A Boldogságóra Program 4. hónapjának témája: Boldogító jó cselekedetek
Bagdí Bella: Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalát hallgatták meg a gyerekek először, majd relaxációs gyakorlatként virágokká változtak. A kettős kör játékkal boldogan mesélték a párok a jó cselekedeteiket, majd párokat cserélve a másik történetét idézték fel. Egy kis szív alakú papírra leírták egy mondatba tömörítve a jó cselekedetüket és a táblán levő fenyőfára ragasztották. Párokat alkotva jó tanácsokat írtak le a SEGÍTS szó kezdőbetűivel. Teréz anya mondását felidézve ötleteltünk, milyen kis dolgokat tehetünk mi is a mindennapokban, hogy segíthessünk.
A hátralévő adventi időszakra egymás nevét húzták, mindenki valakinek a karácsonyi angyalkája lesz. Kíváncsian várjuk, melyikőjük veszi észre, ki volt vele különösen segítőkész, kedves, előzékeny, ki volt az ő karácsonyi angyalkája.
Az órát közös meditációval zártuk.
Boldogító jó cselekedetek
A decemberi foglalkozásunk során a hatodik osztályos tanulók a „Boldogító jó cselekedetek hónapja” témáját dolgozták fel. A beszélgetés során megfogalmazták, mit jelent jót tenni másokkal, és milyen érzéseket vált ki az, ha segítünk valakinek. Egy inspiráló történet kapcsán közösen gondolkodtunk arról is, hogy a jóság milyen hatással van a környezetünkre, és hogyan indíthatunk el mi is pozitív változást. A tanulók ezt követően elkészítették saját „Jóságnaptárukat”, amelyben több napon keresztül teljesítendő jó cselekedeteket terveztek. Mások „titkos jócselekedet-küldetésen” vettek részt, amely során apró figyelmességekkel lephették meg társaikat. A gyerekek örömmel és nyitottsággal vettek részt a feladatokban, és sokan elmondták, hogy a jótettek nemcsak másoknak, hanem nekik maguknak is örömet okoznak. A foglalkozás hozzájárult az empátia, az együttérzés és az aktív figyelmesség fejlesztéséhez. A téma különösen jól illeszkedett az ünnepi időszak hangulatához, és megerősítette a tanulókban, hogy a jó szándék minden nap helyet kaphat az életünkben.
A Boldogságóra Alapprogram havi témája: Jó cselekedetek volt.
Boldogságóránkat a Mikulás ünnepléséhez és az adventhez kötöttük.
Az advent jelentését értelmeztük, ebben az időszakban egy kedves pps segítségével karácsonyig minden egyes nap szép gondolatokat, verseket olvasunk iskolai napunk kezdésekor, kattintással egy-egy új „boldogságablak” nyílik meg számunkra szép fotókkal a háttérben. Segítségül hívva a program által ajánlott Titkos szolgálat feladatot, számtalan jó cselekedetet fogalmaztunk meg erre az időszakra, reményeim szerint valóra váltják csemetéim.
A boldógságóra keretén belül elkészítettük a Számolj és színezz! feladatot, a munkákkal tovább díszítettük tantermünket.
A jó cselekedetek mibenlétét és ránk gyakorolt jótékony, boldogít hatását jártuk körbe. Gyűjtöttünk közösen példákat, hogy mi lehet jó cselekedet. Mesehallgatás is volt, a Kőleves.
A gyerekekkel megbeszéltük hogy milyen jócselekedeteket tudunk egymásnak tenni (segítünk pakolni, vigasztaljuk egymást, játszunk együtt stb.)
A hónap meséjét is elolvastam a gyerekeknek, majd meghallgattuk a zenét.
A gyerekek közül többen hoztak felajánlást a Református egyház által hirdetett gyűjtésre a rászoruló családoknak. Így is erzekeltetve hogy adni jó!
A Mikulást izgatottan vártuk és megkapták a csomagot.
A másik két csoporttal osztoztunk az ünnepi készülődés izgalmán, felgyulladt az adventi koszorún a 2.gyertya is!
Nagyon megörültünk a decemberi tèmának, hiszen Karácsony közeledtével még több rászoruló családnak lehet segíteni. Az Óvodánkban idén is meghirdették a “Szeretetdoboz” kezdeményezést, ahol lelkesen hozták az élelmiszereket a gyermekek.
A hét folyamán igyekeztünk a gyermekek minden jó cselekedeteit kiemelni és felhívni rá a figyelmet. ( egymás felsegítése, zsebkendő adás, megvigasztalás, egymás előreengedése, stb.)
Hála doboz jàtékot is játszottunk , ahol a gyermekek elmondhatták, hogy milyen jócselekedeteket tettek, ami boldogsággal töltötte el őket és mindezért hálás a szívük .
Mindannyian a “szerető szív színébe” öltöztünk a Mikulás fogadására!
Meghallgattuk a Jó ember csak a szívemmel válhatok c. éneket. Ahhoz, hogy ráhangolódjunk és megértsék az ének üzenetét kétszer kellett meghallgassuk.
Elérva a megfelelő hangulatot, beszélgettünk a háláról. Mit jelent hálásnak lenn? Milyen érzés hálásnak lenni?
Majd azt a feladatot kapták a gyerekek, hogy az általam kiosztott képeslap alapra írjanak, rajzoljanak egy hálakártyát. A hálakártya szólhat egy barátnak, családtagnak, vagy akár több embernek is.
Az óra további részében, az ének halkan szólt és a gyerekek csendben dolgoztak. Mindenki ráhangolódva, érzelmi fűtöttségben dolgozott.
A következő órán, a titkos mikulásom játékban, erre a hangulatra, érzelmi komolyságra, könnyen ráhangolódtunk.
A gyerekekkel ma beszélgettünk a jó cselekdetektről, majd elkészítettük a „Mi karácsonyfánk” c. képet, amelyen a díszekbe és az ajándékokba jó cselekedeteket írtak.
Boldogságóra
Boldogító jócselekedetek a 2. számú napközis csoportban
„A jó cselekedetek kinyitják a szíveket, adunk, s a végén mi érezzük magunkat megajándékozva.”
(Szocska Ábel)
Decemberi boldogságóránkon az advent hangulatához kapcsolódó segítő szándék került a középpontba. A gyerekekkel arról beszélgettünk, hogy az öröm nemcsak akkor születik meg bennünk, amikor saját vágyaink teljesülnek, hanem akkor is, amikor mások napját tesszük szebbé. Az ünnepre való ráhangolódás jó alkalmat ad arra, hogy megfigyeljük: a kedvesség és a figyelmesség visszahat ránk, és gazdagabbá teszi a közösségi élményeinket.
A foglalkozás fő tevékenysége az adventi vásárra készített üdvözlőkártyák elkészítése volt. A gyerekek rajzokkal, mintákkal és jókívánságokkal díszítették a lapokat. Miközben alkottak, közösen gondolkodtunk azon, kinek szánnák ezeket a kártyákat, milyen érzés meglepetést okozni, és hogyan erősödik a kapcsolat két ember között egy apró figyelmesség hatására.
Az együtt végzett munka egyszerre adott lehetőséget a kreativitás kibontakoztatására és az érzelmi tanulásra. A tanulók átélhették, milyen fontos szerepe van a türelemnek, az együttműködésnek és az egymásra figyelésnek. Több gyermek személyes élményt is megosztott arról, mikor segített már valakinek, és hogyan lett ettől könnyebb vagy örömtelibb a saját napja – így saját tapasztalataikon keresztül értették meg a jócselekedetek kölcsönösségét.
A foglalkozás jól kapcsolódott a Komplex Alapprogram művészeti (MA) és életmód-alapú (ÉA) alprogramjához, hiszen az alkotó folyamat, az ünnepre hangolódás és a proszociális viselkedés gyakorlása egyaránt hangsúlyt kapott. A gyerekekkel arról is beszéltünk, hogyan tudnak a mindennapokban apró tettekkel örömöt vinni mások életébe.
A foglalkozás pozitívan hatott a tanulók együttérző képességére, magabiztosságára és a csoporthoz való kötődésére.
A kész kártyák az adventi vásár színes darabjai lesznek és annak jelképei, hogy a boldogság gyakran egy egyszerű, szívből jövő gesztussal kezdődik.
Figura Tünde
napközis nevelő
Kiskunmajsa, 2025. 12. 03.
Orosházi Vörösmarti Mihály Általános Iskola Rákóczitelep Tagintézmény
A Fogyatékkal élők nemzetközi világnapját december 3-án tartják, amelyet az ENSZ 1992-ben nyilvánított hivatalos világnappá. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékossággal élő emberek problémáira.
Iskolánk 8. osztályos tanulóival közösen dolgoztuk fel a Fogyatékkal élők nemzetközi világnapjához kapcsolódó érzékenyítő gyakorlatot. A „Másképp tanulok” című feladat célja az volt, hogy a diákok megtapasztalják, milyen nehézségekkel szembesülhetnek azok a tanulók, akik valamilyen fogyatékossággal élnek.
A gyakorlat során egy szöveges feladatot többféle torzított formában kaptak meg a tanulók. A tanulók páros és csoportos munkában dolgoztak. A közös beszélgetés során megbeszéltük a különböző fogyatékosságokat – látás-, mozgás-, hallás-, beszéd- és tanulási nehézségeket –, valamint azt, hogyan tudunk segíteni az érintetteknek a mindennapokban. A tanulók számos példát hoztak: vásárlásnál, közlekedésnél, iskolai környezetben.
A gyakorlatot dramatikus helyzetgyakorlattal is kiegészítettük: a tanulók eljátszották, milyen lehet fogyatékkal élőként segítséget kérni, illetve segítőként támogatást nyújtani. A szerepjáték során szembesültünk azzal is, hogy a segítő személy számára is komoly kihívást jelenthet a helyzet, hiszen egyszerre több dologra kell figyelnie – a biztonságra, a kommunikációra, az érzelmi támogatásra és a környezetre is.
A program célja az empátia fejlesztése, az inkluzív szemlélet erősítése és a társadalmi érzékenyítés volt. A tanulók aktívan és nyitottan vettek részt a feladatban, és értékes gondolatokat fogalmaztak meg a segítségnyújtás lehetőségeiről. A tanulók hozzáállása végig pozitív és nyitott volt.