Minden Boldogságóra foglalkozást a Boldog mondóka” elmondásával kezdjük. Többször ismételjük, mutogatással kísérjük a mondókát, a végén a szívünkre tesszük a kezünket „Boldoggá csak ezzel válok…”.
Elmeséltem a Boldogvár meséjét, ami segítette a téma könnyebb bevezetését, a megértést. Képekkel illusztrálva, a szereplők hangjának utánzásával fokoztam a gyermekek beleélő képességét. Majd néhány gondolatot megfogalmazhattak a gyermekek a meséről, ezzel az volt a célom, hogy kihangsúlyozzam, a kitűzött cél elérését, hogy mit is tehetünk annak érdekében, hogy elérjük azt, amit nagyon szeretnénk. Ezután elmondhatta minden gyermek a rövid és hosszútávú céljait, melyet az általuk kiszínezett célba érés jele mellé felírtam, hogy a szülők is láthassák. A gyermekek nagyon aktívak és érdeklődőek voltak, szívesen és bátran beszéltek a témáról, nem utánozták egymást, mindenkinek meg volt a saját kis ötlete a céljait tekintve. Ez azt jelentette számomra, hogy megértették a téma lényegét.
Majd 3 játékot hoztam nekik, hogy a Boldogságórán is megtapasztalhassák az egyéni és a közös célok elérését. A „Van nekem egy álmom…” című dal közben körformában elhelyezkedve egy léggömböt kellett a gyermekeknek a levegőben tartani, úgy, hogy nem mozdulhattak el (oda ragasztották magukat a padlóhoz), így egymásra figyelve tudták elérni a kitűzött közös célt. Jól sikerült a játék, nehéz volt megállniuk, hogy ne mozduljanak el a helyükről, hisz nagy volt a kísértés, mivel nagyon vágytak arra, hogy megérinthessék a léggömböt.
A következő játékban egyéni célt kellett elérniük a „Földrengés” című játékban. Két szék oszlopsor között kellett egy gyermeknek sétálni, amikor megszólalt, hogy „FÖLDRENGÉS”, minden gyermeknek a szemben lévő oszlopsorban kellett helyet foglalniuk. Közben a középen sétáló gyermek is igyekezett leülni. Nagyon élvezték ezt a játékot a gyermekek.
A harmadik játékkal az volt a célom, hogy csapatban egymással versengve próbálják elérni a kitűzött közös célt. A „Bújj, bújj zöld ág…” című dalt, eredeti játékával játszottuk el, melynek végén a két csapat kötélhúzással erőpróbán vett részt. Ebben a játékban én is és a dajka néni is részt vettünk, melyből fergeteges hangulat alakult ki.
A játék után megkérdeztem tőlük, hogy mit éreztek a játék közben. Szépen megfogalmazták gondolataikat, elmondták, hogy sikerült elérni az egyéni és közös céljaikat.

Az új célunk januárban az lett, hogy majd az eddig ismert Bagdi Bella dalokat összevágjuk és egy kb. 20 perces koreográfiát megtanítok a gyerekeknek. Fantasztikusan ügyesek, mert kb. fél óra alatt meg is tanulták.