A hónap dala az osztályom egyik kedvence, nagyon szeretik eljátszani a dal szövegét táncos mozdulatokkal, így most is kellően hangulatba kerültek, hogy a céljaikról, álmaikról beszéljenek. A közmondások felkerültek a táblára és átbeszéltük melyik mit jelent. Belátták, hogy nagyon sok apró részből és kemény munkából áll egy – egy komoly cél elérése. Azt is megbeszéltük, hogy semmi baj, ha akadályok gördülnek elénk vagy feladnánk már, mert ha igazán akarjuk, ezek további tettekre motiválnak, hogy azért sem adom ha, ha már eddig eljutottam. A sok-sok álomból mindenki kiválasztott magának egyet, és megalkották saját jelen és jövőbeli címerüket. A rajzok magukért beszélnek.

A célok, vágyak kitűzése cím kezdetben nehezen indult meg beszélgetés terén a gyerekeknél. Az, hogy mi a céljuk, nehezen tudták megfogalmazni. Inkább azt tudták, hogy mik a vágyaik. De azt is azon a téren, hogy mikre vágynak tárgyilagosan. Pl. plüss állat, játék, egy kis állat a ház körül, kedvenc lego, könyv. Amikor egy tornász kislány azt mondta, hogy egy éremre vágyik a következő versenyén, akkor átértékelődött a gyerekekben ez a kérdés. Volt aki furcsán nézett rá, vagy akár kinevette, de megbeszéltük, hogy ez miért is olyan nehéz ennek a megszerzése. Mert míg a többi vágyakat a boltból, polcról, intenetről megrendeljük, a szülőktől megkapják, addig az éremért a kislánynak kell megdolgozni. Neki kell jól teljesíteni, kemény edzéssel elérnie az ő nagy vágyát. Sokkat nehezebb feladat ez, mint a szülők pénzén megvásárolt dolog, tárgy. Született azért néhány jó ötlet ezekután. Jó volt a gyerekeket rávilágítani erre a különbségekre.

A második osztály januári alkotása a Célelefánt címet kapta.
A januári boldogságórát elkészítette és feltöltötte: dr.Beleznayné Váradi Anett Eszter

Boldogságóra február A megküzdés gyakorlása ,
Önbizalom Program
Önmagunkkal való együttérzés

Havi elbeszélgetésünket azzal indítottuk, hogy elmeséltem tanítói gyakorlatomból tanulóimnak egy történetet.
Néhány éve, amikor még minden tanulónak ellenörzőbe írtuk a jegyeket, az egyik tanulóm „ aláhamisította” egy rossz jegy mellé az édesanyja aláírását. Ezzel akarta megúszni az egyesért járó büntetést. Az elkövetkezendő napokban több jegyet is be kellett volna írnia az ellenörzőbe, de a „vétket” újabb hibával tetézte. Azt állította napokon keresztül, hogy otthonhagyta az ellenörzőt. Néhány nap elteltével egyre szorongóbb, feszültebb lett, nem tudott koncentrálni, gyakran elsírta magát. Nem találta a helyét, a közérzete egyre rosszabb lett.Végül egyik napon az iskolában rosszul lett, és elvágódott. Kiderült, hogy a hazugság és rossz cselekedet annyira nyomta a lelkét, hogy már nem tudta feldolgozni, nem tudott vele mit kezdeni. A félelem a következményektől, a büntetéstől teljesen felőrölte és megbetegítette. Mindent elmondott nekem. Természetesen helyrehoztuk a hibáit, és bár a felelősséget fel kellett vállalnia, szorongása rövidesen elmúlt, nagyot lélegzett, hogy a történtek nem folytatódtak és megszabadult a tehertől.
Tanulóimmal sokat beszélgettünk arról, mennyire meg tudnak betegíteni bennünket a hibáinkért érzett feszültségek. Példákat gyűjtöttünk arra, mikor szokták ők feszültnek érezni magukat, és mivel jár, milyen tünetei vannak a feszült állapotnak.
Ezek után tisztáztuk, mi is az a megküzdés. Elolvastuk szokás szerint a témához kapcsolódó idézeteket, és mindenki választott magának egy kedvenc idézetet. Azt is megbeszéltük, ki miért éppen azt választotta, amit.
Meghallgattuk, megtanultuk a Hónap dalát.
Lapra gyűjtögettünk példákat, kinek mi okozza a legnagyobb feszültséget az iskolában, vagy otthon. Arról is beszéltünk, hogyan lehetne megszüntetni a bennünk lévő fezsültségeket, hogy minél boldogabban élhessük meg a napjainkat.
Felolvastam nekik a Ki tudja, ez jószerencse vagy balszerencse? cí mű szöveget, és érdekes beszélgetést tartottunk róla. A legfontosabb kérdés az egész beszélgetés alatt az volt, hogyan szabadulhatunk meg a bennünk lévő stressztől, annak kellemetlen hatásaitól?
Ebben a hónapban a gyerekeknek a megküzdési stratégiák ötlete tetszett a legjobban. Nagyon élvezték, ahogy ötleteket gyűjtöttünk, fotókat készítettünk megküzdési stratégiákról. Sajnos, a végén annyira belelendültünk a stratégiák gyűjtésébe, hogy rengeteg fotót készítettünk. Sajnos, ennek csak kis töredékét tudjuk feltölteni az oldalunkra. Úgy érzem, ez annyira tetszett nekik, hogy ez a gyűjtemény a jövőben bővítve is lesz. Sokat nevettünk ennek a feladatnak a végzése közben.

Titkos írással és rajzzal fejeztèk ki a gyerekek a legnagyobb álmukat, majd megpróbálták egymásét kitalálni.