Madarak és fák napja téma volt a héten az oviban, e köré építettük kicsit a boldogságóra programunkat. Az állatok megsegítésére nagyon korán kell megtanítani a gyermekeketm hiszen ez később is végigkísérheti az életüket. Az állatok szeretete mindegyikükben benne van, most ezt a szeretetet próbáltuk kinyilvánítani a plüssállatokon keresztül. Megvizsgáltuk a beteg kis álatokat, megitattuk, gondoztuk őket. Eljátszottuk, hogy milyen az, ha egy állat bajba kerül. Egy szeméttel teli óceánban nylonzacskó tekeredett eg halacska fejére, abból próbáltuk kiszabadítani. Egy kismókus belegabalyodott egy zsinőrkötegbe, melyet ollóval vágtak le a gyerekek róla. Így némileg a finommotorikát is fejleszettük játék közben. Nagyon sokat tanutunk a témával kapcsolatban és a gyerekeknek nagyon tetszettek a kitalált játékok. A képek elkészülte után egész délelőtt hasonló játékokat játszottunk. Várjuk a következő szuper témákat.
Testmozgás
Az órát a Lusta király című mese tanári bemutató olvasásával kezdtük. Megfigyelési szempontként azt adtam, figyeljék meg hogyan változik meg a király.
A gyerekeknek tetszett a mese, jól megállapították a lusta királyból, hogy lett egészséges király.
Az óra második felében először szalvéta dobálással, integetéssel mozgattuk át magunkat, majd a mesét dramatizáltuk. A gyerekek választottak egy „lusta” királyt és egy Matyit, aki megtornáztatta mind a királyt, mind a királyi udvart.
Az ehavi boldogságóra rendhagyó környezetben zajlott. Egy iskolai kirándulás alkalmával rengeteget kellett sétálnunk és a hazafelé vezető vonatúton arról beszélgettünk, miért nagyon fontos a testi és a lelki egészség szempontjából is, hogy rendszeresen mozogjunk. Megbeszéltük, hogy milyen pozitív hatásai vannak a testmozgásnak és az aktív életmódot folytató tanulók megpróbálták a kevésbé aktív társaikat észérvekkel motiválni. Mivel a saját bőrükön érezték, hogy milyen az, ha sokat mozgunk, és milyen az, ha nehezen tart valaki lépést a többiekkel, nagyon hasznosnak éreztem a beszélgetést.
A tanóra elején néhány tornagyakorlatot hajtottunk végre, felfrissítettük magunkat. Ezután arról beszélgettünk, hogy az emberi jóllétnek alapvető feltétele a fizikai aktivitás. Erre akkor kerül sor, amikor sportolunk, kertészkedünk, táncolunk vagy házimunkát végzünk. Az iskolában naphosszat ülő helyzetben vagyunk, pedig a fittség megőrzése – amelyhez hozzátartozik az elegendő és pihentető alvás, az egészséges táplálkozás,– is hatással van a gondolkodási funkciókra és az intelligencia szintjére.
A Bátorság Nyilával előre megírt célokra céloztunk, például: „félelem”, „lustaság”, „önbizalomhiány”, “figyelmetlenség”, „aggodalom”, „izgalom”, „bizonytalanság”. Minden „kilőtt” nyíl után elmondtunk hangosan egy pozitív megerősítést magunknak, például: „Képes vagyok megcsinálni!”, „Bátor vagyok!”, „Ügyesen próbálkozom!”, “Jobban odafigyelek a feladataimra!”…stb. A játék célja az volt, hogy érzelmi önmegerősítésen keresztül támogassuk önbizalmunkat, bátorságunkat, miközben a magyarok hagyományos sportját: az íjászkodást is megismertük és beépítettük. Ezt valósítottuk meg a közös tablónkon.
Borsod Abaúj Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Gönci Tagintézménye
A óra témájábban arra fókuszáltunk,a nehézségek dacára soha ne adjuk fel!
A sün és a nyúl versenyfutása mesét dolgoztuk fel tárgyjátékkal.A tárgyak szereplővé válása nagyon izgalmas feledat volt a gyerekeknek.
A testmozgás témakörét a Húsvéttal kötöttem össze. Bús Ilona: Húsvéti tojás című meséjét meséltem el. Azután nyusziról szóló mozgásos versikét gyakoroltunk. Beszélgettünk a testmozgás fontosságáról illetve az egészségünkre jó hatással lévő dolgokról.
Minden gyereket „nyuszivá változtattam” és így kellett az ugróiskolán végig ugrálni, figyelve a hibátlan végrehajtásra.
A foglalkozás a témához kapcsolódó feladatlap kitöltésével zárult.
Bagdi Bella: Jól érzem magam boogie dalára, szabad tánc, ugrándozás, mozgás. Pihenésképp, színezzék megfelelő színűre a cicát.
A hónap során kiemelt figyelmet fordítottunk az Alexander-technika alkalmazására.
Az éneklés sokkal több, mint pusztán technikai készség: egy mélyen személyes, önkifejező művészet, amelyhez elengedhetetlen a test és a lélek harmonikus együttműködése. Az énekesek számára az önszeretet nem csupán egy spirituális vagy mentális állapot, hanem egy gyakorlati eszköz is a fejlődésük során. Ebben a folyamatban az Alexander-technika kulcsfontosságú szerepet játszhat.
Az Alexander-technika egy testtudatosságot fejlesztő módszer, amely segít felismerni és elengedni a berögzült, nem hatékony mozgásmintákat. A technika célja, hogy visszavezesse a testet természetes egyensúlyi állapotába – ahol a mozgás szabad, a légzés könnyed, és a hangképzés akadálymentes.
Az énekesek gyakran találják magukat olyan helyzetben, ahol túlzott megfelelési kényszer, önkritika vagy teljesítménykényszer miatt feszültségek halmozódnak fel a testükben – különösen a nyak, váll és mellkas területén. Ezek a feszültségek nemcsak a hangképzést akadályozzák, hanem hosszú távon önbizalomhiányhoz is vezethetnek. Itt lép be a képbe az önszeretet mint belső alapállás.
Az Alexander-technika tanulmányozása során az énekesek megtanulnak türelemmel és elfogadással fordulni önmaguk felé. A test finom megfigyelése, a feszültségmentesítés és a tudatos jelenlét olyan készségek, amelyek nemcsak a hangminőséget javítják, hanem a belső békét és önértékelést is mélyítik. Az önszeretet tehát nem egy távoli eszmény, hanem egy élő gyakorlat, amely a testtudatosságon keresztül válik elérhetővé.
Végső soron az Alexander-technika egyfajta híd az énekesi technika és az önszeretet között. Segít lebontani a fizikai és mentális blokkokat, és emlékeztet minket arra, hogy a hang, amit kiadunk, nem más, mint a belső világunk kivetülése – és ez a világ szerethető, éppen úgy, ahogy van.