukra őket. A csibék bőrébe bújva gyakoroltuk a sajnálat kifejezését.
Remélem, megjegyezték, hogy a boldogsághoz elelengedhetetlen a megbocsátás.