Testmozgás – Jól éreztük magunkat!

Ez a téma nagyon közel áll tanítványaimhoz!
Sportos csapat vagyunk, az osztály kétharmad része rendszeresen végez testmozgást egyesületekben, így már az előző hónap végén felmértük a lehetőségeinket és ötleteltünk, milyen programokat szervezzünk.
Május elején szülőkkel, testvérekkel együtt elkerékpároztunk városunk határában a Kiserdő közepén álló kápolnához. Különleges élmény volt 58 bringás élén végig kerékpározni a városon. Látványnak sem volt utolsó!
Iskolánk májusban tartotta a Tavaszi bált, melyre minden osztály egy tánccal készül. Mi is elkezdtük a próbákat a tavaszi szünet után. A kész koreográfiát a gyerekek saját ötleteikkel tették személyesebbé. Szinte minden nap próbáltunk, élveztük a zenét, a táncot, a mozgást.
Május 14-én a Csirketánc Napján a bank iskola öt osztálya minden szünetben járta a Kacsatáncot. Mindig örömmel fogadják a tanulók, ha a szünetben szól a zene, nem volt ez most sem másként. Ez a zene pedig kínálta a mozgást.
A szombati munkanapon gyereknapot tartottunk. A mi osztályunk másik 4 osztállyal a patakparton kisétált a kiserdőbe, ahol foci, bújócska, fogócska mellett egy kis erdei ösvényen át kimentünk egy tisztásra, ahol távcsővel fürkésztük a természetet és a távoli Mátrát.
A Boldogságórát az „Én és a mozgás” feladattal kezdtem Bagdi Bella dala után. Kisdiákjaim szeretik az ilyen típusú játékokat. Tetszett nekik, hogy választhatnak. Tetszett nekik, hogy látják, mások, hogyan gondolkodnak. És nekem is jó volt látni, ki hogyan áll a különböző mozgásformákhoz.
A nyúl értékét párban keresték egy rejtvény formájában. Először nem értették, hogy lehet egy negatív szereplőnek értéke… Boldogságos volt a megoldás megtalálása után a hangulat!
„Az olvasó közbelép” feladatnál jó ötletek születtek a nyúl és a sün kapcsolatát illetően. A gyerekek szerint is nélkülözhetetlen a sport, ezért kerestek a sünnek testhezálló-guruló mozgásformát.
„A mesehősök olimpiáján” csoportban ötleteltek a gyerekek. Az elkészült Nevezési lapokat minden csoport bemutatta név nélkül, amit a többieknek kellett a felsorolt adatokból kitalálni. Nem minden mesehőst találtak ki… A végén értékelték egymás Nevező lapját.
Óra végén már kész koreográfiával mozogtak, énekeltek Bella dalára.
A Kihívás napja is sok-sok mozgással telt. A napot Hip hop tánccal kezdtük. A koreográfiát egy táncos mutatta. Testnevelésórán a helyi gimibe sétáltunk el, ahol a futópályán kétszer 15 percet futottunk.
Minden szünetben táncos mozgást tartottunk a gyerekeknek. Rendhagyó rajzórát tartottunk. Kimentünk a természetbe alkotni. Nagyon élvezték a piknikes hangulatot, a tájat, a rajzolást.
A végén egy nyúlfarknyi boldogság:
A Boldogságórát mindig péntekenként tartom havonta egy alkalommal hittan óra után. Mindig úgy várom a gyerekeket, hogy már a termet átrendezem. Ebben a hónapban mikor visszajöttek a gyerekek a Hittanóráról azt mondta az egyik fiú:
„Mindig izgalommal jövök vissza, kíváncsian lépek a terembe: Vajon most lesz Boldogságóra??? Az lenne a legszuperebb, ha minden pénteken tartanánk Boldogságórát!”
Szerintem is szuper lenne!:)

.

„Mozogni jó, focizni még jobb!”
A májusi boldogságórák középpontjában az egészséges életmód állt, ezen belül is a rendszeres testmozgás szerepe a testi-lelki jóllétünk megőrzésében. A gyerekekkel közösen fedeztük fel, hogyan tesz boldogabbá és energikusabbá bennünket a mozgás, legyen szó játékról, sportolásról vagy egyszerű hétköznapi aktivitásról.
A téma kapcsán nem mehettünk el szó nélkül a labdarúgás, a világ legnépszerűbb sportága mellett, amelynek hazai múltja is kiemelkedő. Megemlékeztünk a legendás Aranycsapatról, akik nevét az egész világ ismeri, és akik a magyar labdarúgás aranykorát jelentették. Tőlük eljutottunk a jelen hőseihez, köztük Szoboszlai Dominikhoz, aki nemcsak a magyar válogatott csapatkapitánya, hanem sok gyermek példaképe is. Kitartása, alázata és tehetsége inspiráló példa arra, hová vezet a rendszeres mozgás és a céltudatosság.
A hónap zárásaként focis gyereknapot rendeztünk, ahol a gyerekek játékos formában élhették át a mozgás örömét. Kvízkérdések, csapatjátékok és ügyességi feladatok segítettek abban, hogy a gyerekek ne csak mozogjanak, hanem közben tanuljanak is a sportág múltjáról és jelenéről. Ez a nap nemcsak a játék, hanem az egészséges jövő építésének ünnepe is volt – hiszen ők a jövő bajnokai, akik a saját útjukat járva, mozgásban maradva lesznek kiegyensúlyozott, boldog emberek.
„Egy nemzet igazi ereje nem a gazdaságában, hanem az egészséges gyermekeiben rejlik.”
– Szent-Györgyi Albert

Ebben a hónapban többször kirándultunk, tudatos sétákra mentünk. A természetet inkább csak megfigyeltük, nem gyűjtögettünk. A szabály az volt, hogy nem hozunk el semmit, és nem hagyunk ott semmit ( szemetet ), csak a lábnyomunkat.
A Fagylalt napra sokat gyakoroltuk a koreográfiát, egy élőképpel saját fagyit alkottunk.
A Csirketánc Napon is táncoltunk. A sok tánc megmozgatott és mindig jókedvünk lett.
Az Önbizalom Programhoz kapcsolódva mindenki lerajzolta a Magabiztos Szuperhősét.

Ez a nap más volt, mint a többi! Nem az iskolapadban ülve tanultunk, hanem ugráltunk, futottunk, táncoltunk, nevettünk, és ami a legjobb: mindezt együtt tettük a tanító nénikkel, bácsikkal és a szülőkkel! Ez volt a Kihívás napja, a testmozgás hónapjának legvidámabb napja.

A reggelt közös bemelegítéssel kezdtük – még a legálmosabbak is gyorsan felébredtek, amikor megszólalt a zene. Aztán jöttek a vidám feladatok: ugrálóversenyek, kúszó-mászó akadálypályák, nevetős labdajátékok és táncos mozdulatsorok. A legaranyosabb talán az volt, amikor a tanító néni is beállt ugrókötelezni, vagy amikor a szülők egymással versenyeztek – mi pedig hangosan szurkoltunk!

A nap során mindenki nyertes volt, hiszen nem az számított, ki ér célba elsőként, hanem az, hogy együtt mozgunk és jól érezzük magunkat. Megtanultuk, hogy a mozgás nemcsak az izmokat erősíti, hanem a szívünket is megtölti örömmel. A kacagás, a tapsolás, a közös játék olyan volt, mintha a szívünk is ugrókötelezett volna – vidáman és könnyedén.

A Boldogságóra végén egy nagy plakátot készítettünk „A mozgás boldoggá tesz!” címmel. Ráírtuk, hogy miért szeretünk mozogni:
„Mert vicces!” – „Mert anya is játszott velem!” – „Mert a barátommal versenyeztem, és ő nyert, de én is boldog voltam!”

Ez a nap megmutatta, hogy nem kell ajándék, nem kell különleges dolog ahhoz, hogy boldogok legyünk – csak egy kis zene, egy kis mozgás, egy nagy adag nevetés és sok kedves ember körülöttünk.
Már most várjuk a következő közös mozgásos napot!