Kedves Boldogságórások!
A Barátság4 csoport nagyon szívesen vett részt a Boldogságóra foglalkozásokon, sőt a témákat sokszor a többi tanórában is fel tudtuk használni. Azt gondolom, hogy minden kisgyereknek szüksége lenne egy olyan légkörre, amit a Boldogságóra tud biztosítani a számára. Megkönnyíti számukra az érzelmekről való kommunikálást, jobban el tudják fogadni társaikat, könnyebben tudnak beilleszkedni egy-egy ismeretlen helyzetbe, jobban teljesítenek és ami számomra nagyon fontos, hogy sokkal kedvesebbek tudnak lenni egymással. A tanév során sok nehézséggel kellett megküzdenünk, de a Boldogságóra program segített a lelki egészségünk jobbá tételében, a játékokat pedig, amit a karantén alatt tettek elérhetővé külön köszönöjük! A fotókon a csoport két legkedvesebb hónapján készült közös munka látható!
Üdvözlettel: Fleisch Edina osztálytanító
Fenntartható boldogság
2019/20-as tanévben csatlakozott a Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola a Boldog Iskola programhoz. Az iskola óvodai és iskolai szociális segítőjeként nagyon jónak tartottam a programot és ezért ajánlottam a kollégáimnak, hogy pályázzuk meg a címet. Nagyon örültünk, amikor megkaptuk az értesítést arról, hogy sikeresen pályáztunk és Boldog Iskola lettünk. Izgalommal és egy kicsit félve vágtunk bele a honlap segítségével és az ünnepélyes díjátadón kapott könyvek alaposan áttanulmányozása után az órák megtartásába.
A boldogságórákat az alsó tagozat 1 osztályában tartottuk két heti rendszerességgel. Az első órán beszélgettünk a gyermekekkel a boldogságról, hogy mi is az a boldogság? Egy tablót is készítettem, melynek segítségével próbáltuk megbeszélni a témát. Valamint még a munkafüzet elején lévő színezőt színezték ki a gyermekek.
A hála gyakorlása című témakör volt a következő, amivel foglalkoztunk. A témakör feldolgozása a következőképpen történt. A következő egy-két témakörnek a vázlatát is szeretném bemutatni, melyeket a képekhez töltöttem fel.
Nagyon tetszett a gyermekeknek az óra és igazán jól érezték magukat. A következő órán megleptük a szülőket, apró hálakuponokat készítettünk, melyeket a gyerekek olyan helyekre rejtettek el otthon, amit a szülő biztosan megtalál. A szülőknek annyira tetszett, hogy több alkalommal jeleztek vissza felénk, telefonon, és olyan is akadt, aki feltöltötte a facebookra, hogy őt ilyennel lepte meg a gyermeke. Igazán nagy örömet sikerült szerezni ezzel a családtagoknak.
A következő hónap témája az optimizmus volt, melyet az első alkalommal eszerint az óravázlat szerint dolgoztuk fel.
A következő alkalommal már próbáltunk egy kicsit mélyebben foglalkozni a témával. Az optimizmus gyakorlása nagyon nehéz feladat volt a gyerekeknek. Többféleképpen játszottunk a témában a gyerekekkel. Volt, hogy neveket kellett húzni egy kalapból és az adott gyermekről kellett jó tulajdonságokat felsorolni. Amikor ez már nagyon jól ment, akkor már saját magukról kellett jó tulajdonságok mondani. Miben vagyunk erősek, kitartóak, mit kellene még jobban csinálnunk, megerősödnünk. Sokat beszélgettünk arról, hogy vegyük észre a körülöttünk lévő apró jó dolgokat, lássuk meg mindenben a jót, higgyünk benne, hogy meg tudjuk csinálni. Nagyon sok jó feladatot találtunk a munkafüzetben, ezek közül jó párat elkészítettünk.
A következő témánk a társas kapcsolatok ápolása volt. A társas kapcsolatok ápolásánál a közösségeket helyeztük előtérbe. Összegyűjtöttük, hogy hányféle közösségbe tartozunk, ott mi a szerepünk, mit várnak el tőlünk és mi mit kapunk ettől a közösségtől. Pl. tartozhatunk egyházakhoz, kézilabda csapathoz, labdarúgócsapathoz, néptánccsoporthoz, énekkarhoz, családhoz, baráthoz. A gyerekek tisztában vannak vele, hogy fontosak a társas kapcsolatok, mert nem jó egyedül lenni. Ennél a témakörnél sok társasjátékot, kártyajátékot és csapatépítő játékot játszottunk.
A következő alkalommal mindenki egy előre kivágott szív sablonra rajzolhatott azt a mit szeretett volna, kiszínezhette és odaadhatta egy ölelés kíséretében egy barátjának. Hatalmas volt az öröm az osztályban.
Jó cselekedetek gyakorlásánál csatlakoztunk a cipősdoboz akcióhoz és cipősdobozokat készítettünk, amelybe már bevontuk a családokat is. A gyermekek általuk rajzolt képeslapokkal lepték meg szeretteiket.
A célok kitűzése és elérése mindenki életében fontos szerepet játszik. Az öreg halász és nagyravágyó felesége mese feldolgozásával kezdtük el a téma megismerését. A mese után, a gyerekek saját kívánságaikról, vágyaikról meséltek. Jó volt hallgatni, hogy ők nem tárgyakra, hanem szerető családra, érdekes foglalkozásokra vágytak, amelyeket gyönyörűen megrajzoltak.
A megküzdési stratégiák témakörünk februárra esett. Arra gondoltunk a tanítónénikkel, hogy egy akadálypályát rendezünk be a gyermekekkel közösen az osztályteremben. A diákok csoportosan és egyénileg is oldottak meg feladatokat. Igyekeztünk egy kis érzékenyítést is becsempészni az órákba, méghozzá úgy, hogy egy-két vállalkozó szellemű diáknak bekötöttük a szemét, és társuk segítségével kellett feladatokat megoldaniuk. Sokkal könnyebben ment ez a gyermekeknek, mint ahogy azt gondoltuk.
Nagy volt az öröm a nap végén és nagy közös öleléssel zártuk az órát.
Az apró örömök élvezete témakör már tavaszra esett, így már ez egy apró öröm volt, amikor megkérdeztem a kicsiket, hogy minek tudnak ma örülni? Milyen jó dolog történt ma velük? Ilyeneket mondtak: kisütött a nap, meleg van, kibújtak a virágok a földből, és még sok érdekességet. Mindennek tudjunk örülni! A gyerekek gyorsan megértették, hogy mire gondolok és az időjáráson túl számos dolgot fel tudtak sorolni. Így elkészítettük a boldogság puzzlenkat, amire felrajzoltak egy-egy boldog pillanatot.
Sajnos ezt követően kihirdették a járványveszélyt és elkezdődött a digitális oktatás. Vele együtt sajnos a boldogságórákat sem tudtuk a szokásos módon megtartani, de azért az Alapítvány által nyújtott segédanyagokkal sikerült a témaköröket befejeznünk. Jó volt egy kis boldogságot csempészni a gyermekek mindenapjaiba a karantén alatt, de azért nem volt ugyanolyan, mint amikor tartjuk az órákat és személyesen élhetik át az élményeiket.
Lakitelek, 2020. június 22.
Köszönettel:
Tamási-Hegedűs Rita
Bóné András Alternatív és Augmentatív Kommunikációs és Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Intézmény
A tanév utolsó hónapjában az ismétlés volt a legfőbb célunk. Közösen felidéztük, hogy milyen témákkal foglalkoztunk ebben az évben, milyen közös élményeink voltak. A csoportba járó tanulók mindegyike kiválasztott egy számára különösen kedves, emlékezetes témát, amelyhez kapcsolódóan szüleik segítségével készítettek egy műalkotást. Az elkészült műveket egy online kiállításon tekintettük meg közösen. A tanulók értékelhették saját és társaik munkáit. Felidéztük a tanév során feldolgozott témákat, feladatokat és közös pillanatokat, amiben a szülők is fontos partnereink voltak.
Év végi beszámoló!
2019/20-as tanévben csatlakozott a Tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskola a Boldog Iskola programhoz. Az iskola óvodai és iskolai szociális segítőjeként nagyon jónak tartottam a programot és ezért ajánlottam a kollégáimnak, hogy pályázzuk meg a címet. Nagyon örültünk, amikor megkaptuk az értesítést arról, hogy sikeresen pályáztunk és Boldog Iskola lettünk. Izgalommal és egy kicsit félve vágtunk bele a honlap segítségével és az ünnepélyes díjátadón kapott könyvek alaposan áttanulmányozása után az órák megtartásába.
A boldogságórákat az alsó tagozat 3 osztályában tartottuk két heti rendszerességgel. Az első órán beszélgettünk a gyermekekkel a boldogságról, hogy mi is az a boldogság? Egy tablót is készítettem, melynek segítségével próbáltuk megbeszélni a témát. Valamint még a munkafüzet elején lévő színezőt színezték ki a gyermekek.
A hála gyakorlása című témakör volt a következő, amivel foglalkoztunk. A témakör feldolgozása a következőképpen történt. A következő egy-két témakörnek a vázlatát is szeretném bemutatni. Az óravázlatot a képek közé töltöttem fel.
Nagyon tetszett a gyermekeknek az óra és igazán jól érezték magukat. A következő órán megleptük a szülőket, apró hálakuponokat készítettünk, melyeket a gyerekek olyan helyekre rejtettek el otthon, amit a szülő biztosan megtalál. A szülőknek annyira tetszett, hogy több alkalommal jeleztek vissza felénk, telefonon, és olyan is akadt, aki feltöltötte a facebookra, hogy őt ilyennel lepte meg a gyermeke. Igazán nagy örömet sikerült szerezni ezzel a családtagoknak.
A következő hónap témája az optimizmus volt, melyet az első alkalommal eszerint az óravázlat szerint dolgoztuk fel.
Az óravázlat szintén a képeknél található.
A következő alkalommal már próbáltunk egy kicsit mélyebben foglalkozni a témával. Az optimizmus gyakorlása nagyon nehéz feladat volt a gyerekeknek. Többféleképpen játszottunk a témában a gyerekekkel. Volt, hogy neveket kellett húzni egy kalapból és az adott gyermekről kellett jó tulajdonságokat felsorolni. Amikor ez már nagyon jól ment, akkor már saját magukról kellett jó tulajdonságok mondani. Miben vagyunk erősek, kitartóak, mit kellene még jobban csinálnunk, megerősödnünk. Sokat beszélgettünk arról, hogy vegyük észre a körülöttünk lévő apró jó dolgokat, lássuk meg mindenben a jót, higgyünk benne, hogy meg tudjuk csinálni. Nagyon sok jó feladatot találtunk a munkafüzetben, ezek közül jó párat elkészítettünk.
A következő témánk a társas kapcsolatok ápolása volt. A társas kapcsolatok ápolásánál a közösségeket helyeztük előtérbe. Összegyűjtöttük, hogy hányféle közösségbe tartozunk, ott mi a szerepünk, mit várnak el tőlünk és mi mit kapunk ettől a közösségtől. Pl. tartozhatunk egyházakhoz, kézilabda csapathoz, labdarúgócsapathoz, néptánccsoporthoz, énekkarhoz, családhoz, baráthoz. A gyerekek tisztában vannak vele, hogy fontosak a társas kapcsolatok, mert nem jó egyedül lenni. Ennél a témakörnél sok társasjátékot, kártyajátékot és csapatépítő játékot játszottunk.
A következő alkalommal mindenki egy előre kivágott szív sablonra rajzolhatott azt a mit szeretett volna, kiszínezhette és odaadhatta egy ölelés kíséretében egy barátjának. Hatalmas volt az öröm az osztályban.
Jó cselekedetek gyakorlásánál csatlakoztunk a cipősdoboz akcióhoz és cipősdobozokat készítettünk, amelybe már bevontuk a családokat is. A gyermekek általuk rajzolt képeslapokkal lepték meg szeretteiket.
A célok kitűzése és elérése mindenki életében fontos szerepet játszik. Az öreg halász és nagyravágyó felesége mese feldolgozásával kezdtük el a téma megismerését. A mese után, a gyerekek saját kívánságaikról, vágyaikról meséltek. Jó volt hallgatni, hogy ők nem tárgyakra, hanem szerető családra, érdekes foglalkozásokra vágytak, amelyeket gyönyörűen megrajzoltak.
A megküzdési stratégiák témakörünk februárra esett. Arra gondoltunk a tanítónénikkel, hogy egy akadálypályát rendezünk be a gyermekekkel közösen az osztályteremben. A diákok csoportosan és egyénileg is oldottak meg feladatokat. Igyekeztünk egy kis érzékenyítést is becsempészni az órákba, méghozzá úgy, hogy egy-két vállalkozó szellemű diáknak bekötöttük a szemét, és társuk segítségével kellett feladatokat megoldaniuk. Sokkal könnyebben ment ez a gyermekeknek, mint ahogy azt gondoltuk.
Nagy volt az öröm a nap végén és nagy közös öleléssel zártuk az órát.
Az apró örömök élvezete témakör már tavaszra esett, így már ez egy apró öröm volt, amikor megkérdeztem a kicsiket, hogy minek tudnak ma örülni? Milyen jó dolog történt ma velük? Ilyeneket mondtak: kisütött a nap, meleg van, kibújtak a virágok a földből, és még sok érdekességet. Mindennek tudjunk örülni! A gyerekek gyorsan megértették, hogy mire gondolok és az időjáráson túl számos dolgot fel tudtak sorolni. Így elkészítettük a boldogság puzzlenkat, amire felrajzoltak egy-egy boldog pillanatot.
Sajnos ezt követően kihirdették a járványveszélyt és elkezdődött a digitális oktatás. Vele együtt sajnos a boldogságórákat sem tudtuk a szokásos módon megtartani, de azért az Alapítvány által nyújtott segédanyagokkal sikerült a témaköröket befejeznünk. Jó volt egy kis boldogságot csempészni a gyermekek mindenapjaiba a karantén alatt, de azért nem volt ugyanolyan, mint amikor tartjuk az órákat és személyesen élhetik át az élményeiket.
Lakitelek, 2020. június 11.
Köszönettel:
Tamási-Hegedűs Rita
Kiállítást készítettünk az elmúlt időszak fotóiból, felidéztük az emlékeinket.
Szomorúak voltunk, mert ez volt az utolsó alkalom, hogy ebben a környezetben együtt voltunk. Mindenki tovább tanul, megszűnik ebben a formában ez a közösség.
Kiállítást készítettünk az elmúlt időszak fotóiból, felidéztük az emlékeinket.
Szomorúak voltunk, mert ez volt az utolsó alkalom, hogy ebben a környezetben együtt voltunk. Mindenki tovább tanul, megszűnik ebben a formában ez a közösség.
A tanév utolsó hetében minden szabályt betartva találkozhattunk személyesen újra.Már ez hatalmas boldogsággal töltött el mindannyiunkat. Az együtt töltött idő alatt felelevenítettük élményeinket, örömeinket, a boldogságórán történteket. Kedves történetek kerültek elő a boldogság gyakorlásáról. Ki hogyan tudta hasznosítani az órán hallottakat otthon a családjában.
Ebben a nehéz helyzetben a legfontosabb, hogy fenntartsuk lelki egyensúlyunkat és mindenki maradjon egészséges!
A közös emlékeink boldogsággal töltenek el. Visszatekintve újra átélhetjük a jókedvet vidámságot örömet, optimizmust, amit a boldogságórák adtak nekünk.