Beszélgető körben arról folyt a társalgás, hogy hogyan képzeljük el magunkat a jövőben. Eljátszottuk milyenek voltunk kicsinek és milyen nagyok leszünk s közben énekeltük a Kicsi vagyok én dalocskát. Ezt követően lerajzoltuk, hogy milyenek leszünk és mi leszünk ha nagyok leszünk. Az elkészült képekből közös kiállítást készítettünk.

A hónap során több foglalkozást is szenteltem a célok kitűzése és elérése témának. Nagyon fontosnak tartom ezt a témát, mivel céljaink elérése nélkül megkeseredett, elégedetlen emberekké válhatunk. Megpróbáltam érzékeltetni a gyerekekkel a téma fontosságát a saját életemből vett példákkal is. Először is tisztáznom kellett a gyerekekkel cél fogalmát, mert a legtöbb gyerek a futóversenyeken elért célra gondolt vagy összetévesztette valami kívánsággal, ajándékkal, amelyet karácsonyra vagy születésnapra szeretett volna megkapni. Miután tisztáztuk az „életcél” fogalmát, meghallgattuk a Van nekem egy álmom című dalt. (Ezt a dalt többször is meghallgattuk a hónap során a gyerekekkel.) Elmeséltem Bezzeg Andrea Boldogvár meséjét is a gyerekeknek, amely céljaik elérésére ösztökéli a gyerekeket. A mese után többen is kijelentették, hogy a fő céljuk , hogy boldogok legyenek. A téma feldolgozása során több ötleteket is merítettem a Boldogságóra könyvből. Többek között kipróbáltuk a varázshópelyhek beszippantását járás közben, majd leültünk és beszélgettünk, a gyerekek megpróbálták megfogalmazni vágyaikat, céljaikat. Természetesen arról is beszélgettünk, hogy nem szabad feladni céljainkat akkor sem, ha nem sikerül elsőre. Addig kell próbálkozni míg nem sikerül, és bízni kell önmagunkban. Miközben vágyaikat, céljaikat vizuálisan is próbálták megjeleníteni, rajzolás közben hallgattuk Bagdi Bella Repülj velem CD-jét. Végül a gyerekek lerajzolták céljaikat. A csoportom szeret zenére alkotni, érdeklődéssel hallgatnak különböző stílusú zenéket is. Többen szeretnének rendőrök, katonák, mentősök, orvosok lenni. Valószínű, „A hétköznapi hősök” című mesés történet is inspirálta Őket, amit egy délelőtti foglalkozás alkalmával olvastam a gyerekeknek. De többen cirkusznál is szeretnének dolgozni, mint légtornászok, ketten kertészek is szeretnének lenni. A téma lezárásaként, a hónap utolsó boldogságóra foglalkozása alkalmával a segédanyagban ajánlottak szerint, közös, csoportos célokat is kitűztünk. Fontos célunk, hogy senkit nem közösítünk ki, azokkal a gyerekekkel is játsszuk, akikkel egyébként nem mindig játszanánk szívesen.

A szitakötő csoport számára igazi kihívás volt ez a témakör,hiszen a mindennapjaink során gyakran előkerülnek azok a kifejezések,hogy ” én nem tudom megcsinálni” , ” nekem semmi sem sikerül”, így a célok és a bevezető feladatok rengeteg meglepetést okoztak a csoport számára.Megbeszèltük, hogy a csoportunk neve mit is hordoz magával,hogy miről is híres az a kitartó szitakötő.
A téma bevezetésére egy akadálykerülő játékkal készültünk,ahol a végén megbeszéltük mi volt a célunk a bólyàkkal. Ezt követően kitűztünk a napra csapatonkènt 1-1 közös célt, majd célbadobtunk a” megcsináltam,szuper” vödrökbe. Ezzel bevezetve a ” mi leszel ha nagy leszel ” kérdést.
Mi a mi leszel ha nagy leszel feladat során igazi hőshöz illő hivatásokat választottak a gyermekek,katona, orvos, buszvezető, rendőr és ezt még is elevenìtettèk , közben pedig jobbnál-jobb megfogalmazásokat hallhattunk ezekről a hivatásokról. Néhány szösszenet: ” a katona ereje a zöld ruhájában rejlik,azért tudja megvédeni az ovit is mert ugyanolyan színű” , ” a sofőr célja életében a jó kedvű utasok bulis szállítása” , „azért leszek orvos,hogy ne legyen több ilyen ízű gyógyszer”.Azok a gyermekek akik nem tudták kifejezni rajzzal ,hogy mivè szeretnènek válni felnőtt korukban,igyekeztünk lehetőséget teremteni rá más móddal. Szerelő, állatorvos. A hónap feladata meglepetésekkel , élményekkel és rengeteg új ismerettel gazdagította a csoport repertoárját.