A decemberi boldogság órán a gyerekekkel a szülők is részt vettek. Egy nagyon boldog, önfeledt délelőttöt töltöttünk együtt, ahol csodás remekművek születtek.
Boldogító jó cselekedetek
A 6. osztálynak a Télapó idén mozijegyeket hozott. A Csaba Center mozijában a nagy sikerű animációs filmet, a Zootropolis 2-t tekintették meg. A történet jól kapcsolódik a decemberi Boldogságóra témájához, mert középpontjában ismét az egymás elfogadása, a segítségnyújtás és az együttműködés áll. Judy és Nick döntései azt mutatják meg, hogy a valódi jócselekedet gyakran bátorságot, empátiát és önzetlenséget igényel, még akkor is, ha az nem könnyű. A film hangsúlyozza, hogy apró tettekkel is pozitív változást lehet elindítani, és hogy a közösség akkor működik jól, ha a tagjai figyelnek egymásra és felelősséget vállalnak másokért.
A decemberi boldogságórán arról beszélgettünk, hogy a jó cselekedetek nemcsak másokat, hanem minket is boldoggá tesznek. Ezután játékos feladatokon keresztül segítettük egymást. Első játékunk a befogadó fogó volt, melyben megtapasztalhattuk, milyen jó érzés, amikor senkit nem hagyunk ki, és mindenkit elfogadunk a játékban, beengedünk a „házunkba”. A következő játék az „átbújás a karikán” volt, ahol a gyerekeknek az előttük és mögöttük álló társuknak segítettek a karika átjutásában. Végül az elkészített jó cselekedet naptárból kiválasztottak egy számukra kedves tettet és „titkos angyalként” meglepték a másikat 1-1- jótettel.
A téma feldolgozásához ezeket a játékokat, programokat választottam decemberben:
Jóságos manó: Célja az empátia, a segítő attitűd kialakítása volt. A diákok felírták a nevüket egy cédulára, amit összehajtva beletettünk egy dobozba. Mindenki húzott egy nevet, amit nem árulhatott el. Akinek a nevét húzta, arra egy hétig vigyázni, segítenie kellett. Egy hét múlva megbeszéltük, ki mit érzett, rájött-e, hogy ki volt az ő jóságos manója.
Három kívánság: Célja segítő attitűd felkeltése. Weöres Sándor: Bóbita című versének felolvasása után minden gyermek kapott egy írólapot, amelyre a név felírása után három kívánságot írt. Ezután körbe ülve megbeszéltük azt is, hogyan tudnánk hozzájárulni a mások által leírt célok, vágyak eléréséhez.
Karácsonyi készülődés: Célja az összetartozás érzésének erősítése volt. Az osztályteremben közösen állítottunk fenyőfát. Díszeket készítettünk rá együtt. Gumi dekor lapból szíveket vágtunk ki és erre írtuk rá a nevünket. Ezeket tettük a fára. Délután a fiúk a lányoknak, majd a lányok a fiúknak készítettek saját kezűleg ajándékokat. (süteményt / gipszfigurákat)
Csokoládét és játékokat gyűjtöttünk és küldtünk a nehezebb körülmények között élő gyerekek számára a „Válts egy csokit mosolyra” segítőszándékú felhívás keretein belül.
Dr Pappné Piti Ilona
Osztályfőnök
Decemberben ismét elhatároztuk, hogy felépítjük Olafot olyan hópelyhekből, melyek egy-egy jó cselekedet bizonyítékai. Az előző tanévben nagy sikert aratott és eredményes kihívásra szívesen jelentkeztek a gyerekek! És íme: mennyi-mennyi jótett az utolsó napokra! Mindenkinek pihentető, feltöltő téli szünetet és áldott ünnepeket kívánunk!
December hava telis-tele van varázslattal.
Mi is erre készítettük szívünket-lelkünket advent várásakor.
Fontos számunkra , hogy nem csak ilyenkor figyeljünk egymásra, jót tegyünk.
A mi jó cselekedeteink sora egy mézeskalács sütéssel kezdődött, melyek az Idősek otthona lakóihoz, szülőkhöz és a lelkitársukoz is eljutott.
Mindenhol mosolyt és csillogó szempárt kaptunk cserébe.
Az országos Mosolymanók programhoz is csatlakoztunk és örömmel töltötte el pici szívüket, hogy ők is hozzájárultak valakinek a karácsonyi csodájához.
„Jót tenni jó volt!” a mottónk kolléganőmmel, melyet elültettünk elsős diákunk lelkébe.
Románia,15-ös Normál Programú Óvoda,Szatmárnémeti
A decemberi hónap az ADVENT ideje, amikor szivünknek meg kell telnie csupa jó cselekedettel, szeretettel, boldogsággal .Boldogok akkor is lehetünk, ha mi magunk is ajándékozunk: ölelést, mosolyt és apró ajándékokat. A reggeli beszélgetések során ezeket a gondolatokat igyekeztem elmélyiteni a gyerekek gondolataiba és ők ügyesen alkalmazták is a csoportszobába és otthon is apró cselekedetekkel, nagyon figyeltek arra, hogy segitség egymást és otthon a szüleiket is.amit aztán örömmel meséltek el társaikank.
Már hagyománnyá vált a csoportunkba, hogy a közelünkbe lévő idősek napközisotthonába ellátogatunk és a karácsonyi kántálásunk mellé általunk készitett ajándékot is viszünk.Igy volt ez ebben az évbe is amikor gyertyás asztali disszel leptük meg a tiszteletbeli nagymamákat.A gyerekek boldog szivvel készitették el kis ajándékokat és mindegyik asztaldiszbe behelyezték boldogságos piros szivecskéjüket.
Boldogan nyújtották át kis ajándékaikat amit a NAGYMAMÁK széles mosollyal vettek át.
BOLDOGSÁGOS BOLDOG nap volt!!!
Ezen a napon megerősítést kaptam abban, hogy az ilyen jellegű, közös élményeken és pozitív érzelmi tapasztalatokon alapuló tevékenységek fontos szerepet játszanak a gyermekek érzelmi biztonságának, empátiájának és társas kapcsolatainak fejlődésében.
A december havi boldogságóránk témája a „Jó cselekedetek” volt. Az óra kezdetén a gyerekekkel együtt egy gondolattérképet készítettünk a táblára, amelyhez több diák is hozzáfűzte saját gondolatait. Főként az adományozás témáját emelték ki, ehhez érkezett a legtöbb gondolat, ötlet. Miután ezt a témát „körbejártuk”, megpróbáltuk a karácsony hangulatát is a foglalkozásunkba csempészni. Minden tanuló készített egy saját papír karácsonyfadíszt, amelyre egy-egy rövid gondolatot írtak fel a jó cselekedetek és a karácsony gondolatvilágából merítve. Az elkészült díszeket egy közös „karácsonyfára” akasztgattuk fel.
A decemberi Boldogságóra témaköre a „Jó cselekedetek” volt, amely a karácsony közeledtével különösen aktuálissá és átélhetővé vált a tanulók számára. A hónap során több foglalkozáson is tudatosan jártuk körül, mit jelent törődni egymással, figyelmesnek lenni, és akár apró gesztusokkal is örömet okozni másoknak.
December 5-én közös ajándékozást szerveztünk az osztályban. Minden tanuló azonos csomagot kapott, azonban az ajándék átadását személyessé tette, hogy a kihúzott osztálytárs nevéhez kapcsolódva néhány kedves, őszinte gondolattal adták át egymásnak az ajándékokat. A csomagok kibontása és megkóstolása után a jó cselekedetek sora tovább folytatódott, közösen szendvicseket készítettünk az esti Mikuláspartyra, amelyeket a gyerekek nagy örömmel, jó hangulatban fogyasztottak el.
A jó cselekedetekbe a családtagokat is bevontuk. A tanulók digitális kultúra órán megszerzett ismereteiket felhasználva karácsonyi üdvözlőkártyákat készítettek a Paint program segítségével. A kártyákon személyes, szeretetteljes üzenetek jelentek meg, mint például: „Azért szeretlek, mert…”, „Azért vagyok hálás, mert…”, „Szeretem, ahogy mosolyogsz!”, „Szuperanya”, „Kedvenc tesó”, melyeket saját rajzokkal illusztráltak. A környezettudatosság jegyében ezek az alkotások karácsony napján elektronikus formában jutnak el a családtagokhoz.
Bár ez a témakör hosszabb időt ölelt fel, minden foglalkozás hozzájárult ahhoz, hogy a tanulók lelke feltöltődjön, empátiájuk erősödjön, és megtapasztalják, a jó cselekedetek nemcsak annak okoznak örömet, aki kapja, hanem annak is, aki adja.
A foglalkozást a Bagdi Bella Jó emberré…. című dalával kezdtem. A gyerekek leültek körbe a szőnyegen, és meghallgattuk a dalt. Utána beszélgettünk arról, hogy ki, hogyan szokott segíteni otthon anyának, apának. Majd egy játék következett: Arcizomlazítás játékosan. A relaxálás után Bezzeg Andrea: Szívem kertje című meséjét elmeséltem. Amiről sokat beszélgettünk. Elmondták a gyerekek, hogy kinek melyik szereplő tetszett, visszaidéztek egy-egy jelenetet, elmondták, hogy szerintük mit érezhettek a szereplők. Megbeszéltük, hogy ki, hogyan szokott segíteni a társának a csoportban. pl. „Segítek elzárni a csapot”, „Én szoktam segíteni Elizának öltözni”, „Én mindig Inezzel elrakom a játékot”. Egy játékot hoztam nekik, a Jóságos manókat. A gyerekek kihúzták egymás jelét egy kalapból. Megbeszéltük, hogy senkinek sem lehet elmondani, hogy kit húzott, viszont nagyon sokat kell segíteni neki, legyenek velük figyelmesek. A nap végén megbeszéltük, hogy ki tudja kitalálni, hogy őt ki húzta, ki hogyan és miben segített a társának. Végül a gyerekek készítettek barátaiknak barátságszívet, amit oda is adtak, volt, aki másik csoportba járó gyermeknek készített. Majd a téma jelét is felragasztottuk a következő lépcsőfokra.