Időegység: 2-3 óra

Előkészítés: Társas játékokat vittem be szabadidős foglalkozásra, a gyerekek 4×6 fős
csoportokat alkottak. A játék egyszerű célba érős /Ki nevet a végén?/ játék volt.
I. Fél óráig játszhatták. A végén közösen beszélgettünk arról, hogy kinek, hogy ment,
és hogy a szerencsén kívül közrejátszott-e még valami más is a győzelemben.

Előkészítés: Anyanyelvi órán csoportmunkában kellett /szótár segítségével/ összegyűjteniük
azokat a szavakat, melyekben szerepel a „CÉL” szó.
II. pl. célkereszt, célpont, célegyenes, célfotó, céltábla, életcél, végcél, célkitűzés,
célratörő, célravezető, céltalan, célszerű, stb.

Röviden megbeszéltük, hogy mindegyik valamilyen kapcsolatban van valaminek az elérésével.

Motiváló játék: Irányító torony
A közösségi térben elhelyeztünk különféle akadályokat. Egy bekötött szemű
társukat kellett célba juttatni különböző utasítások adásával úgy, hogy ne
ütközzön egy akadállyal sem. /Jó játék a térbeli tájékozódás, az irányok
gyakorlására, s egyben jó kooperatív technika is/ Lehet egy irányító, de lehet több
is. Bekötött szemű gyermek is lehet egyszerre kettő, ilyenkor felváltva kapnak
utasítást, s versenyezhetnek az irányítók, kinek a „gépe” ér hamarabb célba.

Motiváció: AnthonyDeMello Madárdal c. története
A történet meghallgatása után rövid spontán megnyilatkozások.
Összegzés: Mindenki képes valamire, mindenki lehet valamiben nagyon jó, ha ezt
elhisszük magunkról és mások is hisznek benne. De születhet valaki
„sasfiókának”, ha a környezete csak „csirkének” tartja, akkor könnyen
azzá is válhat és sohasem fog megtanulni repülni.

Csoportmunka: Gyűjtsetek elérendő célokat – az osztály egészét illetően – határozzátok meg azt is,
hogy ezek elérése rövid, vagy hosszabb távú. Beszéljétek meg, hogy a közös célok
elérése érdekében ki, mit vállalna szívesen.
/A gyerekek osztálykirándulásra való pénzgyűjtést, tanulmányi munka javítását,
iskolai környezet szépítését, gyengébben tanuló társaik segítését, stb tűzték ki
célul./ A közös gondolatokat egy összefoglaló táblázatban rögzítettünk, elérendő
cél, megvalósítás időtartama, felelősök, esetleg külső segítség megjelölésével/

Beszélgető kör: Vannak-e olyan céljaid, amik nem érintik az osztályközösséget, amiket később,
felnőtt korodban szeretnél majd elérni? Ezeknek a megvalósítását elkezdheted-e
már most? Kinek a segítségére számítsz majd?
Értékelő megbeszélés: Mindig reális /képességeidnek, tehetségednek, lehetőségeidnek megfelelő/
célt tűzz magad elé, bontsd kisebb lépésekre, megvalósításához adj elegendő időt magadnak, s
ne szégyelld mások segítségét kérni, ill. elfogadni.

Egyszer volt, hol nem volt
A mese meghallgatása, rövid beszélgetés, spontán megnyilatkozások meghallgatása
Kitekints más mesékbe: Mondjatok olyan meseszereplőket, akiket akadályoztak céljaik elérésében!
Hogyan küzdötték le az akadályokat? Kik segítették őket? Csak önmaguk
képességeit használták /erő, tudás, humor, bátorság, csalafintaság, stb./
vagy valamilyen varázslatos tárgyra is szükségük volt?
Játék: Hétköznapi tárgyak a szőnyegen /kis lábas, esernyő, toll, sapka, zacskó, labda, stb./
Bármelyikhez odaléphetsz és valamilyen varázserővel ruházhatod fel, melyiket tartanád
meg szívesen?
/A gyerekek ötlete volt: Olyan edény, amiből soha sem fogy ki az étel.
Olyan esernyő, ami oda repít, ahová éppen szeretnék utazni.
Olyan toll, ami magától ír, csak diktálni kell neki.
Értékelő megbeszélés: Csodatévő tárgyak nélkül is elérheted a céljaidat.
/A küzdelemben sokat fogsz fejlődni, erősödni, a kitartó munkában
megtanulsz türelmesnek és alázatosnak lenni./

Játék: Mi legyen a tarisznyában?
/fantázia és memóriafejlesztő/
” Én teszek bele ennivalót azért, hogy a vándorlegény……”
” Az ennivaló mellé teszek egy zseblámpát, azért, hogy…..”
” Az ennivaló és a zseblámpa mellé szükséges még egy térkép is, hogy…..”
” Az ennivaló, a zseblámpa, a térkép mellett egy sokkolóra is szüksége lehet, amikor…..”
/A mondatbővítés a csoport létszámának megfelelően történhet. A végén visszakérdezhetünk, a csoport tagjaitól: Ki tette bele a zseblámpát? Miért tettünk bele térképet? Mikor lesz szüksége sokkolóra?/

Játék a kártyákkal: mf. 57.o. /csoportmunka/
/A kártyacsomagban van több erre alkalmas kártyalap is, így akár párban,
vagy egyénileg is megnyilatkozhatnak, de kereshetnek kapcsolatokat is. /

Testnevelés órán: Célba dobó, célba juttató játékok
Célkitűzés: Sérülésmentes, örömteli, önzetlen játék

Ének órán: Az eddig tanult dalok mellett – Pozitív mondóka

Technika órán: Álmok és utak elkészítése

Drámajáték órán: „Mi lennék ha….”
/Ennél a játéknál mindenki elmondhatta, hogy ha egy napra, vagy csak egy
órára átváltozhatna, mi szeretne lenni. A válaszokat ötletroham szerűen
adhatják./
Pl. Milyen használati tárgy szeretnél lenni? Milyen növény, v. virág….
Milyen étel /édesség, gyümölcs…/…. Milyen állat….
Milyen autó…. Milyen varázserővel rendelkező tárgy….
Melyik híres ember…. Melyik mesébe szeretnél belépni és kinek a szerepében?
/Gyakorlottabb csoport akár néma játékkal is eljátszhatja, a többiek pedig kitalálják./

Irodalomajánlás: Az Erőleves a léleknek sorozat külön fejezetet szentel ennek a témának
Hogyan küzdjük le az akadályokat? és a Nézőpont kérdése alcímek alatt.
/természetesen megfelelő módon válogatva/

Székesfehérvári Kossuth Lajos Általános Iskola 1. b osztálya
2 Sikertörténet

A gyerekeket egy mese megszövésén keresztül vezettem végig azokon a nehézségeken, amit egy mesehősnek is meg kell élnie a siker elérése céljából.
A mese szereplőit és helyszínét ők jelölték ki:
7 fejű sárkány, öreg király, királylány, királyfi, boszorkány, Csizmás kandúr, tündér, aranyvár, sötétség vára
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szépséges ország, ahol minden aranyból, ezüstből és gyémántból volt. Ott élt egy öreg király a lányával. A lánya volt a mindene. Hiába volt azonban nagy a gazdagsága, a szomszédja a hétfejű sárkány volt, aki nagyon szerette volna megszerezni a lányát. Egyszer a sok próbálkozása sikerrel járt, egyik éjjel eltűnt a lánnyal. A király másnap tűvé tette az egész országot miatta, de bizony a lánya nem került elő. Nagyon búslakodott, és akkor úgy döntött, hogy annak, aki visszahozza a gyermekét, feleségül adja, sőt még a fél országát is a megtaláló kapja jutalmul. Amikor a sárkány ezt meghallotta elrejtette gyorsan a lányt a sötétvár legmagasabb tornyába.
Özönlöttek a palotába a jelentkezők, de senki nem tudta elhozni a király lányát a sárkány birodalmából. Jégország királyfia azonban megállíthatatlan volt, mindenképpen meg akarta próbálni. Minden erejét összeszedve, gyalog nekivágott a sötétség birodalmának. Útközben találkozott egy emberrel, aki felajánlotta neki a segítségét. A fiú boldogan elfogadta, de sajnos pórul járt, mert a vándor nem volt más, mint a sárkány barátja, a boszorkány, aki álruhába öltözött, hogy elterelje a királyfit a helyes útról. Bizony a sárkány vadászai el is kapták és börtönbe vetették. Az első igazi nehézséget az jelentette, hogy fog kijutni a börtönből. Szerencsére a börtön őre Csizmás kandúr volt, aki jó barátságban állt a jégkirállyal, ezért segített a királyfin. Bejuttatott egy fűrészt, amivel a rácsot kivágta és kimászott az ablakon. A börtön azonban nagyon magasan volt, ezért összeszedte minden bátorságát és ugrott. Szerencsésen földet ért, és mindjárt ott is termett a paripája, amit a tündérek tündére küldött oda neki, megsúgva a királylány tartózkodási helyét is. A fürge ló már vágtatott is a toronyhoz, ekkor megjelent a hétfejű sárkány, nyakában a torony kulcsával. A királyfi újra nekidurálta magát, bár nagyon félt, előrántotta a kardját, és levágta a sárkány öt fejét. Mikor már úgy tűnt, hogy sikerülni fog, a sárkány másik két fejét is lenyisszantani, az állat felrepült és tűzgömböt dobott a fiúra. A királyfi azonban nem ijedt meg, mert hitt benne hogy le tudja győzni a sárkányt. Ekkor a tündérlány újra megjelent és varázspálcájával visszadobta a tűzgömböt a sárkányra. Az ájultan a földre zuhant, a királyfi odaugrott és kikapta a nyakából a kulcsot. Már szaladt is a toronyba, hogy a lányt kiszabadíthassa. Együtt ünnepeltek az ország aprajával s nagyjával, a királyfi feleségül vette a lányt és megkapta az egész birodalmat.

A mese „komponálása” nagy izgalommal töltötte el a gyerekeket. Átélték a főhős küzdelmét és nehézségeit. Ezt vezettük át egy mai gyermek nehézségeire és küzdelmeire. Végül is a következő történetet rakták össze belőle.
Egyszer volt két fiú barát. Nagyon-nagyon jóban voltak, sülve–főve mindenhová együtt mentek. Rettentően szerettek focizni együtt és sokat legóztak is. Egyszer az iskolában megjelent egy új fiú. Nagyon szeretett volna csak az egyik gyerekkel barátkozni. A másik ezt szomorúan látta. Mivel a barátja sokszor ott is hagyta őt játék közben. Tetszett neki, hogy a fiú idősebb volt nála és olyan dolgokat mutatott, amit ő addig nem ismert. A bánatos fiú elhatározta, hogy mindenképpen megpróbálja barátját visszahódítani. Az első nehézséget az jelentette, hogy a nagyobb fiú mindig a nyomában volt a barátjának. Ezért kitalálta, hogy nem csak az iskolában fog vele találkozni, hanem elmegy hozzájuk, ott beszél vele. Megkérte hát anyukáját engedje el, de az nem akarta egyedül elengedni, nem is ismerte a másik családot. Ezért a fiúcska összeszedte minden bátorságát és elmondta édesanyjának is mi a bánata és kérte segítsen neki. Anyukája megértette a problémát és el is vitte a barátjához. Nagyon csodálkoztak, amikor ajtót nyitottak. Szerencsére gyorsan el tudta mondani miért jöttek. Barátja mosolygott, már úgy tűnt sikerülni fog meggyőzni őt, amikor beállított a nagy fiú is. Kis barátunk először nagyon elkeseredett, de hitt benne hogy meg tudja győzni barátját és a nagyfiút is arról, hogy hárman is tudnak játszani, ő is tud újat, érdekeset mutatni és a nagyfiút meghívta a közös focira, mert hárman játszani még jobb. A végén mindenki vidáman távozott.