Kutatások bebizonyították, hogy azzal, ha mások jólétét a sajátunk elé helyezzük, anélkül, hogy bármit is várnánk cserébe, akkor az stimulálja az agyunk jutalomközpontját. Olyan hormonok/vegyületek árasztják el testünket, amelyek csökkentik a stresszt.
Sonja Lyubomirsky és Kennon Sheldon boldogságkutatók szerint, ha kreatívan vagyunk kedvesek, tehát nem mindig ugyanúgy vagyunk kedvesek, akkor még boldogabbak lehetünk, mintha mindig ugyanazt csináljuk.
A hónap témáját a Mikulás és a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódóan dolgoztuk fel.

Tudományosan is alátámasztották, hogy a mindennapi jó cselekedet a boldog és egészséges élet titka. Egy jó szót, jókívánságot adni semmibe nem kerül, mégis mennyi örömöt tudunk vele okozni másoknak! Jó lenne azt elérni, hogy minden napra jusson mindenkinek véletlenszerű kedvességből, hogy valóban hétköznapi legyen a kedvesség, és ne egy kivétel. A kedvesség tanítható és tanulható, ha kedvességet tapasztalunk, akkor magunk is hajlamosak leszünk ugyanúgy viselkedni. Kedvesnek lenni pedig egészségügyileg is megéri, mert már napi egy random kedvesség is változást hozhat az életünkbe. Nemcsak, hogy csökkenti például a depressziót is, hanem olyan hormonok árasztják el a testünk, amitől nyugodtabb, boldogabb és egészségesebb leszünk. Például serkenti a szerotonin hormon termelését (hasonlóan a legtöbb orvosi antidepresszánshoz).
A jó cselekedetek hónapjához kapcsolódóan a „Nem vagy egyedül” képeslap készült el.

Jót tenni jó. Nem csak azért, mert másoknak jót teszünk vele, hanem azért, mert mi is boldogabbak leszünk tőle.
“A jó cselekedet nem vész el a világban, egyszer visszatér hozzád!”
Jócselekedetekkel egy jobb hellyé tudjuk tenni a világot, mindamellett, hogy a saját mentális és fizikai egészségünkre, szociális kapcsolatainkra is jótékony hatással van.