Boldogító jó cselekedetek
Szabina néni és Rita néni beszámolója:
Ebben a hónapban a jó cselekedetek boldogító erejére fókuszáltunk. Sokat beszélgettünk arról, hogy jó érzés jót tenni másokkal. A feltöltendő anyagok közül a beszámolót választottuk, ami egy általunk végrehajtott jó cselekedetről szól. Reggelről ráhangolódtunk a gyerekekkel arra, hogy jobb adni, mint kapni. Ennek kapcsán közösen kitaláltuk, hogy ki legyen az, akit meglepünk jó cselekedetünkkel. Zita nénit választották a gyerekek. Mivel nagyon szeretnek rajzolni, egyöntetűen eszelték ki, hogy minden gyerek rajzol neki egy szép képet. Üzenetet is írtunk minden egyes rajzra, amiben köszönetet mondtunk, valamint megfogalmaztuk miért szeretjük őt. Az elkészült rajzokat összefűztük, majd settenkedve közelítettük meg az irodát. Sikerült meglepetést okozni énekünkkel valamint a rajzokkal. Örömkönnyeket csaltunk Zita néni szemébe. A gyerekek és mi is átéreztük a jó cselekedetek boldogító erejét. Egy közös ölelkezéssel zártuk le a hónap témáját.
Zita néni beszámolója: Nagyon megható volt, ahogy a gyermekek a hátam mögé lopakodva az óvó nénikkel együtt megleptek az irodában. Összefűztek egy kis könyvet saját rajzaikból, amit nekem készítettek, mindegyikre ráírtak egy-egy kedves gondolatot, mely nagyon szívet melengető érzéssel töltött el. Egyáltalán nem számítottam rá, teljesen elérzékenyültem. Olyan kedves volt tőlük, látták rajtam, hogy ebben a rohanó időszakban szükségem lehet egy erősítő, feltöltő, energiát adó érzésre, melyet meg is kaptam nekik köszönhetően. Egy pár kép, csak, sajnos többet nem engedélyez az oldal, de mindenki nagyon kedves kis rajzot készített…
A gyermekek nem csak velem cselekedtek jót, hiszen minden nap segítik egymást, ez teljesen természetes a számukra, pedig nagyon sok felnőttnek sem az. Örülök, hogy ennyire érzékenyített , és empatikus gyermekeink vannak. Az egymáson segítésen kívül az Idősek napján és a Mindenki Karácsonyán is megörvendeztették a gyermekek a közönségüket. Nagyon sok idős embernek jól esett, hogy köszöntötték őket, és a Mindenki karácsonyán is hatalmas vastapsot kaptak a gyermekek, mert szeretetet költöztettek a többiek szívébe.
Mindenkinek áldott békés karácsonyi ünnepeket és örömökben, boldogságban gazdag új esztendőt kívánunk! A Csécsei Gézengúz Óvoda apraja-nagyja. Köszönettel tartozom a kollégáimnak, hogy ők is csatlakoztak hozzám a program tovább folytatásában, és intenzíven foglalkoznak a boldogságórával, a boldogság hirdetésével, eljuttatásával.
Jobb Velünk a Világ!
December a karácsonyra való készülődés, a jócselekedetek, az ajándékozás, a szeretet, a nagylelkűség, az adományozás időszaka. A mi karácsonyfánkra azok a jó cselekedetek kerültek fel, melyeket mi már teljesítettünk. Örömet szereztünk családtagjainknak, osztálytársainknak, a segítségre szoruló állatoknak. Jó érzéssel töltött el bennünket már a tudat is, hogy másoknak apró cselekedeteinket adtuk ajándékba.
A mai napon végre sikerült megtartanom a boldogító jócselekedetek témakör óráját, amire már december első hete óta nagyon vágyakoztam. Sajnos, rajtunk kívülálló okok miatt eddig nem sikerült feldolgoznom a témát, így értelemszerűen a kapott adventi jócselekedet-lista adott formájában funkcióját veszítette. Kicsit átdolgoztam a listzát, 15-re szűkítettem az „elvégzendő” teendőket, és répszletesen át is beszéltük, mi mit jelent. A szünet utánra megígértem a kis csapatnak, hogy újra elővesszük a listát, és elmondhatják, kinek sikerült minden tételt teljesíteni, ki milyen jócselekedetet tett még hozzá pluszban. Már a foglalkozás alatt rengeteg ötletet, megmosolyogtató „de nem úgy, hogy…” mondatot tettek hozzá a boldogságórához. A lelkesedés a szünetben sem hagyott alább, szerencsére. Tanáraik, társaik dicséretéből, ölelésből, boldogságból gyúrt kis csapat „garázdálkodott a folyosón, megmelengetve ezzel mindenki szívét.
Mint minden boldogságórám, ez is azzal a jóleső érzéssel zárult, hogy HÁLÁS VAGYOK a fáradhatatlan szervező csapatnak, akik a mai világ nehézségeit felismerve, erőt és energiát nem sajnálva feltették életüket a boldogságóra megismertetésére a pedagógusok között is. Sokkal többet, jobbat adhatok ezáltal az osztálykámnak, és ők is többek, jobbak, boldogabbak lesznek alkalomról alkalomra.
Igyekeztünk az adventi időszakban minél több jót cselekedni, odafigyelni a környezetünkre. Ez jól esett annak is, aki kapta, és nekünk is, akik adtuk! Többek között élelmiszert, játékokat gyűjtöttünk össze, amit a Vöröskereszt helyi szervezetén keresztül eljuttatunk a rászoruló családoknak!
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Középsúlyos Értelmi Fogyatékos Tanulók Általános Iskolája
Sziklaforrás csoport
December hónapban meglepetést készítettünk elő egy közös tevékenységhez. Ez volt a az egyik Boldogságcsoport jó cselekedete a többi csoport számára. Mézes sütit gyúrtunk, előkészültünk a tankonyhán, hogy érkezve a többiek, formázzák, süssék, díszítsék az illatos sütiket. „Édes-mézes délelőtt”-re vártuk a társakat. Az eseménynek, együttlétnek mindenki örült. A sütik készítésében jó cselekedetként a kollégáknak is jár az elismerés, akik segítették csoportjaikat a formázásban, sütik díszítésében az élményhez jutásban. A legügyesebb jótevők Habcsók-manóvá váltak. Őket a fotón az orrukon díszelgő habocskákról ismered meg
A karácsonyra készülődés érzelmileg megérint egyébként is minden gyereket. A program hónap-témája jól illeszkedett az ünnepváráshoz, a képek beszédesek. A mézes illata és íze nem maradhat el a gyerekkorból, magunkkal hozzuk az ünneppel együtt a felnőttkorunkba. Sok általunk nevelt gyermekünknek pedig továbbadjuk az iskolában, hogy hazavigyék az élményt. Ha nem otthonról is, mindegy honnan, de nekik is meglegyen az illat a gyermekkorban-ettől volt boldogító a jócselekedet. Adni pedig azért is, mert-
„Az marad tiéd, amit másnak adtál,
csak az a szép, mit másnak megmutattál,
csak azt tudod, mit másnak tanítottál,
és nem fázol, ha volt kit betakartál.”
/Dánielisz Éva (1931-) költő/
