Boldogágóráink a szokásos relaxációs gyakorlatokkal kezdődnek, majd egy-egy tanulságos mesével folytatódnak. E havi mesénk: Az öreg halász és a nagyravágyó felesége- megtanított bennünket arra, hogy próbáljunk olyan célokat magunk elé kitűzni, amiért mi tudunk megdolgozni és el is tudjuk érni. A mesében is az aranyhal teljesítette a halász, (de inkább a felesége ) kívánságait. A faliújságra mi is egy hatalmas aranyhalnak küldtük a kívánságainkat, személy szerint hármat-hármat. Próbáltunk a valóság és a realitás talaján megmaradni, de nem mindenkinek sikerült.
Próbáltam apró, elérhető célok felé terelni a gondolatokat, aminek elérése még így is nagy erőfeszítést és kitartást igényel a mi iskolatípusunk tanulói számára. Egy-egy apró teljesíthető vágyat mindenkinek találtunk, és meg is próbáltuk fogalmazni.
Célok kitűzése és elérése
Radó T.Általános Iskola és EGYMI
Mi szeretjük a barátainkkal megbeszélni a céljainkat. Van olyan közöttünk, aki egyedül gondolkodik, de a többség megvitatja a dolgait a többiekkel. Mivel mi nemcsak osztálytársak vagyunk, hanem barátok is, ezért ez könnyen ment. Megbeszéltük a rövid távú, a közép távú és a hosszú távú céljainkat is.
Radó Tibor Általános Isk. és EGYMI
Mi már nemsokára elhagyjuk kedvenc iskolánkat, ugyanis 8. osztályosok lettünk. Komolyan kell venni a célok kitűzését, mert sok út van előttünk, el kell dönteni, hogy merre tovább! Már beadtuk a jelentkezési lapokat, eldöntöttük a következő lépést. nehezen ment a megfogalmazás, de a végén mindenkinek sikerült kitalálni, mit akar
A célok kitűzésénél legjobban a célba dobással lehetett érzékeltetni mi is az cél kitűzése, illetve elérése. Leginkább közeli célokról beszéltünk, amit szeretnének elérni. A játékban több cél is előtérbe került: megépíteni egy állatkertet, benépesíteni, rajzokat készíteni, megtanulni egy éneket. Volt egy kisfiú, aki szeretne megtanulni írni és segítséget kért, hogy elérje a célját. Volt, aki fonni szeretne megtanulni és ezért kész gyakorolni. Mindenki elmondta, mi lenne az, amit nagyon szeretne, hogy valóra váljon.
A gyerekekkel játékos megközelítéssel mutattam be a cél jelentését. Többféle labirintus, útvesztő feladatot kaptak. Az elkészített céltáblánkra az egyik ilyen kutyás útvesztőt fel is ragasztottuk. Sokat beszélgettünk egyéni, közös, közeli, távoli célokról. Az osztály közös céljai közül a céltáblánkra a közös kirándulás került. Még ez idáig nem volt rá lehetőség, hogy együtt utazhassanak. A téma feldolgozása közben a tapasztalatom, az, hogy a távolabbi célokat jobban meg tudták fogalmazni a 8-9 éves korú gyerekek. Leginkább arról beszéltek szívesen, milyen szakmát szeretnének tanulni, illetve majd abban dolgozni, ha nagyok lesznek.
Ebben a hónapban közös osztálycéljainkról és egyéni, rövid- és hosszútávú célokról beszélgettünk.
2020. január
Célok kitűzése és elérése
A bevezetőben megkérdeztem a gyerekeket, mit jelent a szó: CÉL. Rögtön a futásra asszociáltak, arra az eseményre, amikor valaki beér a célba. Szóba került a célba dobás is, majd elkezdtem rávezető kérdésekkel gondolkodtatni a gyerekeket, hogy mit jelent a cél az életünkben. Előbb kisebb célokról beszéltünk, mint a hétvégére tervezett programok elérése, majd eljutottunk a közelítő iskoláskorig, innen pedig egy nagyobb ugrással a felnőtt létig. Az a kérdés, hogy milyen terveik vannak a felnőtt korukra, már nemrég elhangzott. Különös volt hallani, hogy sokan nem tudták értelmezni ezt 2-3 hónappal ez előtt, a gyerekek közel fele nem gondolkodott még el ezen.
Tehát ebben a hónapban is, januárban, kicsit másképp, de ismét szóba került a felnőttkor. A hónap feladatai közül a „Mi leszek, ha nagy leszek” – rajzos feladatot választottam, ehhez ismét egy olyan lapot készítettem, amely a gyerekekhez kicsit közelebb áll: fiúknak és lányoknak kicsit különbözőt (egy kisfiú és egy apa alak, lányoknak anya karjában egy kislány). A gyerekek gyorsan hozták a rajzos ötleteiket, tanácstalanság még többeknél jelentkezett és néhányan utánozták is egymást, de ez megszokott az óvodás korú gyermekeknél.
Szívesen rajzoltak, színeztek, majd megbeszéltük, ki mi szeretne lenni és dicséretet is kaptak szép rajzaikért. Készült kép: rendőrökről, kommandósokról, balerináról, eladókról, fodrászról, mentősökről, doktor nénikről, focistákról, taxisokról és kamionsofőrökről.
Az egyik héten megkapták színezésre a boldogságvár képét és különös volt hallani tőlük, hogy többen is elmondták: nem ilyennek képzelték, mint ahogyan a képen látják. Lényeg: a boldogságvár (szerintük) szélesebb és sokkal nagyobb! Mivel boldogovis foglalkozás hetente van a nagycsoportosoknál, így minden témakört többször is, több oldalról is körbe tudjuk járni, fel tudjuk dolgozni. A mesét is ügyesen felelevenítették 1 hét múlva, mind a 4 óvodában. Emlékezetes történet volt a próbatételek és a megküzdés minden elemével.
Sokat játszottunk a hónapban, minden csoportban a „Pozitív gyermek vagyok” kártyajátékkal, szívesen hallgatják a megerősítő gondolatokat, kedves megállapításokat.
A hònap elejèn kitűztünk egy cèlt: Sosem adjuk fel! Mindig lesznek cèlkitűzèseink, amelyeket sok munkàval elèrünk. A „Cèltalanul ” feladat segìtsègèvel ràjöttek a gyerekek, hogy bàr sokszor kilàtàstalan a helyzetünk, de megoldàst kell keresnünk. Sokat beszèlgettünk erről a tèmàròl, ès eldöntöttük, hogy jobb cèlokkal a vilàg!!!
A foglalkozások folyamán a gyerekek komoly célokat tűztek ki maguk elé. Bízom benne, hogy mindenki vágya megvalósul.