Boldogságóránk indításához Kányádi Sándor: Aki fázik… c. versikéjét választottam. Majd megragadva téli időjárás aktualitását ( havazás, hideg…)és egy hóemberes feszítő/lazító koncentrációs gyakorlattal folytattuk a ráhangolódást
Ezt követően „A kis hóember nagy álmát” ismerhették meg a gyermekek, melyet élőszavas bemutatással meséltem el. A történetből megtudtuk, hogy a Hóember nagy célja az volt, hogy ő is tudjon mosolyogni. Rájött, hogyha olyan dolgokat csinál, amik örömmel töltik el- mosolyogni fog.
A történet megértését kérdésekkel segítettem. pl: Mit szeretett volna a Hóember? Sikerült-e neki azonnal? Mit csinált, amikor nem sikerült? A mese után ismét beszélgettünk, – a gyermekek saját céljaikat fogalmazták meg-és osztották meg a társaikkal valamint fókuszáltunk arra is, hogyan viselkedjünk, hogyan viszonyuljunk a kudarchoz, a sikertelenséghez: ne adjuk fel, bíztassuk magunkat, kérjünk segítséget . Ezt követően hógolyókat varázsoltunk -és célbabobó játékot játszottunk. A dobások előtt a következő mondatokat tudatosítottuk : Sikerült!!!, Nem baj, ha nem sikerül , újra megpróbálom. A Mozgásos játékot is szívesen játszották. 🙂.
Foglalkozásunk záró részében kiszinezték a mosolygó Hóembereket, és a „Téli célfelhőkbe ” megfogalmazták gondolataikat. Hangulatteremtő céllal téli zeneszámokat hallgattunk . A foglalkozás végén most is elvégeztük az elégedettség mérést , amely szerint most is, mint mindig valamennyien jól érezték/ jól éreztük magukat.:-)
Célok kitűzése és elérése
Boldogságóra tevékenységünket úgy terveztem meg, hogy az komplexen illeszkedjen a heti témához, játékos, motiváló és élményszerű legyen és támogassa a boldogságóránk célkitűzését.
Ráhangoló tevékenységnek a „hópihe röptető” -ajakizom erősítő játékos gyakorlatot választottam, amely mindazon túl, hogy erősíti a beszédszerveket, nagyszerű lehetőséget teremtett a koncentrációra. A játékos gyakorlat után egy találóskérdéssel motiváltam a gyermekeket: „A Déli-sarkon élek,a hidegtől nem félek.Fekete frakkban totyogok,halakra, rákokra gondolok.Tudod-e, hogy ki vagyok?” Miután sikerrel kitalálták a gyerekek feladványt, Pötyi pingvin történetével folytattuk: Pötyi a Sarkvidéken élt és egy nap különös hírt hallott: Aki végigjárja a Jégcsillag küldetést, megtanulja megérteni az érzéseit. A kis pingvin célul tűzte ki, hogy ő is teljesítse a Jégcsillag küldetést.
A mesét megállókkal meséltem. Ez a fajta előadásmód segíti a megértést, élményszerű és megjelennek az én-élmények is pl:Mit érzett most Pötyi? Te érzetél -e már ilyet/hasonlót ? Hol érezted? Mit csinál ilyenkor a tested? A gyermekek aktívan élték meg a mesét, jól motiváltak voltak a tevékenységben. Ezt követően egy mozgásos játékkal : az Érzelem -szobor játékkal folytattuk , mely során alkalmaztam érzelem kártyákat is . A játék során az egyes érzelmeket mozgással társítottunk : öröm- terpesz állás, karok rézsutos magastartás, félelm- leguggolás-össze kuporodás, harag- terpeszállás- karok feszítő rézsutos mélytartás. A játék kiválóan segített az érzelmek azonosítását, tudatosítását. A mozgásos játék után a gyermekek megfogalmazták saját célkitűzéseiket. Beszélgettünk arról, hogy a célok elérése nem mindig egyszerű feladat. Összegyűjtöttük azokat a kifejezéseket tényezőket, melyek segíthetnek a célok elérésében . A gyermekek gondolatai: ” meg tudom csinálni” , „nem adom fel” , nem baj, ha nem sikerül , megint megpróbálom”, „újra próbálom” ” most sikerülni fog” . Segítőink lehetnek a célok felé vezető úton : anya, apa, tesó, óvó néni, a barátom, a dadus néni 🙂
Boldogságóránkat „Pingvinbüszkeség” körrel folytattuk, amely során megfogalmazhatták gondolataikat:
– Arra vagyok büszke…
– Ma nekem nehéz volt…
Majd színezéssel, díszítéssel elkészíthették a „Jégcsillagaikat”. Lezárásként pedig Pingvintánccal zártuk a tevékenységünket.
Boldogságóra beszámoló – január
A januári Boldogságóra alapprogram havi témája: Célok kitűzése és elérése.
A foglalkozások során arra törekedtünk, hogy a tanulók megértsék: a boldogság megéléséhez fontos a célok kitűzése, azokért erőfeszítést kell tenni, és a befektetett energia megtérül.
Magyar irodalom (olvasás) – Boldogságóra kapcsolódással
Az órán Halász–Szabó Klaudia és Sillinger Nikolett: Nagy motiválókönyvem – mesék a gyerekek ösztönzéséhez című kötetéből felolvastam „A farsangi jelmez” című történetet.
A mese meghallgatása előtt megfigyelési szempontokat adtam a tanulóknak, többek között:
• Mi volt a kislány vágya?
• Ki támogatta őt?
A történet meghallgatása után a gyerekek spontán módon megfogalmazták gondolataikat, majd közösen megbeszéltük a kérdéseket. Elemeztük, hogy mit tett Olga a célja eléréséért, és arról is beszéltünk, hogy ki nem hitt benne. Közösen megkerestük azt a kulcsmondatot, amely Olgát a kitartásra ösztönözte, és tisztáztuk, ki mondta ezt neki. Tudatosítottuk, hogy mennyire fontos az ilyen támogató személy az ember életében, és hogy a célok eléréséhez kitartás szükséges.
Ezt követően a tanulók feladatlapon a témához kapcsolódó közmondásokat kaptak, amelyeket párosítaniuk kellett a jelentésükkel. Ellenőrzéskor saját élményeikből hoztak példákat arra, hogyan bizonyosodtak meg egy-egy közmondás igazságáról (pl. „Minden kezdet nehéz” – egy tanuló a sportolás elkezdésével kapcsolatos tapasztalatát osztotta meg).
Az órát drámajátékkal zártuk: a történet egyes részeit eljátszották, így még mélyebben beleélték magukat a szereplők helyzetébe.
A foglalkozást Bagdi Bella: „Van nekem egy álmom” című dalával fejeztük be.
________________________________________
Etika óra – Motiváló jövőkép
Az etikaóra témája a Motiváló jövőkép volt. Beszéltünk arról, hogy a jövő tervezése fontos, és a sikerhez vezető út része. Hangsúlyoztuk a pozitív érzelmek, az önbizalom és a saját képességekbe vetett hit szerepét.
A gyerekek először a padra feküdtek, és egy képzeletbeli „időutazásra” invitáltam őket: arra kértem őket, hogy képzeljék el, amint egy időgépbe ülnek és a jövőbe repülnek, ahol már felnőttek. Irányított kérdésekkel segítettem a vizualizációt:
• Hol élnek?
• Milyen házban laknak?
• Mivel foglalkoznak?
• Kik veszik őket körül?
• Mivel töltik a szabadidejüket?
Ezután „visszatértek” a jelenbe, és megosztották élményeiket. Sok érdekes elképzelés hangzott el a családról, lakóhelyről és jövőbeli foglalkozásokról.
A beszélgetés során tisztáztuk, hogy életünk során több dologra is vágyhatunk, majd megismertük a bakancslista fogalmát. Minden tanuló kapott egy „bakancs” alakú lapot, amelyre minél több olyan célt kellett felírnia, amelyet élete során szeretne megvalósítani, és amely boldogságot vagy elégedettséget adna számára. A tanulók ezután örömmel megosztották társaikkal a bakancslistájukon szereplő céljaikat.
Az óra jó hangulatban zárult; a tanulók energikusan és motiváltan mentek szünetre.
Célok kitűzése és elérése
Hogyan váltsuk valóra az álmainkat?
1. Relaxációs gyakorlat: „Ásítás, fújás”
2. Idézet
Idézet kivetítése, megbeszélése. A tanulók elmondják gondolataikat, érzéseiket.
„Mi az, ami képessé tesz bennünket,
hogy elérjünk egy célt, egy álmot?
Csak ez a kis szó: akarom.
Nincsenek leküzdhetetlen akadályok,
csak emberek, akik nem hisznek az
akadályok legyőzésében.”
3. „Álmok fája”
A tanulók becsukják a szemüket, és elképzelik magukat egy év múlva. Mi(k) az(ok) dolog/dolgok, ami(k)re a legbüszkébbek lennének, ha elérnék? Aki szeretné, egy-egy szóban elmondhatja a fő célját.
zene: https://www.youtube.com/watch?v=zvUZgcBR_us
4. Megbeszélés
Mit szerettél volna csinálni gyerekkorodban? Miről álmodoztál? Milyen kitűzött célt értetek már el? Miért fontos, hogy legyenek céljaink? Ki segíthet céljaid elérésében? Miért fontos, hogy legyen egy jó tervünk? Mi fog történni akkor, ha eléred a célod? Milyen érzés?
Célok kitűzésének pozitív hatásai Tk. 137. o.
5. Értelmes célok gyűjtése
A tanulók csoportokban számukra értelmes, elérhető célokat gyűjtenek, amelyeket illusztrálhatnak is. Gondolataikat megosztják társaikkal és felteszik a táblára.
6. Közös cél
A tanulók kiválasztanak egy közös célt (pl. jobb jegy matekból, rendszeres sport). Majd rajzolnak egy kartonra egy 5 fokú lépcsőt, ahol a legfelső fok a cél. Az alatta lévő fokok a részfeladatok (pl. „beiratkozom edzésre”). A lépcső mellé írnak egy dolgot, ami hátráltathatja őket (pl. lustaság, telefonfüggőség), és egy módszert, amivel ezt legyőzik. Gondolatébresztő: Kell egy terv Tk.:134.
A tanulók a következő közös célt választották: Sikeres matek dolgozat
TERV
A 5 fokú lépcső (alulról felfelé haladva):
• 5. fok (A CÉL): Megírom a dolgozatot legalalább 4-esre.
• 4. fok: Megoldom az előző évi összefoglaló feladatsort segítség nélkül.
• 3. fok: Kérek segítséget a tanárnőtől vagy egy osztálytárstól a feladatok megértéséhez.
• 2. fok: Napi 20-30 percet gyakorlok.
• 1. fok (AZ ELSŐ LÉPÉS): Átnézem a füzetemet, és színessel bekeretezem a képleteket, amiket meg kell tanulnom.
Akadály: telefon, hangzavar
Megoldás: telefon kikapcsolása, csendes környezet
A következő mondatokat kitesszük az elkészült plakát mellé az osztályterembe:
Képes vagyok rá. Megvannak az eszközeim. Tudom, mi az első lépés.
Zárásként mindenki mond egy „első lépést”, amit még ma vagy holnap megtesz a célja érdekében.
Zenehallgatás
Bagdi Bella: Valóra váltom a legnagyobb álmom
Ezen a foglalkozáson a gyerekek konkrét célokat fogalmaztak meg, amelyeket a jövőben szeretnének megvalósítani. Közös célként megjelent a féléves tanulmányi eredmények javítása, különös tekintettel arra, hogy a továbbtanulás időszaka áll előttük. Emellett szóba került az idei iskolai farsangi rendezvény is, amelyhez kapcsolódóan egy újabb közös célt tűztünk ki: egy vidám, esernyős táncprodukció bemutatását. A csoport elkötelezett abban, hogy a kitűzött célokat közös munkával és kitartással megvalósítsa.
A gyerekek izgatottan várják a Boldogságórákat. Az órák előtt párnappal már érdeklődnek a témák iránt.
A negyedik és az ötödik osztályban a célokról és azok eléréséről beszélgettünk.
A terem egy részében körben ülve hallgatták egymás céljait. Voltak rövid és hosszútávú célok, pl. év végére kijavítani a jegyeket, családalapítás, barátokat gyűjteni, segíteni a szülőknek, boldognak lenni.
Az 55 kérdés kártyák segítettek abban, hogy a céljaikat átgondolják, és a megvalósítás első lépését is meghatározzák.
A feladatok közül foglalkoztunk a célokat segítő megerősítésekkel, a varázsszó és az útkereső megoldásaival. Emlékeztetőül a munkafüzetből A/4- es lapra nyomtatva megkapták a „Bármit képes vagyok elérni !” színezőt.
Egymásra figyeléssel, mosolygással, együtt gondolkodással, vidámsággal telt az óra.
5. 2026.01.22.-én tartottam az 1-es csoportban a Boldogságórát: ,,Célok kitűzése és elérése címmel.
Az óra bevezetése ként mozgásos relaxációs gyakorlatok közül a ,,Körbe- körbe- karikába”-t végeztük. A hosszant tartó hidegre való tekintettel nem kimondottan személyes célt tűztünk ki. Gondoskodni szeretnénk a hazánkban telelő, az Intézményünk hatalmas parkjában élő madarak téli táplálásáról. Számukra madáretetőt készítettünk újra hasznosítható eszközökből.
Ezeket feltöltöttük napraforgó maggal és kihelyeztük a parkba. A madáretető mellet nem tudtam készíteni a gyerekekről, mivel egy rollátorral, a többiek tolókocsival közlekednek.
Miután visszamentünk a tanterembe meghallgattuk és riszáltunk a ,, Van nekem egy álmom” című dalt Bagdi Bellától. Az óra jókedvűen, változatosan zajlott.
Várkonyi István Általános Iskola, Cegléd, Széchenyi út 14/d
A hónap dalát nagyon szeretjük. Sokszor énekeljük.
Közös célkitűzéseink rövid távúak, év végéig leszünk együtt, harmadikban új tanító néni veszi át a csapatot. Napi és heti terveink is voltak, amit többnyire sikerült is elérnünk.
Beszéltünk a közmondásokról.
Nevezetes napok keretében feldolgoztuk az Ujjé-vi mesét. A hóemberek világnapja alkalmából szomorú, vidám, szerelmes hóembereket festettünk. Farsangra álarcot készítettünk belső tulajdonságaink alapján.
Január a célok kitűzésének a hónapja. Sok feladat vár ránk az új évben, amiket szépen sorjában beépítünk a mindennapjainkba.
A téli szünetről visszatérve kitűztük fő célunknak a Felfénylő Szavak szavalóversenyre való készülést. Minden tanulónak választottam egy neki való verset, aminek gyakorlása minden nap feladatunk. Haza is küldtem és a kollégiumba, lakásotthonba is vihettek a gyerekek a saját versükből, hogy a verseny napjára mindenki szépen kidolgozott, jól előadott verssel álljon a zsűri elé.
Célunk volt még kitalálni, ki minek öltözzön a farsangon.
A félévi bizonyítványok kiosztása után megbeszéltük, hogy kinek kell jobban tanulni, hogy a tanév végi eredmények még szebbek legyenek. Ez is mindenkinek egyéni célja lett, hogy javítson matematikából, magyarból, esetleg a magatartásán kell még változtatni pozitív irányba.
Ének órán több gyakorlatot elvégeztünk az erősség program vezetői képességek erősítésére, pl: fakockákkal bemutatott egy tanuló ritmust, amit a többiek lekövettek, vagy ó hangot hallattam egy hangszínen, a gyerekek követték. Így tudott 1-1 tanuló is vezető szerepbe kerülni, és én is tudtam érvényesíteni vezető mivoltomat.
Testnevelés órán nagyon élvezték a Kati mondja! nevű játékot, kipróbáltuk a Hegy meditációt és játszottunk célbadobó versenyt is. Itt is megfogalmaztuk célként, hogy minél több kislabdát sikerüljön bedobni a vödörbe. Sokszor gyakoroljuk az agyfélteke összehangoló mozgásokat is, amik segítenek a gyerekeknek a tanulásban is.
Egyik tanulómnak szülinapja volt, megünnepeltük tűzijátékkal, tortaszelettel, így éppen kapóra jött a csokitorta feladatlap, amit még ajándékba el is készítettek neki a többiek.
Nagyon tetszett nekik Weöres Sándor: Ujjé-vi mese című verse, amihez kapcsolódóan fogalmaztunk meg újévi fogadalmakat. Egyik legfontosabb megfontolnivaló a verekedés mennyiségének lecsökkentése, a szavakkal való bántás, a trágár szavak használatának minimálisra csökkentése. Talán a többi mellett ez a legnagyobb célja a második osztályosoknak, ami tanév végéig elkísér bennünket.
Benedek Elek: Három kívánság c. meséje után a gyerekek is kedvet kaptak kívánságokat megfogalmazni, ami több gyermeknél az volt, hogy szeretne családban nevelkedni. Nagyon szomorú, hogy ezek a 9-10 éves gyerekek lakásotthonban nevelkednek, és legfőbb vágyuk, hogy szerető család vegye körül őket.
Mézengúzainkkal januárban sokat beszélgettünk a céljaikról. Képzeletben utaztunk is egy kicsit a jövőben, volt akinek ez könnyű volt, de volt olyan is, aki nehezen tudott a jövőre gondolni. Erről készült néhány kép is, melyek nagyon sokfélék lettek. Megismertünk néhány közmondást, ami közelebb vihet minket az álmainkhoz, sőt békegalambokat készítettünk. Csodálatra méltó az, amikor a gyerekek félelem és kétség nélkül mernek álmodni. Bárcsak valóra tudnák váltani ezeket az álmokat!