Április a megbocsátás hónapja. Hogy mit jelent megbocsátani? Hogy is tanítsuk ezt meg a gyerekeknek, mikor számunkra is bonyolult feladat?
Nos, úgy döntöttem, megmutatom nekik. Hiszen a személyes példa a kisgyermek számára a követendő út. Ahogy viselkedünk mi felnőttek, úgy „másolnak” ők.
Osztályomban autista, magatartászavaros, figyelem zavaros tanulásban és értelmileg akadályozott, valamint halmozottan sérült gyerekek járnak. Naponta fordulnak elő olyan helyzetek, amikor a követendő példa az egész osztályközösség alakulását befolyásolják.
A héten, talán a frontoknak, talán a gyógyszereinek köszönhetően, az egyik kisgyermeknek 3-szor volt dührohama. Olyankor, ami a keze ügyébe kerül, a földhöz vágja, csapkod, trágár szavakat használva ordít, majd zokog. Pályám során már sokféleképpen megpróbáltam megoldani ezeket a helyzeteket. A célravezető megoldásra úgy harminc év után jöttem rá. Bármit is mond rólam (anyám és felmenőim emlegetése stb) nem rólam szólnak ezek a mondatok. Ezért nem tulajdonítok jelentőséget nekik. Ahelyett, hogy a földbe döngölném, méginkább megaláznám, higgadt maradok. Először is felmérem, ki van veszélyben, mert ezeknek a dühromoknak előzményei vannak. Pl. elültetem mellőle a gyerekeket valamilyen ürüggyel. (csoportmunka…) Jelzem felé, hogy látom, hogy valami nem stimmel vele. Gyakran ő maga sem tudja, miért szenved. Próbálom elterelni a gondolatait, a humor a legjobb eszköz. Van, hogy sikerül megelőzni az őrjöngést. Ha mégis kitör, de úgy látom nincs veszélyben senki, akkor próbálom a tanórát tovább folytatni kicsit halkabban. Arra is volt már példa, hogy kiemeltük a közösségből, átvittük egy terembe, ahol megnyugodhatott. Érzem a többiek fürkésző tekintetét, vajon mi fog történni. Mert nekik ez félelmetes lehet. Ha azt látják, hogy mennek tovább a dolgok, megnyugszanak. A megbocsátás szerepe azután értékelődik fel, miután a gyermek lecsendesedett és rendszerint bocsánatot kér. Neki is, a többieknek is érezniük kell, hogy nem a gyermek volt rossz, hanem a viselkedése. Azon pedig bármikor lehet változtatni. Természetesen vannak következmények, amit nehéz elviselni, ilyenkor következetesnek kell lenni. A megértés nem azt jelenti, hogy ő megtehet bizonyos dolgokat. Hiszem, tapasztaltam, hogy ez a helyes út. Nehéz, embert próbáló, de az egyetlen járható út.
Megbocsátás
Beszámoló
Boldogságóra 8. : A megbocsátás gyakorlása
Az óra időpontja: 2023. április
Résztvevők: 2. osztály
A megbocsátás témájával egész hónapban foglalkoztunk, hiszen gyerekek között gyakran előforduló konfliktus forrás egymás megbántása. Sokat beszélgettünk arról, hogy nem jó dolog haragot tartani, s rosszban lenni másokkal. Ilyenkor mindenki feszültnek érzi a másik jelenlétét a közösségben, s a békülés után megkönnyebbülünk. Tanulságként megfogalmaztuk, hogy a megbocsátás lehetőségével élve saját magunkkal is jót teszünk. Beszélgettünk arról, is hogyan tudjuk kifejezni, ha valakinek megbocsátunk.(Bocsánatkérés, apró gesztusok, kedvesség, rajz…) Saját élethelyzeteket is elmeséltek a gyerekek egymásnak a megbocsátás történeteikkel. Bocsánatkérő állatkát is készítettünk rajzos formában és újrahasznosított papír tojástartókból kézműveskedve. Az elkészült rajzot vagy állatkát volt olyan tanuló, aki egyből bocsánatkérésre felhasználta és átadta az általa megbántott társának. A rajzolás és a színezés közben a hónap dalát hallgattuk. A villámlazítást sokszor alkalmazták a gyerekek a hónap során, hiszen ha valaki megbántotta őket nem reagálták le tettlegesen , hanem a mérgük elszállta után bocsánatot tudtak kérni egymástól.
Szakosné Biczó Marianna (tanítónő, Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola)
A hónap témája A megbocsátás gyakorlása. Közösen meghallgattuk a hónap dalát a Hó oponopoo c. Gyakran beszélgettünk a megbocsátásról, és arról , hogy milyen jó érzés az, ha ilyenkor egymás szemébe nézünk. Kimondjuk azt, hogy bocsánat és a másik gyermek megbocsát. mind a ketten megkönnyebbülnek. Az udvaron mezei virágok is nyílnak. Körben állva, guggolva csodáltuk a virágokat és a bogarakat, hogy milyen békésen élnek. Arra gondoltunk milyen jó dolog a megbocsátás!
A hónap témája A megbocsátás gyakorlása. Közösen meghallgattuk a hónap dalát a Hó oponopoo c. Gyakran beszélgettünk a megbocsátásról, és arról , hogy milyen jó érzés az, ha ilyenkor egymás szemébe nézünk. Kimondjuk azt, hogy bocsánat és a másik gyermek megbocsát. mind a ketten megkönnyebbülnek. Az udvaron mezei virágok is nyílnak. Körben állva, guggolva csodáltuk a virágokat és a bogarakat, hogy milyen békésen élnek. Arra gondoltunk milyen jó dolog a megbocsátás!
A megbocsátás a gyerekeknek talán könnyebben megy, mint nekünk felnőtteknek. (Persze azért itt is vannak kivételek, de ez ritka. ) Meglepő, de talán az udvariassági formák, szokások betartásával kezdődnek. Mit mondunk, ha véletlenül meglökjük a másikat, ledöntjük amit épített, kiborítjuk a vizet, ha összeszaladunk az udvaron. Fontos, hogy ne csak formula legyen a bocsánat kérés, hanem valóban sajnálja az aki a bajt okozza és igyekezzen jóvá tenni valahogy. A megbocsátás szívből jöjjön. Ezért fontos, hogy megbeszéljük ezeket a problémákat, legyen a csoportnak erre egy kialakult szokásrendje. A Ho’oponopono játék bevezetésre került a csoportban. A kicsik, akik még nem tudják kimondani a fülünkbe súgják a szeretlek szót. 🙂 A felnőttek személyes példáját kiemelten fontosnak tartom.
Az áprilist átszőtte a megbocsátás gyakorlása. Sokat beszélgettünk róla, számos esetben a nap folyamán is előjött, hogy milyen fontos is a megbocsátás valójában. Elkészítettük a ,,Nézz a felhők fölé – Ablak a megbocsátáshoz” című feladatot, melyet a gyerekek nagyon élveztek és szép alkotások kerültek ki a kezeik közül. A ,,Tavaszi szél” nevű gyakorlatot is elvégeztük, ami szintén tetszett a gyerekeknek. Összességében úgy érzem, erről a témáról fontos volt beszélgetnünk, véleményem szerint az ötletes feladatok emlékezetesek voltak a gyerekek számára is.
Ebben a hónapban több boldogságórát is tartottunk, mivel a csoportban jelenleg aktuális a megbocsátás gyakorlásával foglalkoznunk. Voltak örömteli és elgondolkodtató pillanatok is. A nyelvtörős gyakorlat során (mi babzsákot dobáltunk) fejlesztettük a figyelemkoncentrációt, az együttműködést. A szituációs játékban – érzések játéka – kiválóan előadták különböző érzésekkel a párbeszédet. Fontos dolog bocsánatot kérni valakitől, de ugyanolyan fontos megbocsátani is. Különböző megbocsátás történeteket hallgattunk meg egymástól, aztán ezt játékban is folytattuk elképzelt helyzetekben. Végül mindenki lerajzolta a saját bocsánat-állatát.
Ebben a hónapban sokat foglalkoztunk a megbocsátással, és nemcsak a másoknak, hanem a magunknak való megbocsátással is. Megpróbáltunk úgy tekinteni a hibáinkra, hogy azokat megpróbáljuk kicsit megszeretni, de persze nem ragaszkodni hozzájuk. Megtanulni úgy tekinteni rájuk, hogy az csak megmutatja nekünk, hogy merre ne menjünk. Tudnunk kell ugyanis magunknak is megbocsátani. A tévedéseinket, hibáinkat, esetlenségeinket. Mert ettől vagyunk emberek. Az egyik ének órai dalt átírva megszületett a bocsánatkérő-megbocsátó rítusunk is, amit nagyon szeretünk. Ezúton szeretnènk megköszönni azt a rengeteg ötletet, amivel segítetek még jobban összekovácsolni az osztályunkat. Nem tudjuk szavakba önteni, mennyire hálásak vagyunk. Ezért a Boldogító levèlhez rajzoltunk is. És kèszült egy kis ajándèk videó is, melyben benne van a Füge csoportunk minden szeretete és hálája felétek! Jó, hogy vagytok nekünk! Nagyszerű, amit kitaláltatok, soha ne hagyjátok abba!
Fábiánsebestyéni Arany János Általános Iskola és AMI
Akarva vagy akaratlanul, de ebben a hónapban is előfordult, hogy az osztályból néhányan megbántották a másikat. Így aktuális volt a téma. A feldolgozást a myelvtörős játékkal kezdtük, ami igazán tetszett a gyerekeknek, jókat nevettek, amikor megakadt a nyelvük. A különböző érzelmeket nagyon jól ki tidták feljezni az Érzések játékában. Ezután meghallgatták egymás történeteit a megbocsátásról, ahol az aktuális sérelmek is megbeszélesre kerültek. Végül pedig felelevenítették az elmúlt Boldogságórák legjobb, legkedvesebb, legviccesebb, legmeghatóbb és legemlékezetesebb pillanatait, amit meg is írtak levél formájában.
A hónap tevékenységei:
1. E témakörben – a személyes tapasztalatokon kívül – két tanulságos történetet is feldolgoztunk:
„Mese a megbocsátásról”: https://boldogsagora.hu/blog/mese-a-megbocsatasrol/
„A megbocsátás hídja”: https://velunkazisten.hu/hu/small_story/a_hid_neve_megbocsatas
2. Összegyűjtöttük a megbocsátással kapcsolatos fogalmakat, érzéseket, az erről készített tablót kitettük osztálytermünkben.
3. Bagdi Bella Ho’oponopono c. dalának hallgatása közben ajándékot készítettünk anyák napjára. A szívecskék hátoldalára a négy varázsszót (Sajnálom. Kérlek, bocsáss meg! Köszönöm. Szeretlek.) írtuk.
”A megbocsátás a leghatásosabb fegyver. Felszabadítja a lelket, és elűzi a félelmet.”
Nelson Mandela
RM