Boldogító jó cselekedetek
Jót tettünk
Egy szeptemberi napon arról beszélgettünk, hogy közeledik az Idősek napja.
Mivel mindenki szerette volna a nagyszüleit megörvendeztetni, így elhatároztuk, hogy megtanulunk egy színdarabot, amiben mindannyian szerepelhetünk.
A „Kőlevesre” esett a választás. Szorgalmasan készültünk, sokat próbáltunk. Mikor elérkezett a nap, már nagyon izgultunk.
Megtelt a nézőtér és nagy sikerünk volt, sokáig tapsoltak.
Másnap Csilla néni kitalálta, hogy ajándékozzuk meg az előadással az Idősek Otthonában élőket és a Sérült Fiatalokat is.
Mind a két helyen nagyon örültek az érkezésünknek és tapsoltak, dicsérgettek bennünket.
Az idősek azért is voltak boldogok, mert nagyon ritkán látogatják Őket.
A Sérült Fiatalokkal közösen játszottunk és ez is örömmel töltötte el a szívünket .
Jó érzés volt ennyi embernek boldogságot okozni!
Az adventi időszak ideális volt ahhoz, hogy a jócselekedekről beszélgessünk. Fő témánk a család és az ünnep ebben a hónapban, fontos az elcsendesedés, az egymásra figyelés, az érzelmek kifejezése.
Többször játszottunk szituációs játékot, nagyon sokat beszélgettünk ki kinek mivel segíthet, mivel okozhat örömet. A manóink kérésére egy kalapból kihúztuk egymás jelét és őrangyalokká váltunk. Megható volt nézni, hogy próbáltak a gyerekek egymás kedvében járni, segítették a kicsiket, bátorították, vigasztalták őket. Az adventi kalendáriumunk ebben az évben csoki és édesség helyett angyalposta volt, a gyerekek angyali üdvözletet kaptak, amelyet a csoport előtt felolvastunk és büszkén vihettek haza. Ezzel is arra próbáltuk ösztönözni őket, hogy meglássák egymásban a jót, kiemeltük ki miben ügyes, tehetséges, miért szerethető. A családok bevonása is fontos volt számunkra, velük együtt hangolódtunk az ünnepre. A nagymamákkal mézeskalácsot sütöttünk, a szülőkkel pedig egy meghitt adventi készülődős délutánt, estét töltöttünk csoportunkban.
Karácsonyi jótettek
Egy téli napon elmentünk a Mikuláshoz.
Sokat beszélgettünk előtte arról, hogy vannak olyan gyerekek, akiknek a szülei nem tudnak játékot venni. Mindenki szomorúan gondolt arra, milyen rossz lenne, ha ő nem kaphatna ajándékot. Ezért hoztunk a régi játékaink közül egyet-egyet jó szívvel és szeretettel.
A Mikulásnak elmondtuk a verset amivel készültünk. Hiszen Őt kevesen ajándékozzák meg. Mivel az általunk előadott költeményt nem ismerte, így különösen nagy boldogságot jelentett számára és örömmel töltötte el a Mi szívünket is.
Aztán mi is megkaptuk a csomagokat és Csilla nénivel visszasétáltunk az iskolába.
Ez a nap azért volt csodás, mert tele volt szeretettel, kedvességgel és vidámsággal.
A december a jócselekedetekről szólt az osztályban, hogyan tudunk jónak lenni, másokon segíteni, akár egyénileg, akár osztályközösségként. Sikerült is mindenkinek több jót is cselekednie, örülünk hogy segíthettünk karácsonyi díszek készítésével szebbé tenni rászoruló gyerekek karácsonyat.
Takács Katalin
Jót kell cselekedni! A VCSAPAT minden tagja ezt hitte, vallotta a tevékenységek során. Decemberben talán még könnyebb volt ezt kinyilvánítani, mint máskor, de abban mindenki egyetértett, hogy jót tenni jó!
Az Elfogadók másodikos tanulókból álló csapata adventi naptárakat készített, advent minden napjára egy-egy jó cselekedettel. Ezt a naptárt december közepén, karácsony előtt minden gyerek visszahozta az iskolába, ahol elmondták, milyen módon használták az elmúlt napokban, ki valósította meg a tervezett tevékenységeket. A legtöbben a tervnek megfelelően használták a naptárokat, aki eltért tőle, az is a célnak megfelelően cselekedett. Hasznos volt!
