Maroslelei Zengő Óvoda decemberi beszámolója
Boldogító jó cselekedetek
Jó cselekedetek
Ma mindenki igyekezett valami jót cselekedni, jutalmul egy kis szívet szinezhettek, és raktak fel a boldogság várunk negyedik lépcsőfokára. Így közelebb jutottunk a várkapuhoz.A várkertet örömmel tették rendbe Amáliával együtt.
Az adventi időszak a várakozásról, örömről, meglepetésekről, ajándékozásról szól.
A gyerekekkel megbeszéltük, hogy ajándékot nem csak vehetünk, hanem meglepetés lehet egy ölelés, egy mosoly, egy jó cselekedet. Adventi naptárt készítettünk, s elrejtettünk benne egy jó cselekedetet, melyet az adott napon a gyerekek kihúztak s megvalósítottak. Ezt követően elmesélték milyen érzés volt adni, s ezt rajzon is megörökítették.
Karácsony közeledtével, az ajándékozásról beszélgettünk. Elkészítettünk a szülőknek egy angyalkát a karácsonyfa alá. A boldogságórán azonban rávilágítottunk, hogy nemcsak tárgyakat ajándékozhatunk, hanem jó cselekedeteket is, ami kétszeresen tesz boldoggá bennünket.
– Beszélgetés a jócselekedetről, jószívűségről. Mindenki kap egy papírszivecskét, abba gyűjti azoknak a gyerekeknek a
pecsétjét, akikkel valami jót tett (pl: megvígasztalta, segített valamiben…stb.)
– Beszélgetünk az adakozásról, azoknak akinek nincs játéka étele:
– Látogatás Kispestre az „Enni adok dobozhoz.” Előtte sokat beszélgetünk róla, hogy mi is az, kiknek segítünk vele,
miért fontos, hogy segítsünk, milyen ételt vigyünk a szekrénybe.
– „Szeretetkosár program”: óvodánk minden évben gyűjt játékokat, könyveket egy Kárpátaljai óvodának. Ebbe a
gyerekeket aktívan bevonjuk. Beszélgetünk arról, hogy miért gyűjtünk, kiknek gyűjtünk.
Decemberben a tanulók „őrangyalok” szerepét vették fel. Húzniuk kellett egy-egy nevet, s az adott személy őrangyalának kellett lenni titokban, egy teljes hétig. Elmagyaráztam nekik, hogy az őrangyalkodás jelenthet egy kedves szót, segítséget, apró ajándékot és odafigyelést is. A hét során megfigyeltem a gyerekeket: volt, aki komolyan vette feladatát – az egyik kislány rendszeresen dicséretekkel, kedves szavakkal halmozott el engem. A hét végén be is igazolódott, hogy ő volt az őrangyalom :). Sajnos akadt olyan is, aki nem törődőtt a rá bízott feladattal, vagy egyszerűen elfelejtette azt.
Összességében nagyon jó volt megtapasztalni, hogy a visszahúzódóbb tanulók is képesek kinyílni, ha a szeretetteljes közeledésről van szó, ugyanakkor még sokat kell dolgoznunk témán. 🙂