Reményekkel és új célokkal indítottuk a 2025-ös évet, megfogadtuk, hogy jobban figyelünk egymásra és az osztályban a tisztaságra, betartjuk a szabályokat és csendesebbek leszünk– mindezt azért, hogy egy még jobb osztályközösséggé váljunk.
Célok kitűzése és elérése
Siófoki Széchenyi István Általános Iskola Kiliti iskolarész
Ebben a hónapban minden héten sikerült egy boldogságórát tartani. Így elég alaposan körül tudtuk járni a témát. Először a Varázsecset c. mesét dolgoztuk fel. Meghallgattuk a Van nekem egy álmom c. dalt, miközben azt rajzolták le a gyerekek, hogy ők mit keltenének életre a varázsecsettel. Nagyon különböző megoldások születtek. Voltak, akik vagyontárgyakat rajzoltak: telefont, autót, de másra is volt példa. Egyik fiú azokat a családtagjait rajzolta le, akiket már elveszített. Volt olyan, aki azt próbálta lerajzolni, hogy mindenki szereti egymást, valaki pedig tiszta levegőt, erdőt rajzolt. Végül eljátszottuk az „Add tovább a varázsecsetet!” c. játékot. A következő mese a Szellő Szelli Álma volt, amit feldolgoztunk. Közben született egy-két rajz is a szigetről és a meseszövő manókról. Majd a Szóperenciás-tenger hajóskapitányaként mindenki egy biztonságos, megnyugtató helyen kötött ki hajójával. Ez a feladat néhány gyereknek már előrevetítette azt is, hogy mivel foglalkoznak majd, ha nagyok lesznek. Így volt, akinek a színpad volt a biztonságos hely egy trombitával a kezében, másnak pedig az erdő nyugalma. Ezután beszélgettünk a napi, másnapi, következő heti célokról is. A következő alkalmakon az Erősség Programmal is tudtunk foglalkozni. Először a vezetői képesség és az önuralom képességét beszéltük át, és több játékot is játszottunk: „Láthatatlan törzsfőnököt”, amit mi korábban is szoktunk játszani karmester-játék néven. Majd eljátszottuk a „polgármester-választást” is. Az önuralom képessége nálunk több tanulónak is nehézséget jelent, mert sajnos nem nagyon tudják kontrollálni érzelmeiket, cselekedeteiket. A radírozás így jó téma volt számukra is. Van egy kis füzetünk, amibe mindig beleragasztjuk az erősségmondókákat és néhány feladatot is. Ebbe a füzetbe írták le a gyerekek, majd radírozták ki azokat a tetteiket, gondolataikat, amiket már megbántak. Jól esett nekik kiradírozni. Összegyűjtöttem nekik néhány közmondást is a türelemmel kapcsolatosan. Ezeknek a jelentését beszéltük meg, miközben egy rózsát színeztek a füzetben. Időkapszulát is készítettünk, melyet jövő ilyenkor fogunk kibontani. Utolsó témánk a nyitott gondolkodásmód volt. A Hotelportás játékban kiderült, hogy nem is olyan könnyű megértetni magunkat a másikkal úgy, hogy nem beszélhetünk. Ez a játék kicsit csapatmunkává is alakult, mert a gyerekek addig próbálták egymást ötleteikkel segíteni, míg végül közös erőfeszítéssel sikerült elérni, hogy rájöjjön a problémára a portás. Utolsó játékunk a témában az „Add tovább a mozdulatsort!” volt. Nehéz volt belejönni, többeknek segítség kellett. Viszont akadt, aki abba sem akarta hagyni, mert olyan jó ötletei születtek. Következő előttünk álló cél egy vidám, farsangi tánc megalkotása, begyakorlása lesz a két hét múlva esedékes farsangunkra, ahol az osztályok egymásnak adják elő műsoraikat.
Visontai Szent-Györgyi Albert Általános Iskola
A januári hónapja a kis elsősöknek elég viszontagságos volt, miután visszaérkeztünk a téli szünetből, és sikerültek a félévi megmérettetések a félévi bizonyítványhoz, sokan betegek lettek és szűk körben tudtuk a mostani feladatot megvalósítani.
A rövid távú célunk, hogy egészségesek maradjunk minél tovább, hogy a számok, betűk világában az ismereteket megszilárdítsuk. Persze a mesét hallgatva kiléptünk a valóságból és a gyerekek képzeletük szárnyán minden álmukat próbálták elképzelni, lerajzolni. Mondtam nekik, ha sokat gondolnak rá pozitívan, meg fog valósulni, nincs lehetetlen.
DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája Arany János téri feladatellátási helye
Januárban is a jeles napokkal kezdtük a boldogságórás tevékenységeket. Végre esett a hó, így A hóemberek világnapját hóemberek építésével ünnepeltük meg! A magyar kultúra napján megnéztünk egy PPT-t, amely betűrendben bemutatta a hungarikumokat és belelapoztunk a Hungarikumok Gyűjteményébe, végül leírtuk saját hungarikumainkat.
Ebben a hónapban a Boldogságóra Erősség Programjából az Önkontrollt választottuk, mert az osztály sok tanulójánál okoz ez problémát. A Radírozás feladatban megbeszéltük mit lehet, és mit nem lehet kiradírozni az életünkből. Leírták a gyerekek, hogy mi az, amit nagyon bánnak, amit legszívesebben kiradíroznának. Arra is választ adtak, hogy ha csak egy dolgot radírozhatnának ki, mi lenne az. Erre a háborútól, a környezetszennyezésen, az állatok bántalmazásán át, a szűkebb családjukat érintő problémákat egyaránt megfogalmaztak.
Érdekes feladat volt A türelem rózsát terem. Értelmeztük a szólást, majd megnéztük példákon át, hogy mire elég 1 perc, 1 hét, 1 hónap vagy 1 év. Az önkontroll hónapját olyan feladatokkal zártuk, ahol nagy szükség van a türelemre, az önuralom gyakorlására, mint labirintus, különbségkereső vagy pixeles képek készítése.
Január az új év kezdete és a céljaink kitűzésének hónapja. Ilyenkor az emberek új évi fogadalmakat tesznek, új szokásokat vesznek fel, egy új dolog kezdetének reményében. Célokat tűznek ki maguk elé, aminek az elérésével boldogabbá válhatnak. A mi Pillangó csoportos gyerekeink is egy új, iskolára felkészülő év elején állnak.
A foglakozást a „Haragom kifújom, mint a cica nyújtózom” mondókával kezdtük a szőnyegen, majd a „Domborítok, mint a cica, házba bújok, mint a csiga” mondókával el és visszakúsztunk a szőnyegre. A szőnyegen meghallgattuk Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalát. Közben mozgunk, táncoltunk a dal szövegének megfelelően, majd a dal végén, körbe leültünk a szőnyegre. A téma bevezetéseként, motivációként elővettem a boldogság várat és mesélés közben, elbáboztam a mesét. Utána beszélgettünk arról, hogy miről szólt a mese, ki milyen fogadalmat tett újévkor és a családjában milyen új évi célokat tűztek ki maguk elé. Megbeszéltük, hogy hogyan érhetőek el ezek a célok és hogy elérhetőek-e, hisznek-e benne. Ezek után bemutattam nekik Zümit, a méhecske padló robotunkat. Készítettem hozzá pályát és cirkusz bejárat kártyát. A gyerekek feladata az volt, hogy vezessék el Zümit a kitűzött céljához, a cirkuszba. A gyerekek nagy örömmel vezették el padló robotunkat a céljához, mindenki ki akarta próbálni, akár többször is. A foglalkozás lezárásaként, mielőtt kimentünk a teremből, meghallgattuk Bagdy Bella: Van nekem egy álmom című dalát.
Úgy gondolom, hogy ez a foglalkozás is nagyon tartalmas volt. Fejlesztettem a gyerekek logikai gondolkodását, miközben a téri irányokat is gyakoroltuk a padló robotunkkal, míg elérkezett a cirkuszba, különböző útvonalakon. Ez a foglalkozás segített nekem is a jövőbeli céljaim kitűzésében, amit a csoporttal együtt tervezek még ebben a nevelési évben.
Célok kitűzése és elérése
A foglalkozás címe: Célok kitűzése és elérése
Csoport: nagycsoport
Fő didaktikai feladatok: A mese által megérteni, hogy legyenek elképzeléseik, hogy mit szeretnének elérni, megvalósítani, és ha esetleg akadályba ütköznek ne adják fel.
Felhasznált források: Boldogságóra kézikönyv 3-6 éveseknek
– Boldog vár mese elmesélése.
– Célba dobás babzsákkal karikába.
– Kincskeresés (puzzle darabjainak megkeresése, a kincses térkép alapján)
– Puzzle kirakása (Boldog vár)
A boldogságórát a Kerekerdő kalandra hív téged,
hallgasd, mit súgnak a tündérek.
Hipp-hopp tárd ki szíved kapuját,
a mesevilág ajtaja előtted is nyitva áll. c. versikével kezdtem, amit már ismernek és kezdik is velem mondani. A versike végére, mindenki elhelyezkedett a szőnyegen és várták a mesét.
Boldogvár meséje c. történetet báboztam. Jancsi a szegénylegény báb, a színes kövek, és a tarisznya volt segítségemre.
A gyerekeket nagyon lekötötte a történet, nagy figyelemmel kísérték a Jancsi elé gördülő akadályokat. Színes köveket készítettem be, Jancsi tarisznyájába, amiből a pirosat kivettem az elején, amit a hangya vitt, majd amikor a folyóhoz értem a mesében, szép sorban kirakatam a szőnyegre. Ámulattal figyelték, szinte látszott, ahogy elképzelték, hogy miután Jancsi átkelt a folyón és elmondta a versikét világítanak a kövek.
Amikor a mese végére értem, a célt azzal mutattam be, hogy a kihelyezett karikákba dobják a babzsákot, az legyen a céljuk, hogy beletaláljanak. Akinek nem sikerült, megvártuk még addig dob, amíg találata lesz. Ezzel szemléltettem, hogy vannak nehézségek, akadályok, mint a mesében, de mindig próbálkozni kell, gyakorolni, és elérik a céljukat. Mindenkinek sikerélménye volt a dobásban, így elégedetten ültek vissza a szőnyegre, várva a következő feladatot.
Természetesen, ha nem sikerült volna a dobás valakinek, közelebb vittük volna a karikát és elmondtam volna, hogy apróbb lépésekkel is el lehet jutni a kitűzött célhoz.
A kincskeresés következik mondatomra, felbolydult a csoport, egymás felé fordultak eltátott szájjal és elismételték csodálkozva, hogy kincskereséééés?
Négy térképet adtam a gyerekeknek, akik így négy csapatot alkotva nézték a térképet és fedezték fel rajta az öltözőjüket, a csoportszobát, az előteret.
A nyilak jelölték az utat, és a csillagok a helyet, ahol a puzzle darabjait rejtettem el, illetve a Dajka néni volt segítségemre, aki még a gyerekek a reggeli után a mosdóban, majd a meseközben az öltözőben voltak, a megfelelő tárgyak alá helyezte a képdarabokat.
Ez nagyon izgalmas volt. A térkép olvasás, a helyek beazonosítása, elgondolkoztatta Őket. A síkfelületről leolvasni, merre kell haladni, az irányok ismerete, igazi nagycsoportos feladat.
Amikor minden darabot megtaláltak, összeillesztették az asztalon, ahol megbeszéltük, hogy gyűjtjük. Mivel nagycsoportosok, úgy gondoltam, hogy több darabra vágom és nem csak négyzetek, de háromszög darabok is lesznek. Ez már egy kicsit nehéznek bizonyult, mert többen otthagyták a feladatot, de itt a közös munkára, a kitartásra hivatkoztam és kértem a segítségüket.
Miután összeállítottuk a képet, megtapsoltuk magunkat és még egy picit leültettem őket a szőnyegre, hogy megdicsérjem Őket, hogy elérték a célt, összerakták a Boldog várat, mert az volt a képen.
A Fújj, fújj erősen, és minden, ami bánt, azonnal már nem akadály c. versikét elismételve búcsúztunk.
„A sikerhez négy dolog kell: Te, a Célod, a Miérted és a Kitartásod!”
Január mindig az újrakezdés, hisz új év kezdődik, valamint az első félév is lezárul, és kezdődik a második félév. Ennek jegyében a gyerekek céljai is ezekhez kapcsolódtak.
Beszélgetésünk során elmesélték, megosztották egymással a céljaikat, illetve milyen kívánságaik lennének. A jó jegyek illetve a versenyen való sikeres szereplés hangzott el a leggyakrabban tőlük.
Kívánsághalat készítettek, ráírták a kívánságukat vagy a céljukat, kiszínezték. Közösen elkészítettük az akváriumot, ami a tanteremben került elhelyezésre. Így bármikor odamehetnek, keresgetik a halukat, és így mindig megerősítik magukat a céljuk elérése érdekében.
A meseolvasás során megismerkedtek Vándor Áron kedves történetével, aki képzeletben nekik is osztott pogácsát, hogy teljesüljön be, amit szeretnének.
Ahhoz, hogy a céljukat elérjék, megbeszéltük, hogy mi minden szükséges: kitartás, szorgalom, stb. Mindenki elkészítette a saját erősséglufiját, amit aztán felragasztottunk egy kartonra, és kitettük a tanterem falára. Bármikor kiegészíthetik, amikor úgy érzik.
Végül megbeszéltük, hogyan kapcsolódik a célkitűzés más ismert boldogságfokozó technikával.
A gyerekekkel beszélgettünk a napi és távolabbi céljaikról, azokról a tulajdonságokról, amelyekre szükségük van a céljaik eléréséhez. A rajzos feladat során azokat a képeket kellett kiszínezniük, amelyeket ebben a tanévben még el szeretnének érni.
Boldogságóra – Január
Célok kitűzése és elérése
A heti tematikánkhoz – Várjuk a medvét! – jól illeszkedve tudtuk megvalósítani ezt a témát. A boldogságóra könyvből az óvó néni játéka ötletet használtuk fel. Egy kolléganő felvette a medve jelmezt, aki versmondás közben egyszer csak megjelent. Nagyon élvezték a medvebocs játékát, hogy ő elkóborolt és nem talál vissza a barlanghoz, és a térképen a csatok csak akkor nyílnak ki, ha a gyerekek segítenek. A négy játékos feladatot
1 – énekeljenek medvés dalt: Mackó, mackó mackó ugorjál…,
2 – cammogjanak mit egy medve, mondókára cammogtunk: Dirmeg, dörmög a medve…
3 –lufit fújtunk és pukkasztottunk, amely játékot már jól ismertek a gyerekek, alkalmazni szoktuk mozgások végén levezető illetve légző gyakorlatként,
4 – kiáltottunk, hogy Medve mama jövök már! nagyon élvezték.
Amikor kinyílt a térkép, a gyerekek nézték meg, ismerték fel és nevezték meg, merre is kell haladjunk. A térkép útmutatása szerint játékos formában a Medvevadászat című játékkal (Menjünk medvét vadászni…Nini, ott egy híd…stb..) jutottunk el a barlanghoz haza segítve a medvebocsunkat. Végül megbeszéltük, hogy szegény bocs célba ért, megtalálta otthonát. Majd beszélgettünk arról, kinek milyen célja van, mit szeretne elérni, megtanulni, megszerezni. Egy példát mondtunk mi felnőttek, majd sorban jelentkeztek a gyerekek. Bámulatosan fogalmazták meg céljaikat és azt, hogy hogyan tudják elérni.
„ Szeretnék egy autót! Sok pénz kell hozzá, ahhoz sokat kell dolgozni.” – ehhez hasonló célként fogalmaztak meg még versenyautót, motort, hajót.
„ Szeretnék szépen beszélni! ( egy kislány, aki nagyon pöszésen beszél) Hogy ez sikerüljön, le kell tegyem a cumit.”
„ Szeretnék iskolás lenni! Ehhez még ide kell járnom még egy évet az óvodába.” (egy nagycsoportos gyermek, aki marad plusz egy évet.)
„ Szeretnék egy lovat!” ( egy gyermek, aki nagyon szereti a lovakat és rendszeresen jár lovagolni.) – szintén azt fogalmazta meg, hogy sok pénz kell hozzá, amiért sokat kell dolgozni.
Végül egy futó-fogó játékkal zártuk. A játékszabály az volt, hogy a körön kívül egy gyermek a babszákkal megérinti a társai fejét miközben mondja hogy méz, méz, méz…akinél azt mondja medve, ott ölébe ejti a babzsákot és futással megpróbál leülni a társa helyére. A gyerekek ismerik a szabályt, hogy a cél, hogy le tudjon ülni, és az, hogy olyan társat válaszon a mondókával, aki még nem volt, hogy mindenki részt vehessen a játékban.
Megítélésünk szerint egy nagyon tartalmas, öröm és élmény teli boldogságóra foglalkozást sikerült megvalósítani.
Zalavár, 2025. január 31.
Boldogságórás foglalkozásunkat egy mondókával kezdtük, ezzel vártuk, hogy Boldog Dóra megérkezzen.
Öt ujjacskámmal tapsolok,
négy ujjacskámmal szálldosok,
három ujjacskámmal kukkintok,
két ujjacskámmal békét mutatok,
egy ujjacskámmal elhalkulok.
Boldog Dóra új évet kívánt a gyermekeknek, hiszen ebben az évben még most találkoztak először. A gyerekek egy köszöntő verssel fogadták őt, majd párban állva, a végén egymást átölelve is bemutatták újonnan tanult versüket.
„Itt az új év, megérkezett,
ajándékot hoztam neked.
Hüvelykujjam egészség,
mutatóujjam békesség,
középsőujjam boldogság,
gyűrűsujjam vidámság,
a kisujjam szeretet,
odaadom mind neked!”
Beszélgetőkörrel folytattam a Boldogságórát. Elmondtam a gyerekeknek, hogy egy nagyon fontos témát fogunk ma megbeszélni, mégpedig: Reális célok kitűzése és elérése. Kis csoportommal beszélgettünk a célokról, mi óvodai célokról, erre az éppen aktuális udvarra lemenetelkor felmerült problémát választottam (kesztyű) beszélgettünk róla, miután körbejártuk a témát saját példákat mondtam az én életemből, azután már ők is közelebb kerültek ehhez a témához.
Relaxációs gyakorlatként az „Irkafirkát” választottam, melyben jól ellazultak a gyerekek. Kezeik alatt szép alkotások születtek.
Majd a Boldogság mondókával mentünk vissza a nagy szőnyeghez, ahol Bagdi Bella: Van nekem egy álmom című dalára táncoltunk a gyerekekkel. Boldogan, vidáman, felszabadultan énekelték a dalt táncolás közben.
A gyakorlatban is kipróbáltuk a cél elérését. Babzsákot kellett hullahopp karikába dobniuk. Elmagyaráztam nekik, hogy ez most nem verseny, a cél lebegjen a szemük előtt, hogy a babzsák a hullahopp karikában landoljon. A gyerekek ezt a játékot nagyon komolyan vették, akinek elsőre nem sikerült beletalálnia, próbálkozhatott még egyszer.
Játék után Boldog Dóra szélcsengőjével és mesébe hívó mondókájával mesehallgatásra hívta a gyerekeket. Elmeséltem A kesztyű című mesét. Azután beszélgettünk az állatok tevékenységeiről. Milyen célokat lehet még kitűzni. Sorrendbe tették a gyerekek egyesével az állatokat beköltözésük sorrendjében.
Boldogságóra lezáró tevékenységeként kesztyűs színezőt kaptak, melyet ki is színezhettek.
A szülők számára már jól ismert mondatot „Mindig a cél lebegjen a szemed előtt!” kinyomtattam, és fölragasztottam a csoportszoba ajtajára, a témát a szülőknek így adtam tovább.