A 11. évfolyamos etikaórákon rendszeresen felhasználom a Boldogságórák feladatait is. Így decemberben, mikor többek között a boldogság fogalmát is körbe kellett járnunk, az egyik órán a gyerekek csoportokban fenyőket rajzoltak, és a díszekbe olyan dolgokat írtak, amelyek boldogságot hoznak az ember életébe.

A negyedik boldogságórás hónap a boldogító jócselekedetekről szólt a 9. a osztályban. A kis decemberi csodák címet viselő osztályprojekt egy olyan cselekedetsort hozott létre, amiben mindannyian részt vettünk, és valamennyien láthattuk azoknak az örömét, akiket sikerült meglepnünk valamivel. Minden gyerek tett valami apróságot azért, hogy másoknak szebbé tegye az adventi időszakot, és örömet szerezzen szeretteinek.
Áttekintve az e havi feladatokat, első találkozásunkkor listát készítettünk azokról az apró, másoknak örömöt okozó dolgokról, amelyeket a hónap során végre tudunk hajtani. Ötleteinket összegeztük:
1. Segíteni valakinek a matekban.
2. Szemétszedés.
3. Megetetni az állatokat a szülők helyett.
4. Tartani az ajtót valakinek, hogy be tudjon jönni.
5. Apró ajándékot adni valakinek csak úgy.
6. Rámosolyogni a másikra, mondjuk hétfőn.
7. Segíteni valakinek a cipekedésben.
8. Letörölni a táblát óra előtt.
9. Elmosogatni otthon.
10. Megsétáltatni a szomszéd kutyáját.
11. Mondani a tanárnak valami kedveset.
12. Átadni a helyet a buszon.
13. Madáretetőt tenni az ablakba.
14. Vacsorát készíteni a családnak meglepetésből.
15. A büfében előreengedni valakit.
16. Labdát szedni, miközben a többiek pingpongoznak.
17. Segíteni a közös tesiórai korizáson azoknak, akiknek nehezebben megy.
18. Elmondani valakinek, hogy szereted, hogy fontos neked.
19. Megölelni valakit.
20. Elhívni valakit sétálni.
21. Sütit osztogatni a suliban.
22. Meghívni valakit a büfébe.
23. Kiteregetni a ruhákat.
24. Megcsinálni a matek szorgalmit.
Ezt követően mindenki választott egy tevékenységet a listáról, megtervezte és végrehajtotta azt. A gyerekek emellett választottak valakit a szeretteik közül, és őt meglepték valami apró kedvességgel. A boldogító jócselekedetekről szöveges beszámolók és rajzok is készültek. Ezekből néhányat szeretnék kiemelni.
Egy csodás pillanat, amiért érdemes élni!
Péntek délután volt, mikor megtörtént ez az egész. Hogy mi is pontosan? Azt most elmondom. Pénteken suli után, mikor mentem haza, a buszon azon gondolkodtam, hogy jó lenne meglepni édesanyám. Az jutott eszembe, veszek neki egy szép csokor virágot. Mikor beértem a virágboltba, mondom az eladónak, hogy virágot szeretnék. Erre ő:
– Na, mesélj! Kinek van szülinapja vagy névnapja?
– Senkinek, anyukámat szeretném meglepni, hogy lássa, hogy én törődök vele, és szeretem, s hogy milyen fontos nekem.
Mikor végeztem a virágárusnál, biciklire pattantam, majd hazatekertem.
Megvártam, míg anyukám hazaér, majd mikor megláttam az ajtóban, elővettem a virágot és egyszerűen csak ezt mondtam neki, de ezt tiszta szívemből:
– Szeretlek, anya!
Én személy szerint azt gondolom, hogy ez a legfontosabb az életben, hogy szeressük egymást és törődjünk a másikkal, és ha ez megvan, akkor már rossz dolog nem is lehet.

Egy apró figyelmesség
A hétvégén nem volt sok elfoglaltságom, és elhatároztam, hogy kitakarítom a szobámat. Amíg a szobámat takarítottam, úgy gondoltam, hogy ránézek anyukámra. Tudtam, hogy előző nap később ért haza, mert sok munkája volt. Amikor benéztem a szobájába, megláttam, hogy még alszik. Biztos nagyon fáradt volt.
Amikor kész voltam a szobámmal, már fölkelt anyukám, de látszott, hogy még mindig fáradt. Megreggelizett és elment dolgozni. Elhatároztam, hogy elmosogatok mindent, összesöprögetek, feltörlök és pakolászok. Gyorsan készen is lettem.
Amikor anyukám hazaért, meglátta a tisztaságot, és nagyon boldog volt. Megölelt, és nagyon megdicsért, és mondta, hogy nagyon büszke rám. szerintem ennél sosem volt boldogabb.

Segítség a nagyinak
Nagymamámmal elég jó kapcsolatot ápolok, közel állunk egymáshoz. Nagyon fontos személy a számomra.
Egyik nap, mikor meglátogattam, láttam, hogy fáradt a sok főzés, mosás, takarítástól, így mondtam neki, hogy feküdjön le egy kicsit. Szerencsére eleget aludt, hogy befejezzem a takarítást, mosogatást. Mikor felébredt, nagyon örült kisunokája segítségének, és együtt megettük az ebédet.

Az ingyensüti-osztás

Boldoggá tesz, ha jót tehetek másokkal, ezért édesanyám és én süteményt sütöttünk, és elosztogattam. Jó volt látni az emberek arcán az örömöt, a hálát, a meglepetést, hiszen nagyon gyakran kifürkészhetetlen az arcuk és a rajta lévő érzelem. Sokan nem értették, miért teszem, mások meg csak vettek egyet és elmentek, vagy épp később is vettek belőle repetaként. Láttam, hogy örülnek, feldobódott a napjuk, és lendületet kaptak a folytatáshoz. Ezért nem volt zavaró, hogy mások ették meg a sütit, mert lehet, hogy ez a gesztus sokat jelentett számukra.

Közös képek

Én apukám unokatestvérének és az ő gyerekinek csináltam egy kis apróságot. Mivel sokat kirándulunk együtt (nyaralás, síelés), egy kis kinyitható dobozba ragasztgattam a közös képeket, és ezt elküldtem nekik postán, mivel ők Sárváron laknak. Mikor megkapták, felhívtak minket, és elmondták, hogy nagyon tetszik nekik, remélik, még sok ilyen közös élményben lesz részünk. Sok puszit küldtek. Nagyon jó érzés volt, hogy ennyire tetszett nekik. Majd máskor is meglepek valakit.

Festmény

A barátnőmnek, Briginek mindig is tetszettek a festményeim. Egy tájképet készítettem neki hegyekkel, fákkal és egy patakkal. Amikor átadtam neki, teljesen kivirult, és úgy mutogatta az embereknek, mint valami ereklyét. Szerintem mindkettőnknek jólesett ez a kis ajándék. Még azt is mondta, hogy úgy festek, mint Bob Ross 

A gyerekek mellett, mi tanárok is részt vettünk az adventi jócselekedetek megvalósításában. Az osztályfőnök meglepte az édesanyját azzal, hogy elment vele megnézni a Diótörő című darabot a szegedi színházba, mivel anyukája már nagyon régóta vágyott arra, hogy láthassa ezt az előadást. Én magam pedig minden reggelihez egy kedves, szívmelengető karácsonyi vagy a szeretetről szóló idézetet csomagoltam a férjemnek.
A jócselekedetek hónapját és az idei évet a közös osztálykarácsony zárta, ahol a gyerekek megajándékozták egymást, és megkapták azt a jótulajdonság-listát is, amit az osztályfőnökük kérésére egy korábbi osztályfőnöki órán egymásról írtak, és amelyeket a tanárnő összesített számukra egy személyes üzenetté, amelyből később erőt meríthetnek, és amiből láthatják, hogy mennyire sok dologért szeretik, becsülik, tisztelik őket a társaik.