A decemberi Boldogságórák a boldogító jó cselekedetek témakörét kínálták fel nekünk. A dal és a csillagocskáról szóló történet megismerése után felcímkéztük az év utolsó hónapjának napjait. A kiválasztott tevékenységeinket a jó cselekedeteket „teszek és veszek” elv irányította.
„Ha adsz, adj jó szívvel, ha kérsz, vedd jó kedvvel!” mottót választottuk az elkészített adventi naptárunkhoz. És valóban, jó tettekből jutott bőven a kalendárium utolsó hónapjában. Jó kedvvel készítettük és fogyasztottuk el még november végén a gyümölcsökből alkotott karácsonyi szobrokat. A kézimunka kiállítás megtekintésével és az ott fellelt alkotások megvásárlásával a Vigadóban a szépkorúakat támogattuk. A nagynyárádi rajzpályázatra beküldött alkotásainkkal a település turisztikai attrakcióját növeltük. A Mikulásvárás a gyerekek számára hozott örömet. A városi adventi gyertyagyújtáson műsorunkkal gazdagítottuk a karácsonyi várakozás örömét. Az iskolai „Szívek karácsonya” kezdeményezéshez 23 fővel csatlakoztunk. Tartós élelmiszer adományainkkal a Bólyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot támogattuk, akik rászoruló családok számára juttatták el felajánlásainkat. A „Mézeskalács csodák” kiállítással az iskolánkba járó tanulók számára nyújtottunk pazar látványosságot az elkészített alkotásokkal. A csúnya karácsonyi pulcsik napján is „elkaptuk a fonalat”, bocsi a fonalból készült pulcsikat 😉 És végezetül megtisztelő hallgatósága voltunk a templomban a Platánliget Otthon lakóinak (fogyatékkal élő fiatalok, felnőttek) műsorán. Ezeknek az eseményeknek a fotóiból készült el a mi kis Adventi naptárunk, ami a JÓ CSELEKEDETEK fontosságát hangsúlyozza, akár adjuk, akár kapjuk!

A szülőknek karácsonyi műsorral kedveskedtünk és képeslapot készítettünk nekik.
Kellemes ünnepeket kívánunk MINDENKINEK.
Szeged, Tisza-parti Általános Iskola 2.b osztálya

Decemberben az advent jegyében sokféle ajándékot készítettünk szeretteinknek. Sokat beszélgettünk, hogy milyen módon szerezhetünk örömet családtagjainknak az ünnepek alatt. Jó cselekedeteket gyűjtöttünk, s ezekhez angyalkákat is rajzoltunk. Bevezettük az „örökbefogadást” is az osztályunkban. A gyerekeknek ez tetszett a legjobban, sorra került a játékpolc, a tábla, az ablakpárkány, a virág, de még a tanító néni is… 🙂

A decemberi téma feldolgozása közben felvetődött, hogy kinek is tehetnénk jót az iskolánkban, és kik örülnének ennek a legjobban. Az első osztályosokra esett a választása a gyerekeknek. Így a szünet előtti utolsó tanítási napunkon egy kis meglepetéssel kedveskedtünk a 1. osztályosoknak. Verset mondtunk, és ajándékot is vittünk nekik. Nagy volt az öröm! 🙂

December hónapban igyekeztek a gyerekek minél elfogadóbbak, türelmesebbek lenni, több jócselekedetet megtenni. A legkedvesebb emlékeiket le is rajzolták.

A decemberi témát több órában dolgoztuk fel. Az első foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük: „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok”. Ezután megbeszéltük, hogy miért éppen ez a decemberi téma. Meséltek arról, hogy kivel, mikor tettek valami jót. Valamint beszélgettünk arról is, hogy ők, mint gyerekek, mikor, hogyan tudnak jót cselekedni, és a jó cselekedetek miért jók. Aztán kaptak egy színezőt (kislány szívecskét fog), a szívecskébe azt/azokat rajzolták be, akikkel jót cselekedtek. Nagyon örültem neki, hogy sok mindenki eszükbe jutott, akikkel jót cselekedtek: családtagok, barátok, én is. Majd miközben meghallgattuk többször a hónap dalát, kiszínezték a rajzot. Az első foglalkozást meditációval zártuk.
A második óra elején a hónap dalára táncoltak. Folytatták a színezést, közben újra meg újra meghallgattuk a hónap dalát, valamint a korábbi hónapok dalait. Felolvastam nekik egy témához kapcsolódó mesét (Takács Zsuzsa: Kicsi Mimi karácsonya), majd megbeszéltük a történet tanulságát. Ezután elkészítettük az osztály közös karácsonyfáját: gömbdíszeket színeztek, melyeket kivágtunk és egy papír fenyőfára felragasztottunk. Kivágtuk az elkészült színezőket is, azokat is feltettük egy kartonra, ebből készült a hónap tablója. A második órát is meditációval zártuk.