A célok kitűzése és elérése témát a hagyományos formában két órában dolgoztuk fel. Az első órán a ráhangoló beszélgetés után a tanulókkal az első feladatról beszélgettünk. A számvetés ideje című feladat kérdéseire őszinte válaszok érkeztek a diákok részéről. A Tőled függött a sikertelenség? Rajtad kívül álló okokon múlott? kérdésblokkra korrekt, néhány tanuló esetében meglepően érett válasz érkezett, a megszokott, másban hibát kereső attitűd helyett.
Ezt követően a beszélgetőkörben vittük tovább az előző feladat alapgondolatait. Hat tanuló vállalkozott arra, hogy értékelje az elmúlt esztendő történéseit. A következő év terveiről is beszéltek a vállalkozó kedvű nebulók.
A második osztályfőnöki órán a gyerekek az Idézgető című feladat megoldása mellett döntöttek. Plakátokat készítettek, amiket aztán a faliújságra tettünk ki. A diákok csoportmunkában dolgoztak.
Célok kitűzése és elérése
A célok kitűzése és elérése témát a hagyományos formában két órában dolgoztuk fel. Az első órán a ráhangoló beszélgetés után a tanulókkal az első feladatról beszélgettünk. A számvetés ideje című feladat kérdéseire őszinte válaszok érkeztek a diákok részéről. A Tőled függött a sikertelenség? Rajtad kívül álló okokon múlott? kérdésblokkra korrekt, néhány tanuló esetében meglepően érett válasz érkezett, a megszokott, másban hibát kereső attitűd helyett.
Ezt követően a beszélgetőkörben vittük tovább az előző feladat alapgondolatait. Hat tanuló vállalkozott arra, hogy értékelje az elmúlt esztendő történéseit. A következő év terveiről is beszéltek a vállalkozó kedvű nebulók.
A második osztályfőnöki órán a gyerekek az Idézgető című feladat megoldása mellett döntöttek. Plakátokat készítettek, amiket aztán a faliújságra tettünk ki. A diákok csoportmunkában dolgoztak.
Mi leszek, ha nagy leszek? c. könyvből olvastunk, majd lerajzoltuk jövőbeli terveinket. Elképzeltük, milyen szupererőnk lenne szuperhősként, mire használnánk azt.
Újra itt a kiscsoport! Célom, hogy beszokjanak az oviba, hogy rájöjjenek, megtudják milyen jó óvodába járni!
Egyenlőre magamnak tűztem ki ezt a célt, mivel a gyerekek megismerése, beszoktatása méh előttem – és munkatársaim előtt- álló feladat volt.
A gyerekeket kis ajándékkal vártuk, mindenkinek színes szélforgót készítettünk és kis nyakláncot, az óvodai jelükkel.
Az első héten különböző időpontban vártuk őket: lehetett jönni 8-9-ig , 9-10-ig és így tovább, egészen délig. Így kisebb csoportokban jobban tudtunk közeledni hozzájuk, foglalkozni velük egyénileg.
A következő héttől már indult az ˝igazi˝ ovi, a teljes napot itt töltötték.
Volt aki lassabban, volt aki gyorsabban, de mindenki beszokott az oviba. az eltelt idő során a szokás és szabályrendszert, barátságok szövődtek, együttesen éltük át a hétköznapokat és az ünnepeket. Egy közös mese hallgatás után – kedvencünk a kis kakas gyémánt félkrajcárja – alkottuk meg a közös plakátunkat, a mese alapján.
Mindenki kezét lefestettem és lenyomdáztam, majd közösen kis kakast készítettünk belőle, színes tollak felhasználásával.
Ezzel díszítjük öltözőnk falát, ez egyben az összetartozásunkat is megjeleníti.
Célomat, hogy egymásra, mint összetartozó közösségre – ˝Nyuszi csoport˝- tekintsenek, úgy érzem, elértem. A továbbiakban mint közösséggel és annak tagjaival, tovább tudok lépni, a Boldogságprogram többi céljának eléréséban, hogy ők is érezhessék: ˝Jobb veled a világ˝
A január az év első hónapja. Valami új kezdődik minden évben ilyenkor. A megújulás, a változások lehetősége pedig mindig reményekkel teli. Én ezt a fonalat szerettem volna megragadni a diákjaimmal. Motivációs idézetet választottunk magunknak: „Bízz abban a csendes és szerény belső hangban, ami azt súgja, hogy : Megpróbálom, menni fog.” Ezt választották a gyerekek. Azt állapítottam meg ebből, hogy igazából bátorításra van szükségük leginkább. Erre és az elért eredményekre építettem a beszélgető körünket.
Egy nagyon alapos beszélgetőkörben tehát megtartottuk a mi kis számvetésünket. Gondolatébresztőként a kérdéseket a gyerekek a táblán láthatták, amitől persze el is lehetett térni. A kérdések az elmúlt év, tanév célkitűzéseihez és a célok megvalósításához kapcsolódott. Rögtön az élményekhez, a tényekhez kötöttük az érzelmeket is. Felidézték a gyerekek a sok munkához, a beteljesüléshez és a kudarchoz kapcsolódó élményeiket is. Néhányan beszéltek a jövőbeli terveikről is. Természetesen nem volt kötelező a gondolatokat, a terveket megosztani egymással. Hiszen két önálló feladatban ezt megtették mindnyájan. Az egyik nyílt végű mondatok befejezése az új évre vonatkozóan, a másik egy gondolattérkép volt. Igaz, hogy van némi átfedés a két feladat között, de én 10-14 éves gyerekekkel foglalkozok és nagyon eltérő szinten vannak értelmi és érzelmi intelligencia terén, szóbeli kifejezőképességben, így mindenki megtalálta a számára megfelelő feladattípust. A munkákat hazavihették a gyerekek. Jó ezt év közben többször elővenni, visszaigazolást, vagy bátorítást nyerni.
A célok kitűzése témakörben sok olyan lehetőséget láttam, ami egy negyedikes számára fontos üzenettel bír. Év elején -mint minden évben- leírták fogadalmaikat. Egy-egy cél kitűzése érdekében fontos ismerniük a saját korlátaikat, képességeiket. Ennek érdekében egy önismereti játékkal kezdtük, aminek neve: Mit tennél ha… ezt követően egymásról mondtunk jó tulajdonságokat, majd kevésbé jókat. Azt szeretem benned, hogy…, Azt nem szeretem benned hogy… Ezeket feltárva a gyerekeknek lehetőségük nyílt még jobban magukba nézni, magukra ismerni. Majd 2 hetes kihívásokkal folytattuk, célok, amiket 2 hét alatt elérek. Lehetett testi, lelki, szellemi, társas. Például: Egy héten keresztül reggel korán kelek, egy héten keresztül bevetem az ágyam s így tovább. Ebben a feladatban számít az elszántság , a motiváció, akarat és az időmenedzsment is. A gyerekek nagy részének sikerült a kitűzött challenge-ket megvalósítani. Végül jöhettek a hosszabbtávú célok, amiket űrhajóval csillagokkal, meteorokkal szemléltettünk. Amiben az űrhajó a gyermek és a csillagok, meteorok az elérendő célok.
Az újév alkalmából mindenki felírt egy jókívánságot név nélkül, majd egy kalapból ezt kihúztuk és felolvastuk. Kiderült, hogy sok kívánság csak úgy teljesülhet, ha teszünk érte. Ezzel kapcsolatban a gondolataikat egy feladatlap segítségével mindenki egyedül fogalmazta meg. Végül tettünk egy osztályfogadalmat is. Bízzunk benne és önmagunkban, hogy sikerül betartani a fogadalmat. Ha igen, akkor azt biztosan megünnepeljük.
Varga Irén: Mi leszek, ha nagy leszek? című versének ismertetése után megbeszéltük, milyen szupererőre vágynak a gyerekeknek, milyen szuperhősök lennének szívesen, majd néhányan le is rajzolták elképzeléseiket.
Január hónap a célkitűzések hónapja. A gyerekekkel először megnéztük a Piston (Dugattyú) animációs kisfilmet és kielemeztük, hogy milyen cél motiválhatta a szereplőt. Megbeszéltük azt is, hogy ez valójában nem egy okos dolog volt, a rendőrt lekörözni. Ezután megfogalmaztuk saját céljainkat, nagy hangsúlyt fektetve rá, hogy olyan célokat próbáljanak megfogalmazni, ami elérhető, megvalósítható a számukra. A célokat mindenki lerajzolta egy papírra. Ezután kezdődött az asztronauta képzés, ugyanis eldöntöttük, hogy a célokat saját űrhajóval kilőjük az űrbe! Jelmondatunk: „A végtelenbe és tovább…!”. A kis asztronauták a kilövés napjáig több vizsgán is megfeleltek:
– állóképesség (állj fél percig egy lábon)
– tér-irány orientáció (tudd melyik a jobb, bal kezed…)
– matematikai tudás (feladatlap helyes kitöltése)
– színek ismerete (nem mindegy, hogy vész esetén a piros vagy a kék gombot nyomja meg az űrhajós… 😊)
A vizsgán mindenki átment, kezdődhetett a mérnöki pontossággal kidolgozott űrhajók gyártása. Szabadidőben mindenki elkészítette saját asztronauta öltözékét is és jutott idő űrmanócskák gyártására is wc-papír gurigákból. Eljött a kilövés napja, az iskola aulájában. A célokat az űrhajóban elhelyeztük, visszaszámlálás után mindenki tehetett jó pár kört az aulában a céljaira gondolva, hogyan fogja azokat megvalósítani. Az aulában kis kiállítást is készítettünk. A landolás napján – június 15-én – mindenki visszakapja az űrhajóját és megbeszélhetjük, hogy a benne lerajzolt célokat, kinek sikerült megvalósítania.
(MANT – Magyar Asztronatikai Társaság – ez szerepel az űrhajós ruhákon 🙂 , persze valamelyiken a NASA kapott helyett… 🙂
Időkapszulát készítettünk, mottót választottunk, beleírtuk rövid és hosszútávú céljainkat. A későbbiekben is ebbe az időkapszulába fogjuk gyűjteni céljainkat.