A gyerekek gyümölcsökben rajzolták le az érzéseiket, melyeket akkor tapasztaltak, amikor jó tettet hajtottak végre. Gyakorlatban is megvalósították, rendszeresen megbeszéltük ki milyen jó cselekedetet végzett el.
Boldogító jó cselekedetek
A gyerekek gyümölcsökben rajzolták le az érzéseiket, melyeket akkor tapasztaltak, amikor jó tettet hajtottak végre. Gyakorlatban is megvalósították, rendszeresen megbeszéltük ki milyen jó cselekedetet végzett el.
„…a legkisebb jótett is elnyeri jutalmát!” Jobb adni, mint kapni! A jó cselekedetek, a segítségnyújtás boldogabbá teszi az embert. A jó cselekedetek gyakorlása a boldogság fokozásának hatékony eszköze. Ezt tudatosítjuk a gyermekekben, ezt tesszük a mindennapokban, s erre mutassunk jó példát! December hónapban minden napunkba belecsempésztünk apró kedvességet, szívességet, meglepetést, amivel mosolyt csaltunk társaink arcára, boldogságot,örömet szerezve ezzel.😊😇❤
Hódmezővásárhelyi Varga Tamás Általános Iskola
A december hónap témája a „Boldogító jócselekedetek” volt. Az órakezdő bevezető beszélgetés és mesét követően elkészítették az 1.a osztályos gyerekek a közös fenyőjüket, amire felírták, rajzolták a hónapban megvalósított személyes jó cselekedeteiket. Zenével zártuk a foglalkozást. Meghallgattuk Bagdi Bella „Jó emberré csak a szívemmel válhatok” című dalát.
A mai tevékenységünk során tulajdonképpen mindenki elnyerte a ” jószívű” kis óvodás címet. A gyermekek bebizonyították, hogy jó cselekedeteket az év bármelyik napjában tehetnek, amihez nincs szükségük pénzre, nem kell nagyszabásúnak lennie sőt elég , ha odafigyelünk egymásra ,mint például segítünk társunknak felvenni a kabátját, bekötni a cipőjét stb. Megbeszéltük, hogy a jocselekedetnek boldogító hatása van, ami ránk is ugyanolyan jó hatással van ,mint akivel azt tesszük. A tevékenység során minden gyermek kapott egy szívecske formát, amire ráragasztotta annak a három társának a jelét, akivel jót cselekedett. A végén meghallgattuk Bagdi Bella Jó emberré csak a szívemmel válhatok című dalt.
A gyermekek számára is fontos a jó cselekedetek, a jó tettek fontosságának tudatosítása. A családban, az óvodában nagyon sokszor valósulnak meg olyan szituációk, ahol a gyermekek segítőkészsége megmutatkozik. A gyermekek törődnek egymással, jó cselekedeteikkel a barátságok egyre mélyebbek, és szorosabbak lesznek. Tudják, hogy ha jót cselekszenek, akkor azzal nem csak a társaiknak, hanem maguknak is boldogságot okoznak.
Decemberi Boldogságóránk témája a „Boldogító jócselekedet”volt. Az 5. osztályos tanulókkal a decemberi osztályfőnöki tanórák keretében már beszélgettünk a jó cselekedeteink hozadékáról. Ennek tükrében egy almafa rajzot készítettünk. A gyümölcsökre ráírtuk, hogy mit érzünk, amikor jól cselekedünk, segítünk egymásnak, vagy egy bajbajutott embertársunknak.
Szívünknek a legkedvesebb időszaka mi màs lenne, mint a szeretetről szóló december és a velejáró jócselekedetek témaköre a legkedveltebb fejezete ennek a programnak.
Ebben a hónapban minden apró figyelmességet és kedvessèget könnyedebben adunk és természetesebben kapunk.
Kis csodaidőszak ez, amikor ugyan zajlik az èlet úgy mint máskor, de mègis napról napra mintha több jó dolog történne velünk, kedvesebbek lennènek az emberek, szívünkbe egyre gyakoribb vendèg a hàla ès valahogy varázslatosabb minden.
Most csak arra kértem a kis pacsirtákat, figyelmesebbek legyenek, próbàljanak segíteni ott és akkor, amikor úgy érzik szüksèg van rà, ill. bármiért, amit az èlettől kaptak, ès hàlàsak, vegyèk azt észre.
Jött egy ötlet, örökítsük meg ezeket a csodapillanatokat. Így születtek meg a montázsfotók, amelyeket vagy ők kèszítettek, vagy szülők kaptak lencsevègre, vagy mi tanító nènik úgy èreztük, igen, ez egy jócselekedetű, adok-kapok, hàlàs pillanat.
Lehet, hogy csak egy lisztbe rejtett szeretetüzenet anyànak, mert tudja a kicsi, hogy ma sütnek együtt mèzeskalàcsot. Vagy anyuval együtt sütés, kèszülődès öröme, mert segíthetek, együtt vagyunk, együtt alkotunk. Vagy a kistesóm làbàra felhúzom azt a fránya, nehezen felvehető bakancsot, ès a kistesóm èlvezi, anyu meg elérzékenyül.
Esetleg ha a tanító nèni bènàzik es megszúrja technika órán az ujját, mert segít, és a kis lovag azonnal szó nèlkül zsepit hoz a vérző ujjbegyre, leteszi az asztalodra, rádnèz, és semmit nem szól, de a szeme súgja: tessék, segítek. Vagy mire anyu hazajön karácsonyi dekorációt alkotok a nappaliba és mèg a karácsonyfa díszítèsébe is besegítek, mert látom, hogy rohan, siet, azt akarja hogy szép legyen így is az ünnep. Vagy eszembe jut, hogy adventi időszakban ne csak èn nyitogassam ki a csokiablalocskákat, hanem anyunak is minden napra készítek egy miniüzenetet, amiben elmondom neki, hogy a vilag legcsodásabb anyukàja. Vagy karácsonyra az egész családnak szóló levelet írok, őszinte szívvel, amit érzek. A legszebb ajàndékot már megkaptam, kistesóm lesz, és olyan boldog vagyok, hogy nem is kérek màst a Jézuskàtól. Segítek egy kiscinkènek, aki a lèpcsőhàzban ragadt ès fèlelmében az üvegfalnak csapódott.. Tudom, hogy a tanító nèni csokimániás, meglepem egy bon-bonnal, üzenettel, csokigolyóval, csak úgy… hozok nyalókát is a kislányának, mert szívesen odaadom, mert ő jutott eszembe róla. A mikulasgyárba elviszem az összes megunt jàtékomat, sőt, pènzt gyűjtök a szegényeknek és mèg anyuékra is figyelek, mert minden ici-pici csúnya szó után fizetnek nekem, mert ugye a hülye szó is csúnya, màr oviban is tudtam, de a pénzt az utcàn lèvő szegényeknek adom. Viszek vizet anyunak, ha szomjas, tanító nèninek odaadom a csokit, amit nem ehetek, mert tej van benne,de jólesik, mert vissza is kapom, mert tényleg, a húgom is megeheti, mindig segítünk egymàsnak a háziban, de nem megmondjuk a megoldast, hanem magyarázunk, mint a kistanító nènik, bàcsik, viszek hálàból kis finomságot a hittantanárnak is, de nem egyedül adom àt, hanem mindenki nevèben, ès osztálykaràcsonykor kinyomozom, a barátnőm minek örülne a legjobban és beletrafálok, mert ilyen örömkönnyeket csak a tuti ajàndèk okozhat…
És ezek csak pillanatok a sok decemberi csodából, amelyeket mi adtunk, kaptunk, átéltünk…