2024. június
Fenntartható Boldogság

Kedden kezdtük a projektet, mégpedig reggel gyöngyfűzéssel, akinek volt kedve, illetve most már minden nap ki van téve a ballagók kiskönyve, azt bármikor elővehetik, ha szeretnék bármilyen élménnyel, rajzzal töltögetni. A ballagóknak volt másik feladatuk is ma, hogy rajzolják le magukat úgy, magasra tartott kézzel, mintha fognának egy lufit, vágjanak ki egy lufit színes papírból, és segítettem nekik megragasztani. A faliújságunkra készítjük a folyosóra, hogy lufit fogva átrepülnek az oviból az iskolába. A szőnyegen ültek, mikor elővettem dórit, aki nem akart kijönni a kincses dobozából, mert már összepakolt, hogy utazik nyaralni, de aztán mégis előcsalogattuk. megkérdeztem, hogy milyen évszak van, hogy mik a nyári hónapok, és hogy készülnek-e nyaralni valahova a szüleikkel. Azután elmondtam mivel fogunk most nyáron a Boldogságórán foglalkozni, így végig jártuk a lépcsőfokokat, és felidéztünk néhány emléket mindegyikkel kapcsolatban. Gyakoroltunk néhány búcsúzó verset, dalt, és elővettem a Pöttykönyv hanggal játszó részét. Persze nagyon élvezték a játékot. Meghallgattuk Bella : Jobb Veled a Világ dalát, és próbáltuk vele együtt énekelni.
Szerdán Lili rajzot hozott reggel, melyen lerajzolt minden felnőttet a csoportban, és Boldog Dórit is. Szintén kérték a gyöngyöket, egyre többen jöttek fűzni, Zolika hívta a barátait „gyertek barátság karkötőt fűzni!” Jöttek is, még a pici Emmát is hívták, és kiszolgálták, hozták neki a gyöngyöket, hogy „ezt fűzd fel, ez szép!” A nagyokat csapatokba verbuváltam, egyik felük az óvodát, másik felük az iskolát rajzolta le. Az iskola szivárvány színű lett, annyira szépre színezték, hogy féltékeny lettem. Mindenkinek a kézfejére rajzoltam arcfestékkel nevető smilekat, a tenyerükre meg szívecskéket. Szorosan össze kellett fogni a kezüket, mindenkinek a nevető arc látszódott, megráztuk egyszerre háromszor, és megfordították a kezüket, akkor a szívecske látszott. Ez mutatta az összetartozásunkat. Meghallgattuk a Hahó együttes Barátság dalát, amit nagyon szeretnek, mert a refrént már éneklik is: „béke, béke, barátság, mi volt ez a szamárság…” Körjátékokat gyakoroltunk, ismételtünk.
Csütörtökön kiskertet színeztünk, Hála kertet, hála virágokat, és azokat ki is vágtuk. A nagyobbak az évszakórát színezték a munkafüzetünkből, és gyakoroltuk rajta a jeleket, emlékek felidézésével. A lányok elkérték Boldog Dórit, avval játszottak. Befejezték az óvoda kiszínezését, kész a faliújságunk. Olyan jól tudják már a Sün Balázs verset, hogy már maguktól mondják, így kérték, hogy gyakoroljunk verseket is. Ma is interaktív könyvet hoztam, Érintsd meg a Csodafát! Ugyanúgy kell minden oldalon valamit csinálni a gyerekeknek, például simogatni, bökni, tapsolni, és akkor változik a fa. Vagyis a fa teljes éves ciklusát ők irányították. Gyümölcsevés után játszótérre mentünk, és Dadus nénink meglepte őket egy-egy fagyival.
Pénteken reggel már többen kérték a hála-kert színezőt, a kicsiknek segítettem a virágokat kivágni, így gyorsabban haladtak. A nagyoknak adtam színezőt, néhány kisebb is érkezett az asztalhoz, a feladatlapból színeztek, és rajzoltak a lépcsőfokokra ragasztott jeleket, illetve a legkedvesebbet le is kellett rajzolni. Folytattuk Tina történetét, amelyben Tina küzd barátnőjéért, aki nagyon rosszul érzi magát a másik iskolában. Az udvaron a kiskagyló medencét horgászos játéknak alakítottuk ki.
Hétfőn Hála megerősítések kártyából kellett mindenkinek húznia, és felolvastam nekik, mit húztak. Az érdekes az volt benne, hogy sok kisgyerekre illett a felolvasott mondat, magukra ismertek. Akinek kicsit elvontabb volt a szöveg, annak lefordítottam érthetőre egy óvodásnak. De végül mindenki mosolyogva ült le, mert várta, hogy pajtásainak mit olvasok fel. Végig próbáltuk, az évzáró verseit, dalait, körjátékait. Interaktívra terveztem a fellépésünket, vagyis a szülőket bevonjuk a műsorba, és táncokba. Ezt a gyerekek is tudták, ezért nagyon élvezték a próbát, mert elképzeltük a jeleneteket, vicces formában. Egy akadálypálya játékon vettünk részt, amit pályázaton nyert az óvoda, a tornaszobánkban.
Kedden befejeztük Tina történetét, evvel a könyvvel 5 könyvet olvastak végig e gyerekek, illetve hallgattak. Nagyon jó volt, végig izgulták, szurkolták, hogy Tina boldog lehessen. Szeretet alagutunkat kiegészítettük, üdvrivalgással, tapssal, csettintéssel, csikizéssel, szép szavak mondásával, simogatással lehetett végig menni. Szobor játékoztunk Bella zenéjére. Gyakoroltunk.
A héten többször kérték Dórit, hogy játszani szeretnének vele. Megetették, betakargatták, táncoltak vele. Mivel tíz kisgyerek búcsúzkodott a héten, így sokszor emlegettük a múlt kedves élményeit, többet ölelkeztünk, beszélgettünk az iskoláról, a látogatás lehetőségéről. Elkészítettük a kavicsot, homokos kisüveget, kiskönyvüket. Kerti Partinkon úgy mondták végig a Sün Balázst, hogy nem kellett nekik segíteni. Büszke vagyok rájuk!!

Fenntartható boldogság
A gyerekek már nagyon várták az utolsó találkozást Boldog Dórával.
A szokásos mesehallgatás után, Boldog Dóra vezette végig a gyerekeket a Csodálatos Boldog Kerekerdőbe. gyerekeknek egy egy állomáson feladatokat, kérdéseket kellett megfejteniük. Össze kellett szedniük a boldogság vár minden elemét, hisz az nyitja a boldogság várunkat. Ahogy megtalálták a szimbólumot, a vár lépcsőére kellett ragasztaniuk. A legvégén a szeretetfolyóson átkeltek, és be is jutottak a BOLDOGSÁG VÁRBA.

Maci csoport

A mesét több nap elmeséltem egymás után. A harmadik nap beszélgettünk a mese történéseiről, kibe milyen érzelmet keltett a Nagykatica viselkedése, vádaskodása. Ők mit tettek volna Kiskatica helyében. Sokan sajnálták a Kiskaticát és azt mondták, hogy nem érdemelte meg a segítséget a Nagykatica. A saját mindennapi csoportos életünkből is találtunk „hasonlatot”. Hiszen ha segítünk lehetőséget adunk a másiknak a változásra, hogy megjavuljon.
A színezőből mindenki kiválaszthatta azt a szereplőt amelyiket akarta és kiszínezhette az elképzelése szerint.