Ebben a hónapban karácsonyra néhány kedves szóval ajándékoztuk meg egymást. Ezeket ajándékcsomagokon jelenítettük meg egy szép karácsonyi képen, amit a gyerekek színeztek ki.
Boldogító jó cselekedetek
A hónap dala, a „Jó emberré csak a szívemmel válthatok” című, a csoportunk nagy kedvence lett! A hónap témája nyitott szívekre talált nálunk, a gyerekek őszinte lelkesedéssel igyekeztek minél több kedves és figyelmes jócselekedetet véghezvinni; szorgosan gyűjtögették „szívecskéjükön” a társaiktól a jótettek elismerését. A beteg, otthon pihenő társaiknak mindig készítettek rajzot, a nagycsoportosok pedig igazán felkarolták a kicsiket, segítettek az öltözésben, az udvari játék során.
A jócselekedetek témájának feldolgozása során Fésűs Éva A kismókus féldiója című meséjét ismertettem meg a gyerekekkel.
A mai boldogságórán a munkafüzet feladatai mellett esőfelhő űző napocskák készítése is a menetrenden volt.
Meghallgattuk a kicsikkel Bagdi Bella:”Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dalát, majd elmeséltem a „Szívem kertje” című mesét. Beszélgettünk arról, hogy ők milyen jócselekedeteket tettek akár otthon, vagy az óvodába. Kinek szoktak otthon segíteni. Készítettünk karácsonyfa díszeket, amivel majd a közös fát fogjuk feldíszíteni, és sütöttünk együtt karácsonyi süteményt amivel megvendégeljük a nagycsoportosokat.
Megtanultuk Bagdi Bella: Jó emberré csak a szívemmel vállhatok című dalát, és beszélgettünk arrról, mik számítannak jócselekedetnek. Megbeszéltük, hogy ők kikkel tehetnek jót. milyen érzést vált ki az, ha valakivel jót teszünk? (öröm) Eljátszottuk, hogyan tehetnek otthon jót, (pl. anyának) illetve az óvodába társaiknak. Mindenki készített egy különleges egyedi szívet, rárajzolta a jelét, és eljuttatuk a súlyosan beteg társuknak, aki már hossszú ideje kórházban van.
Tevőleges „jócselekedeteink” az ünnepkörhöz kapcsolódtak. A konkrét tárgyi ajándékozás mellett élményeket nyújtottunk, mivel idén a tagozat készült karácsonyi műsorral. Az utolsó tanítási napon jelenettel, szavalással, tánccal, zenéléssel ajándékoztuk meg az iskola diákságát, feltehetően néhány kellemes, szívmelengető pillanatot okozva.
Beszélgetőkör: A gyerekekkel sokat beszélgettünk arról, milyen jó érzés az, ha segítünk másoknak, bármilyen élőlénynek.
Madárkalács készítése: A téli időszakban mindig odafigyelünk arra, hogy az itt maradó kismadaraknak készítsünk a madáretetőbe magvakat, ebben az évben tobozokat hempergettünk meg zsiradékba, majd magvakba, így készítettünk kis ajándékot a madaraknak. A gyerekekkel beszélgettünk arról, milyen jó érzés úgy is segíteni, hogy nem várunk érte viszonzást – önzetlenül segítünk. „Jó tett helyébe jót várj!” Megbeszéltük mit jelenthet ez mondás.
A gyerekeknek elolvastam a „Visszajött a répa” című mesét, amiben a kisállatok is önzetlenül segítettek egymásnak.
Mi is játszottunk egy olyat, hogy a csoportunk kedvenc plüssét elindítottuk körbe, meg lehetett ölelgetni, szeretgetni, cirógatni, majd tovább adtuk, míg körbe nem ért.
Beszélgettünk arról, ki mit szokott segíteni otthon, hogyan tudunk könnyíteni anyukánkon, vagy apukánkon.
Készítettünk aranyos kis angyalkákat is megleptük vele az óvoda dolgozóit és csoportjait: „Jobb veled a világ” üzenettel, mindenki meghatódva fogadta ezt a kis ajándékot.